Magyar Péter szerint a fideszesek „ma újra elárulták” a hazájukat azzal, hogy leszavazták az uniós törvénycsomag gyors tárgyalását

A tervek szerint a Törvényalkotási Bizottság csütörtök délután tárgyalja a javaslatot, és az Országgyűlés már jövő hét elején szavaz is róla. A keddi rendkívüli ülésnap még további vitákkal folytatódik, de mi lezárjuk a közvetítésünket.

„Ez nem a szuverenitás feladása, ez a szuverén magyar jogalkotó döntése, hogy mit gondol arra nézve, hogy ezeket a jogállamisági kritériumokat szeretné-e teljesíteni” – folytatta a zárszavát Görög Márta.

Az igazságügyi miniszter azt olvasta ki a felszólalásokból, hogy egyetértenek a képviselők abban, hogy fontosak a korrupcióellenes szabályok, a vagyonnyilatkozati rendszer megerősítése. Bízik benne, hogy a részletes vita során, majd a szavazásnál ezek közös célok megjelennek.

Görög Márta az Integritás Hatóságról azt mondta, az nem fog nyomozóhatósággá nőni: ellenőrző- és kezdeményező (szignalizációs) szerepet kap. Az igazságügyi miniszter szerint nem olyan hatóságot akarnak építeni, mint amilyen a románoknál van.

A kekváknál a kiindulási pont pedig szerinte ez: a közvagyon közvagyon. A kritikákra reagálva Görög azt mondta, a hallgatókat nagyobb bizonytalanságban tartották akkor, amikor a modellváltás megtörtént.

Vannak közös alapok és közös kiindulási pontok, reagált Görög Márta igazságügyi miniszter a zárszavában. Az egyik ilyen kiindulási pont, hogy az uniós forrás megilleti a magyar embereket.

„Ennek a törvényjavaslatnak nincsen olyan ára, ami a szuverenitás feladását, a migrációt, ideológiai kérdéseket, akár Ukrajna uniós csatlakozását érintené”

– jelentette ki Görög Márta. Annak örült, hogy olyan is elhangzott a fideszes képviselők részéről, hogy ami nem káros, azt támogatják.

Szerinte arányos és objektív vagyonnyilatkozati rendszert dolgoztak ki, amely egyértelműen szétválasztja a kisebb, adminisztratív hibákat a lényeges vagyonelemek tudatos, szándékos eltitkolásától. A részletes eljárás során fel lehet tárni a körülményeket, és ha csak kisebb hiba volt, akkor azt van lehetőség javítani, így nem büntetésre fogják használni. Görög szerint ez egy fokozatosan felépített rendszer, és van jogorvoslati lehetőség.

Az Európai Unió nagyhatalmairól, lopakodó jogalkotásról és a szuverenitásvédelemről beszélt hozzászólásában Tuzson Bence fideszes képviselő az uniós törvénycsomag vitájában.

Azt mondta, hogy van egy kérdés, amiben egyetért Magyar Péterrel: az Integritás Hatóság (IH) egy Brüsszel által létrehozott szervezet. Tuzson szerint olyan jogkörökkel ruháznák fel az IH-t, ami egyetlen más hatóságnak sincs Európában. Az IH szinte bárkit ellenőrizhet: bírókat, ügyészeket, állami alkalmazottakat, politikai vezetőket. „Hihetetlen nagy hatalomról beszélünk egy intézmény kezében.”

A volt igazságügyi miniszter hozott egy konkrét példát is: a javaslat alapján az Integritás Hatóság eljárást indíthat és jelentést készíthet, ha egy országgyűlési képviselő kihagy valamit a vagyonnyilatkozatából. Az IH jelentése alapján aztán az Országgyűlés mentelmi bizottsága kezdeményezheti a renitens képviselő mandátumának megszüntetését, amit a plenáris ülésen a többség mondhat ki. Tuzson szerint

nincs még egy olyan ország Európában, ahol az Országgyűlés többsége megszüntetheti egy képviselő mandátumát.

Márpedig az ő értelmezésében az Integritás Hatóság eljárása ide vezethet.

