Magyar Péter szerint a fideszesek „ma újra elárulták” a hazájukat azzal, hogy leszavazták az uniós törvénycsomag gyors tárgyalását
- A keddi rendkívüli ülésen Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai 1989-es újratemetésének napjára emlékeztek a képviselők. Magyar Péter azt mondta, hogy nem akarják kisajátítani 1956 és 1989 történetét, nem akarják jobb- vagy baloldalra felosztani azt, Orbán Viktor pedig szerinte aprópénzre váltotta az 1989-es történelmi beszédét. A miniszterelnök a világ leggyávább magyarjának nevezte Orbán Balázst, akinek egyenként sorolta fel az 1956-os mártírok neveit.
- Később az uniós pénzek megszerzéséhez szükséges törvénycsomagról vitáztak. Ebben szó van a vagyonnyilatkozati rendszer szigorításáról, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetéséről és az Integritás Hatóság megerősítéséről is.
- Görög Márta igazságügyi miniszter szerint az uniós törvényjavaslat nem a migrációról vagy Ukrajna uniós csatlakozásáról szól, hanem csak az a célja, hogy Magyarország teljesítse az uniós forrásokhoz szükséges feltételeket.
- Az uniós források szükségességében egyetértett az ellenzék is, de szerintük ez a szuverenitás feladásával jár. Bóka János volt uniós ügyekért felelős miniszter arról beszélt, hogy a kormány állításával szemben a Fidesz–KDNP frakciójában ülnek azok, akik uniós forrásokat tudtak hazahozni, és a későbbi befagyasztás célja az volt, hogy az Orbán-kormányt megbuktassák.
- Percről percre követtük a keddi vitát.
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Magyar Péter azt kívánja, „bárcsak mindannyian ellen tudnánk állni a kísértéseknek, hogy napi politikai tőkét kovácsoljunk a történetükből”. A miniszterelnök ezután arról beszélt, ha idén, a 70. évfordulón sikerül új lapot nyitni, megérteni a ránk hagyott feladatokat, akkor derűvel a szívünkben ülhetjük meg ezt a napot. Hiszen „látjuk, hogy a magyar nemzet oda jutott, ahova az '56-osok el akarták juttatni: hazánk lemosta magáról a diktatúra és megszállás gyalázatát”.
„Megölni őket kevés volt, ki akarták őket törölni a történelemből” – mondta Nagy Imre és társainak kivégzéséről Magyar Péter. Szerinte az 1956-os áldozatok özvegyeinek, családtagjainak köszönhető, hogy ez nem sikerült, mert ők soha egy percig nem adták fel a reményt, hogy ha igazságot nem is, megnyugvást találhatnak a hőseik.
A miniszterelnök szerint 1989. június 16-a egy nemzet katarzisa volt, és „nemcsak Orbán Viktor történelmi beszéde miatt, amit az elmúlt évtizedekben aprópénzre váltott”, hanem Szeles Erika, Mansfeld Péter, Angyal István és más hősök miatt.
Azt kívánja Magyar, hogy a sűrű 20. századot el tudjuk mesélni a következő generációnak, és hogy tudják, kik voltak azok az emberek, akik előttünk jártak, „akiknek a szabadságunkat és a hazánkat köszönhetjük”.
A nap elején szokás szerint Magyar Péter is felszólalt, most épp Nagy Imre kivégzésének emléknapjáról, az ‘56-os hősökről. A miniszterelnök arról merengett, hogy vajon tudták-e október 23-án reggel, majd 1989. június 16-án, hogy aznap történelmet fognak írni. „Bátor és egyben naiv ígéretet tesznek a következő generációnak arra, hogy mostantól minden más lesz. Nem az ő hibájuk, hogy az ígéretük nem, vagy csak részben valósulhatott meg”, mondta. Magyar szerint ők nem akarják kisajátítani ’56 és '89 történetét, nem akarják utólag felosztani semelyik teret jobboldali vagy baloldali forradalmárokra.
Cseke Balázs
Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai 1989-es újratemetésének napjára emlékeztek a képviselők történelmi zászlókkal és 1 perces néma csenddel. Az ülést Forsthoffer Ágnes vezeti.
A forradalom és szabadságharc vértanúit 1958. június 16-án végezték ki, újratemetésük 1989. június 16-án a rendszerváltás egyik szimbolikus eseménye volt.
Cseke Balázs
Magyar Péter az Új köztemető 301-es parcellájánál kezdett reggel, Nagy Imre kivégzésének emléknapján virágokat helyezett el a nemzeti emlékhelynél, valamint több '56-os hős, köztük Mansfeld Péter sírjánál.
A megemlékezésen részt vett Forsthoffer Ágnes házelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint elkísérte őket Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter és Bódis Kriszta társadalompolitikai kormánybiztos.
1958-ban június 16-án, 68 évvel ezelőtt hajtották végre a mártírrá vált miniszterelnök, Nagy Imre, valamint Maléter Pál honvédelmi miniszter és Gimes Miklós újságíró halálos ítéletét. Az Új köztemető 301-es parcellájában nyugszanak más mártírok is, akiket az 1956-os forradalom után, a megtorlás éveiben végeztek ki.
Cseke Balázs
Hétfőn ugyancsak Magyar Péter felszólalásával indult a nap, a miniszterelnök a Vitnyéd mellé tervezett menekülttábor ügyével szembesítette a Fideszt. Arról beszélt, hogy a korábbi kormányülések jegyzőkövei alapján az Orbán-kormány már a határidő előtt szerette volna alkalmazni a migrációs paktumot.