Ezt azért tartja különösen veszélyesnek az ország szuverenitására, mert az Integritás Hatóság vezetőjének kinevezésébe szerinte könnyen beleszólhatnak más nagyhatalmak. „A nagy rohanásban gondolják ezt át még egyszer! Ez nagyon nagy mértékben veszélyezteti az ország demokratikus működését.”

A fideszes Hankó Balázs szerint nem a kormány alkotta meg az alapítványi modellt, hanem az egyetemek együttműködésével, nemzetközi tanácsadó cég ajánlásai alapján „a felek közös és felelős döntése volt ez a modell”, és sikeres is lett. Arról beszélt, a magyar egyetemek és egyetemisták nemzetközi szinten is sikeresek. „Politikai revans, vagy az eredményeket nem akarjuk továbbvinni?” – kérdezte Hankó a kekvák megszüntetésével kapcsolatban. Hankó szerint vagy a modellt kell megtartani, vagy a modellben lévő finanszírozási garanciákat.

„Nem az a lényeg, ami ebben a 110 oldalas jogi dokumentumban van, hanem az a lényeg, ami ebben nincs benne. Pontosan tudjuk, hogy Brüsszel mindig kér valamit” – mondta az Európai Parlamentbe készülő fideszes Orbán Balázs, és perceken át kritizálta az Európai Bizottság elnökét és a brüsszeli mainstream koalíciót fenntartó Európai Néppártot, amely tagja a Tisza Párt. Korábban a pártcsalád tagja volt egyébként a Fidesz és a KDNP is.

Orbán Balázs szerint a Tisza Párt bokán lőtte magát a törvényjavaslattal, mert a benyújtása után kiderült, hogy a tiszás Kapitány István olyan hibát vétett a vagyonnyilatkozatában, ami börtönbüntetéssel járna az új szabályok szerint.

„Van ennek értelme? Nem lehet, hogy ez egy olyan eszköz, amit fel lehet politikusokkal szemben használni? Nem lehet, hogy ez egy kicsit túlzás?”

A fideszes politikus azt mondta: támogatja a korrupció elleni küzdelmet, de a szuverenitásból semmit nem szabad feladni. Orbán szerint a kekvák megszüntetése esetén arra kell figyelni, hogy az egyetemektől ne vonjanak el forrásokat, hanem lehetőleg még több forrás jusson nekik.

Másrészt arra is felhívta a figyelmet, hogy kekvák tulajdonában stratégiai vagyonelemek vannak, és ő attól tart, hogy ezeket az államosítás után ugyanúgy privatizálni fogják, mint korábban a szocialisták. „Önök nem kaptak felhatalmazást a stratégiai vagyonelemek értékesítésére” – figyelmeztette a fideszes politikus a Tiszát. Arra ugyanakkor nem tért ki, hogy rengeteg állami vagyont épp azzal szervezték magánkézbe, hogy létrehozták a kekvákat.

A tiszás EP-képviselő Gerzsenyi Gabriella arról beszélt, az Unió Magyarországot sem akarta hátrahagyni, csak 2014-től „kezdett világossá válni, hogy a magyar kormány nem feltétlenül oda és úgy juttatja az uniós forrásokat, ahogy a jogszabályok azt megkívánják”. Túlárazott beruházásokra, értelmetlen látványprojektekre ment a pénz szerinte. „Magyarországot nem hátrahagyták, Magyarország hátramaradt a saját korábbi kormánya hibájából”, mondta.

A törvénycsomag szakmai részének elsöprő többségét támogatni tudja a Mi Hazánk, de arra figyelmeztetett mindenkit Apáti István, hogy ne gondoljuk azt, hogy a brüsszelita vezetés jót akar Magyarországnak. Senki nem akar nekünk igazából jót, csakis saját magunkra és egymásra számíthatunk, mondta a Mi Hazánk Mozgalom vezérszónoka.

Hosszasan érvelt amellett, hogy Magyarország nettó befizetője az Európai Uniónak, mert a csatlakozáskor feladtuk a piacainkat, lemondtunk a vámbevételeinkről és évente rengeteg pénzt fizetünk be. Ezért nem adomány vagy ajándék a felfüggesztett forrás, ez nekünk jár, ez a mi jogos járandóságunk, folytatta.

Apáti szerint Brüsszelnek és a brüsszelitáknak egy dologban volt igazuk: a korrupció felszámolásában. Itt kis kitérőt tett az uniós korrupcióra és „Ursula von der Pfizerre”, akinek a korrupciós ügyét nem vizsgálta az Európai Ügyészség. Azt ugyanakkor kétségtelennek tartja, hogy a magyarországi korrupció szélsőséges méreteket öltött, és ezt fel kell számolni.

Arról is beszélt Apáti, hogy az LMBTQ-őrületnek és a migrációnak ellen kell állni, a magyarok Magyarországon szüljenek, a bangladesiek Bangladesben, a pakisztániak Pakisztánban.

A Mi Hazánk nem támogatja az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, szerintük ez tiszteletlenség a magyar ügyészekkel szemben, és nem lesz jobb attól egy intézmény, hogy európai a neve. A Mi Hazánk nemzetbiztonsági kockázatnak tartja az Európai Ügyészséget, és helyette egy korrupcióellenes, kizárólag magyarokból álló ügyészi elitalakulat felállítását támogatná.

A KDNP-s Juhász Hajnalka szerint a kormány úgy állítja be ezt a törvénycsomagot, ami kizárólagos feltétele a források megszerzésének. Szerinte a javaslatnak vannak konstruktív elemei, például a közpénzek szigorúbb ellenőrzése, az összeférhetetlenségi kockázatok csökkentése, ezekkel neki nincs is baja. „De továbbra sem kaptunk választ arra a kérdésre, hogy a kormány milyen árat hajlandó megfizetni az uniós forrásokért. Csak ez a törvényjavaslat, semmi más? […] Mit adott fel a magyar miniszterelnök az Európai Bizottság elnökének? Milyen árat kell fizetnie Magyarországnak az uniós forrásokért?” – kérdezte. Juhász szerint a migrációs paktum elfogadása, a családtámogatások eltörlése lesz az ár, meg a szuverenitás feladása.

Felemlegette azt is, hogy a törvénycsomag része a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítása, miközben a jelenlegi feltételeknek sem sikerült minden tiszásnak megfelelnie (Kapitány István például valahogy kifelejtett egy nyaralót).

„Két vádbeszédet hallhattunk” – mondta az előtte felszólalókra reagálva Bóka János, a Fidesz vezérszónoka, majd Szókratészt idézve azt mondta, hogy ő vádbeszéd helyett a magyar szuverenitás mellett mond védőbeszédet.

Azzal kezdte a vezérszónoki felszólalását a volt uniós ügyekért felelős miniszter, hogy a Magyarországnak járó uniós források a magyar embereket megilletik, és közös érdek, hogy megkapjuk azokat. Ezért a Fidesz-frakció támogat minden intézkedést, ami a magyar embereket segíti, és tudomásul vesznek minden olyan döntést, amit feleslegesnek tartanak ugyan, de nem károsak. Ellenzik viszont azokat az intézkedéseket, amelyek károsak Magyarország és a magyar emberek számára, vagy a szuverenitás egyes elemeinek feladásával járnak.

Bóka János szerint a kormány állításával szemben a Fidesz–KDNP frakciójában ülnek azok, akik uniós forrásokat tudtak hazahozni, és szerinte azért beszélhetünk ma jelentős uniós forrásokról, mert az előző kormány jól tárgyalt, és régiós összehasonlításban is kiemelkedő összegeket hozott haza.

A volt uniós ügyekért felelős miniszter szerint az előző kormány konstruktívan és a megegyezés szándékával tárgyalt az Európai Bizottsággal, és a 27 mérföldből 22-t az EB értékelése szerint is teljesen, 5-öt pedig részlegesen teljesítettek. Csak bízni tud abban, hogy a Tisza-kormány és országgyűlési képviselői is csatlakoznak azokhoz, akik ténylegesen el tudnak hozni uniós forrásokat. „Mi ebben támogatni fogjuk önöket annak ellenére, hogy önök ebben soha nem támogattak minket.”

Bóka János szerint az uniós forrás befagyasztásának politikai okai és politikai céljai voltak. Ez a célrendszer folyamatosan változott, de amióta a Tisza Párt megjelent az Európai Parlamentben 2024-ben,

a cél az volt, hogy az Orbán-kormányt megbuktassák, és Magyar Pétert hatalomra segítsék.

Mi úgy tárgyaltunk, hogy egyszerre küzdöttünk a forrásokért és a tagállami beavatkozás ellen – folytatta a fideszes politikus, aki szerint a Tisza-kormány gyorsabb, és rövid távon talán látványosabb eredményeket érhet el, hosszabb távon azonban a politikai autonómia feladását jelenti a mostani törvénycsomag, és megnyitja az utat a további nyomásgyakorlás előtt.

Azt kérdezte a kormánytól Bóka, hogy a Ház előtt fekvő csomag az Európai Bizottság által jóváhagyott, végleges szöveg-e, vagyis eljátsszák most a vitát, vagy van lehetőség érdemi módosításokra is. A fideszes politikus arra számít a szintén a Ház előtt fekvő házszabály módosítása miatt, hogy a következő hetekben további javaslatok beterjesztésére készül a kormány, és megkérdezte, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás is része volt-e a tárgyalásnak.

Arról beszélt, hogy a Fidesz egyetért a közbeszerzési szabályok módosításával és a vagyonnyilatkozati rendszer szigorításával, valamint a politikai korrupció felszámolásával. A kekvák megszüntetését azonban nem támogatják, ilyet szerinte az Európai Bizottság sem kért soha. Ezt olyan, a nemzeti szuverenitáshoz tartozó döntésnek tartja, amit nem lehet az uniós forrásokhoz kötni.

A tiszás Sopov Ildikó arra kérte a képviselőket, a törvényjavaslatban lássák meg a hidat, mert enélkül az uniós pénzek nem tudnak eljutni a magyar gazdasághoz. A képviselő szerint az előző kormány mulasztása miatt most ők futnak versenyt az idővel az uniós pénzekért. Az Orbán-éra alatt szerinte azt nézték a magyar emberek, hogy Európa halad tovább az útján, miközben a magyarok kifordított testhelyzetben feküdtek a földön. Majd arról beszélt, hogy a törvénycsomag része a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítása, meg az, hogy „meghúzzuk a piros vonalat, és innentől a közvagyon közvagyon marad”.

„A korrupció nem csak borítékban átadott pénz” – folytatta Görög Márta, és arról beszélt, hogy a javaslatban rendezik a magántőkealapok átláthatóságát.

Az igazságügyi miniszter szerint a javaslat szigorú, mert Magyarország éveket veszített az uniós források befagyasztása miatt. Gyorsan kell eljárni, mert határidők vannak és a magyar embereknek nincs több elvesztegethető éve. Azt is elismerte, hogy ez politikai irányváltás a magyarázkodástól a végrehajtás felé, az átláthatatlanságtól az elszámoltathatóság felé, és attól a szemlélettől, hogy a közpénz felett kevesek rendelkeznek abba az irányba, hogy minden magyar állampolgár ellenőrizhesse a közvagyont.

Görög Márta szerint a törvénycsomag megteremti az uniós tárgyalásokban a továbblépés lehetőségét, megerősíti az intézményi garanciákat, valamint visszaállítja a közpénzek feletti ellenőrzés alapvető szabályait. „A kormány ezzel a javaslattal azt üzeni, hogy Magyarország komolyan veszi az uniós tagságból fakadó jogait és kötelezettségeit, a magyar emberek pénzét és az állam tisztességes működését.”

A törvénycsomag második pillére: Görög Márta szerint az állam nem költhet el közpénzt úgy, hogy a nyilvánosság nem látja a részleteket, a javaslatuk erre is kitér. A közbeszerzési dokumentumokat ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni, ez pedig szerinte nem adminisztratív teher, hanem a minimum.

Harmadik pillér: Görög Márta szerint az állami vagyon nem veszítheti el közvagyon jellegét csak azért, mert alapítványhoz kerül, a közvagyon nem magánvagyon. Azt mondta, a cél az, hogy 2026. augusztus 31-ig megszűnjön az a konstrukció, hogy közvagyon és közfeladatot átláthatatlan alapítványi formában maradjon fenn.

Negyedik pillér: Görög Márta szerint az információszabadság és a közadatok nyilvánosságának megerősítése, nem pedig az a cél, hogy elrejtsék az adatokat.

Nyilvános, mindenki számára elérhető, mondta Bóka János ügyrendi felszólalására reagálva Görög Márta igazságügyi miniszter a 110 oldalas uniós törvénycsomagról a miniszteri expozéjában. Megkezdődött a javaslat általános vitája.

A miniszter szerint a javaslat egyszerre jogi, pénzügyi és morális természetű. Jogi, mert olyan vállalásokat teljesítenek, amelyek nélkül Magyarország nem tudja megszerezni a felfüggesztett uniós forrásokat. Pénzügyi azért, mert a magyar önkormányzatok, egyetemek, emberek pénzét érinti. Morális pedig, mert „a közpénz közpénz, a közvagyon közvagyon”, és az állam nem bújhat jogi kiskapuk mögé.

Szerinte a kormány álláspontja világos: haza akarják hozni az uniós pénzeket. Arról beszélt, hogy a törvényjavaslat nem ideológiai csomag, nem migrációról vagy Ukrajna uniós csatlakozásáról szól. Ez a javaslat csak arról szól, hogy

Magyarország teljesítse azokat a feltételeket, amelyek az uniós forrásokhoz szükségesek.

Azzal folytatta, hogy a törvényjavaslat első nagy pillére a vagyonnyilatkozati rendszer valós ellenőrizhetőségéről szól. A vagyonnyilatkozat csak akkor ér valamit, ha ellenőrizhető, kereshető, a szándékos titkolásnak pedig van következménye. Az Integritás Hatóság érdemi jogköröket kap a nyilatkozatok ellenőrzésére. „Nem díszletet építünk, hanem ellenőrzési rendszert.” Azt szeretnék, hogy ne csak politikai kellemetlensége legyen annak, aki szándékosan eltitkol valamit a vagyonnyilatkozatában, hanem jogi következménye is.

A napirend előtti felszólalások után a napirendről szavaztak a parlamentben. Magyar Péter kért felszólalási lehetőséget, és arról beszélt, „tudja meg ország-világ”, hogy a fideszesek leszavazták, hogy a parlamentben sürgősséggel tárgyalják meg azt a törvényjavaslatot, amit a kormány az európai uniós pénzek hazahozatala érdekében nyújtott be. Magyar szerint ezzel a fideszesek „ma újra elárulták a hazájukat”, mert nem akarják, hogy a magyarok hozzájussanak az uniós pénzekhez. Bóka János erre úgy reagált, a kormány azért akarja gyorsan tárgyalni a javaslatot, mert nem akarják, hogy az emberek valóban megismerjék a 110 oldalas javaslat részleteit.

Ennek ellenére a tiszás többségű parlament megszavazta a gyors tárgyalást, úgyhogy most áttértek a törvényjavaslat vitájára.

Tarr Zoltán sokak szemében könnycseppet látott, miközben tiszás képviselőtársa napirend előtti felszólalását hallgatta, neki pedig borsódzott a háta.

Arról beszélt válaszában a miniszter, hogy 1956-ben kiderült, hogy szabadságszerető és bátor nép, erős nép a magyar. Ez a bátorság tart össze bennünket, ebből épül a múltunk, és ebből táplálkozik a jövőnk, folytatta. Szerinte a magyarok harcoltak a szabad hazáért, a sajtóért, harcoltak, amikor szovjetek törtek a hazára, és harcoltak idén áprilisban is, amikor úgy döntött a társadalom, hogy felszabadítja önmagát.

Tarr szerint a Fidesz megpróbálta kisajátítani az ünnepet és a nemzeti szimbólumokat, el akarta dönteni, hogy ki magyar, és ki nem – pusztán az alapján, hogy ki az, aki egyetért velük, és ki nem. Szerinte Nagy Imre újratemetése hatalmas lehetőség volt Magyarország számára 1989-ben, hogy újra közös nevezőre jusson. Orbán Viktor akkor még szovjetek kivonulását hirdette, majd később megpróbálta a Kreml lerakatává tenni Magyarországot, és eltávolítani Európától. „1989 egy olyan lehetőség volt, amivel végül nem tudtunk élni.”

Arról beszélt a miniszter, hogy a Gyurcsány–Orbán-kormányok évtizedeket pazaroltak el, amelyeket soha nem kapunk vissza, és ezek olyan évek, amiket nehéz lesz megbocsátani. Az elherdált évek után azonban egységben, erősen, hittel tele kell elindulni.

A tiszás Szabó Alexandra arról beszélt, apja '56 októberében, 12 évesen ott volt a teherautókon a többi fiatallal. Apja akkori piros-fehér-zöld karszalagját ma feltette a karjára.

Majd arról beszélt, többen vannak, akik '56 örökségét ma is elárulják, különösen súlyosnak tartja Orbán Balázs két évvel ezelőtti mondatait, amikor lényegében arról beszélt, hogy Zelenszkij elnök és Ukrajna hibát követett el azzal, hogy 2022-ben védekeztek az orosz agresszióval szemben, hiszen ez felelőtlenség, emberéletekbe kerül, és Magyarország pont azt tanulta '56-ból, hogy nem szabad ilyet csinálni.

A világ leggyávább magyarjának nevezte Orbán Balázst a válaszában Magyar Péter, és arról beszélt, hogy a fideszes képviselő meggyalázta az 1956-os hősöket és az emléküket. Azt javasolta Orbánnak, „aki egy puskalövés nélkül megadná magát, akinek már az óvodában is fehér zászló volt a jele”, hogy mielőtt elmegy Brüsszelbe, és oroszul kezd beszélni, vésse jól emlékezetébe az 1956-os hősök nevét, akiket megalázott.

A miniszterelnök perceken keresztül sorolta az 1956-os mártírok nevét, foglalkozását, és hogy hány évet éltek.

A képviselők mindezt állva hallgatták végig. „Tisztelet a hősöknek. Gloria victis!” – zárta Magyar.

A fideszes Orbán Balázs szerint felemelően és lélekemelően kezdődött a nap, aztán ez gyorsan elmúlt. Majd arról beszélt, hogy a választási győzelem nem azt jelenti, hogy a győztesnek igaza van, hanem azt, hogy a győztes felhatalmazást kapott a programja megvalósítására. „Ami most önökkel történik, azt úgy hívják, hogy mézeshetek. De a mézeshetek elmúlnak, és utána nehézségek jönnek. Az, hogy hogyan viselkednek a mézeshetek során, meghatározó lesz a politikai jövőjük szempontjából, meghatározza, milyen emberek lesznek, és hogyan viszonyulnak a hatalomhoz”, mondta Orbán Balázs, majd erre felhozta példaként, hogy hétfőn megszavazták az Alaptörvény módosítását, amivel Orbán Viktor többé nem lehet miniszterelnök. Majd arról beszélt, több ezer diák van ma iskolákban, egyetemeken, akik bizonytalanságban vannak.

„Nézegettem a plafont, jól megépítették. Ahhoz azért kell arc vagy önbizalom, hogy az önök frakciójából bárki az oktatásról beszéljen” – válaszolta Rétvári Bencének Magyar Péter, és megtapsolta a KDNP frakcióvezetőjét. Ha valamit tönkretettek, az pont az oktatás, folytatta.

Azt javasolta Rétvárinak a miniszterelnök, hogy ne Mandinert vagy Origót olvasson, hanem inkább menjen be egy iskolába, ahol a választás óta felszabadultság van, és sokan úgy érzik, végre újra jó tanárnak lenni.

„A 18 éves diákok 95 százaléka miért a Tiszára szavazott, ha annyira elégedett volt azzal az oktatási rendszerrel, amit önök műveltek?”

Azt is mondta Rétvárinak Magyar, hogy a Fidesz–KDNP-ből lett az új MSZP, az új DK és az új SZDSZ, és nem tudják elviselni, hogy a magyar választók soha nem látott felhatalmazást adtak a Tisza Pártnak. Az a különbség szerinte, hogy az MSZP egy hónappal a 2010-es választás után jobban állt a közvélemény-kutatásokban, mint a Fidesz. „Minden nap adnak emlékeztetőt a magyar embereknek, hogy mi ellen szavaztak.”

Magyar felidézte, hogy már a miniszterelnöki megválasztása előtt egyeztetett az egyházi iskolák vezetőivel is, akik azt mondták, hogy korábban még soha nem ült le velük miniszterelnök vagy oktatási miniszter. „Azt javaslom, hogy ne csináljon viccet magából, szálljon le az oktatástól” – mondta Rétvárinak Magyar, és megkérdezte, hogy korábban a Belügyminisztérium miniszterhelyetteseként miért nem hívta meg egyeztetni az egyházi iskolák vezetőit.

Azt javasolta, hogy a felzárkóztatásról Bódis Krisztával beszéljen, aki „nemcsak dumál” erről a témáról, hanem harminc éve a terepen dolgozik.

A KDNP-s Rétvári Bence arról beszélt, hogy a szülők félnek attól, mi lesz másképp az iskolákkal szeptembertől, szerinte Lannert Judit oktatási miniszter „bizonytalanságba taszítja” a szülőket a kijelentéseivel. „Nem másodrendű polgár egy egyházi iskolába járó diák, ugyanannyi támogatást kell kapjon”, mondta.

„Tisztelt frakcióvezető úr, ön nagyon kedvesen mondja, de hazudik” – válaszolta Toroczkai Lászlónak Magyar Péter, és arról beszélt, hogy a Tisza-kormány soha nem állt a bankok oldalán, és amíg ő lesz a miniszterelnök, soha nem is fognak. A Tisza-kormány minden intézkedése a magyar embereket fogja szolgálni, jelentette ki.

„Pócs képviselő úr, legalább a reflektort kapcsolja ki a telefonján, ha már videózik”

– mondta Magyar, és kérte Forsthoffer Ágnest, hogy intse rendre a telefonozó fideszes képviselőt. „Ne csináljunk már színházat ebből a házból.”

A miniszterelnök szerint a Mi Hazánk és a Fidesz hazudik a kamatstop eltörléséről, mert csak annyi történt, hogy az előző kormány mindig félévekre hosszabbította meg „az elhibázott gazdaságpolitika okozta kárt mérséklő” kamatstopot, és most tévedésből határozatlan időre hosszabbították meg azt. A Tisza-kormány csak visszavezette a féléves határidőt, most ezért van szeptember 30-ig hatályban. A kormány célja, hogy lejjebb menjenek a kamatok, és tényleges megoldást nyújtsanak az érintetteknek. Erről társadalmi egyeztetést is kezdeményeznek.

A Mi Hazánk elnöke a napirend előtti felszólalásában arról beszélt, egy országot kétféle módon lehet megszállni: tankokkal és bankokkal. Toroczkai László szerint jelképes, hogy Kármán András lett a pénzügyminiszter, hiszen szerinte rögtön a bankok oldalára állt a Tisza-kormány azzal, hogy Kármán azt mondta, a jelenlegi formájában szeptember 30-ig marad a jelzáloghitelek kamatstopja. Toroczkai szerint ezzel a bankok érdekében cselekszik a kormány.

„Örülök, hogy Rétvári Bence említette a szűk bűnözői kört. Gondolom, áthallásosan értette” – reagált a KDNP frakcióvezetőjének hozzászólására Magyar Péter, majd áttért Gulyás Gergely felszólalására.

A Fidesz frakcióvezetője megemlítette Bibó István nevét is. Gondolom, mindketten örülünk annak, hogy a szakkollégiumot a Fidesz alapítói nem Károlyi Mihálynak nevezték el, mondta erre a miniszterelnök, és azt állította, hogy

a Fidesz egyik alapítója, Kövér László eredetileg Károlyi Mihályról akarta elnevezni a szakkollégiumot, de „a józan többség Bibó István mellett döntött”.

„Frakcióvezető úr, még mindig jobb Saulusból Paulusszá válni, mint Paulusból Saulusszá” – üzente végül Magyar Gulyás Gergelynek, aki Nagy Imréről mondta azt, hogy Saulusból vált Paulusszá 1956-ban.

Magyar Péter Novák Előd felszólalására úgy reagált, hiány volt eddig az ügynökakták megnyitása, de ezt most jóváteszik, és nyilvánosságra hozzák azokat. Azt is köszöni, hogy Novák felhozta a nyugdíjpótlékok ügyét, ebben is egyetért. „Felmerül a kérdés persze, miért nem volt elég 36 év ezen ügyek intézésre?” – tette fel a kérdést Magyar, majd azt mondta, a választ sejti.

Az 1956-os forradalmat vérbe fojtották, de ezután soha nem lehetett vitás, hogy Magyarország szabadságot, demokráciát akar, és a magyarok nem idegen uralom alatt akarnak élni, hanem a saját sorsukról akarnak dönteni, mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint 1989 után a forradalom mégiscsak győzni tudott.

Elismerte, hogy a legbrutálisabb bűncselekményeket elkövető kommunisták számonkérése se történt meg, de ez nem teszi semmissé az 1956-os forradalom eredményét, amikor a forradalmárok szembe mertek szállni a világ akkori legerősebb hadseregével. A Fidesz frakcióvezetője szerint emlékezni kell 1956 hőseire, köztük Nagy Imrére, aki „Saulusból lett Paulus”. Ez szerinte jó alkalom arra, hogy „az oly sok mindenben egyet nem értők is tudjanak együtt emlékezni”.

A Tisza frakcióvezetője, Bujdosó Andrea röviden annyit mondott, hogy az '56-os hősök nem féltek, példaképek lehetnek nekünk.

A KDNP-s Rétvári Bence arról beszélt, egyetértenek az első szabad országgyűlés képviselőivel, amikor azt mondták, a mai szabadságunk '56-ból sarjad ki. Azt mondta, a pesti srácok a magyar szabadság legemblematikusabb arcai, és „nálunk minden forradalom egyben szabadságharc is”. Nagy Imre szerinte terhelt múlttal érkezett, de azért emlékezünk rá, mert a kritikus történelmi pillanatban jó döntést hozott, a magyar nemzeti függetlenség és szabadság mellett állt ki, ezért végezték ki. Aktuálpolitikát nem akart a mostani felszólalásába belekeverni.

Az elmúlt évtizedek szégyene, hogy nem történt meg az állambiztonsági múlt feltárása, a pártállami vezetők elszámoltatása, a kommunista luxusnyugdíjak megvonása és a Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása, mondta Magyar Péter felszólalására reagálva Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője, majd arról beszélt, hogy az 1989 után kikiáltott rákosista alkotmány helyére egy hasonlóan egypárti Alaptörvény került 2010 után, „csak már Szájer József nevével fémjelezve”.

Novák szerint máig nem sikerült feltárni az állambiztonsági múltat és az ügynököket, és 1989 után többen közülük vezető pozícióba kerültek: Horváth József például a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője lett, de Medgyessy Péterről, Martonyi Jánosról, Tasnádi Lászlóról is beszélt a képviselő.

„Önök sem szégyellték a 2006-os felkelés huszadik emlékévében az akkori budapesti rendőrkapitány egyik helyettesét kinevezni rendészeti államtitkárnak”

– mondta Tóth Gáborról Novák, majd farizeus politikának nevezte azt is, hogy úgy emlékeznek ma Mansfeld Péterre, hogy az ő kivégzését elrendelő Biszku Béla az élete végéig luxusnyugdíjat kaphatott.

Felszólalása végén fejet hajtott az 1956-os hős Pongrácz-fivérek előtt. Itt lenne az ideje szerinte Pongrácz András kitüntetésének.