Gulyás Gergely szerint ez csak arra bizonyíték, hogy ők mindent megtettek, hogy Magyarországnak ne kelljen napi egymillió eurós bírságot fizetnie, a migrációs paktumnak ugyanis van egy olyan eleme, ami a mi korábban bezárt tranzitzónáink visszahozatalát jelentette volna.
Magyar később Toroczkai László kérdésére kijelentette, hogy a kormány a jelenlegi formájában nem hajtja végre a migrációs paktumot, a Tisza Párt pedig vizsgálóbizottságot állítana fel, hogy kiderítsék, mennyi embercsempészt engedett el az előző kormány.
Az interpellációk során Vitályos Eszter a rezsicsökkentésről kérdezte Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert. „Nemhogy meg kell védeni a magyar emberek életszínvonalát, hanem emelni kell” – válaszolta Kapitány. Dúró Dóra és Svéd Tamás egészségügyi államtitkár között parázs vita alakult ki a szívhangrendelet jövőjéről, a Mi Hazánk képviselője olyan csecsemők fotóit lobogtatta, akik állítása szerint a szívhangrendelet miatt születhettek meg.
Az Országgyűlés később 135 igen szavazattal, 50 nem ellenében, 6 tartózkodással megszavazta az Alaptörvény 16. módosítását, amely alapján soha többé nem lehet miniszterelnök Orbán Viktor, de Magyar Péter is legfeljebb nyolc évig töltheti be a posztot. A módosítással megteremtették a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) és a Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántásának alaptörvényi lehetőségét is.
Percről percre közvetítésünket itt olvashatja, az élő műsorunkat és elemzésünket pedig itt lehet visszanézni.
Magyar Péter szerint „történelmi jelentőségű törvénycsomagot” nyújtottak be azzal a 110 oldalas javaslattal, amivel a kormány teljesítené az uniós pénzek túlnyomó részét felszabadító korrupcióellenes, átláthatósági feltételeket. A miniszterelnök szerint „a magyar emberek és vállalatok végre hozzájuthatnak az őket megillető uniós ezermilliárdokhoz”.
A törvényjavaslat például radikálisan írja át az évtizedek óta kritizált vagyonnyilatkozati rendszert. A jövőben az Integritás Hatóság ellenőrizné a dokumentumokat, és súlyos büntetés vár arra, akit rajtakapnak, hogy valótlanságot írt bele, vagy a határidőre egyszerűen nem teljesítette a kötelezettséget. Ez alapján akár két év börtönbüntetést is kaphat, aki megpróbálja eltitkolni a vagyonát, vagy szándékosan valótlanságot ír a vagyonnyilatkozatába.
Ezzel együtt megerősítik az Integritás Hatóság jogköreit. Például ha visszásságot tapasztal uniós közbeszerzésnél, közbeléphet és vizsgálódhat. Ha egy korrupciós ügyben megszüntetik a nyomozást, vagy elutasítják a feljelentést, az IH bíróság előtt kezdeményezheti az eljárás folytatását.
Kiterjesztik a nagyobb értékű támogatások közzétételi kötelezettségét. Eszerint többek között a kekvák, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok, valamint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat is köteles lesz rendszeresen adatokat adni a Központi Információs Közadat-nyilvántartásba. Így bárkinek hozzáférhető, programozottan, csoportosan letölthető és feldolgozható formában lennének elérhetőek. Ide fel kell majd tölteniük az ötmillió forintot meghaladó, hazai vagy európai uniós forrásból megvalósuló támogatásokat.
Rendezik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok helyzetét, az állami eredetű vagyon visszakerül az államhoz, helyreállítják az egyetemi autonómiát, megerősítik a szenátusok jogköreit. A javaslat „rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről, illetve az ehhez szükséges végrehajtási – így különösen elszámolási, ellenőrzési és átmeneti – rendelkezések elfogadásáról”.
Az ügyészségi döntések bírósági felülvizsgálatát se könnyen söpörhetnék le az asztalról a javaslat elfogadása után, extraként pedig a közbeszerzési szabályokon is módosítanak.
Cseke Balázs
Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka június 15-én véget ért, de a nyáron sem maradunk parlamenti viták nélkül. A két ülésszak között rendkívüli ülésnapokat kell összehívni. Ezt Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter már meg is tette: öt sürgős törvényjavaslatról fognak vitázni.
A reggel 9 órakor kezdődő ülés elején megemlékeznek Nagy Imre és mártírtársainak 1989-es újratemetéséről, majd Magyar Péter kért napirend előtt szót: „Emlékezés az 56-os hőseinkre” címmel fog felszólalni. Beszédére mind a négy frakció reagálhat röviden, majd ismét ő kap lehetőséget viszontválaszra. Utána Toroczkai László (Mi Hazánk), Rétvári Bence (KDNP), Orbán Balázs (Fidesz) és Szabó Alexandra (Tisza) mondja el a napirend előtti felszólalását. Ezekre a kormány válaszolhat.
A napirend elfogadása után öt törvényjavaslat vitája kezdődik meg. Az első a legfontosabb: az a 110 oldalas csomag, amit a kormány az európai uniós pénzek hazahozatala érdekében nyújtott be. Ebben többek között szigorítanák a vagyonnyilatkozati rendszert, megerősítenék az Integritás Hatóságot, és felszámolnák a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva).
Napirenden szerepel még az egyes pénzügyi szektort érintő törvények jogharmonizációs célú módosítása, valamint a Magyarország és Szlovákia közötti, a közös államhatárt keresztező szénhidrogén-szállító vezetékek építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavar-elhárításával kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás módosítása. Az MTI összefoglalója szerint márciusban aláírt nemzetközi szerződés az új, Százhalombatta és az Ipolyság közötti szénhidrogéntermék-vezeték létesítésével függ össze.
Az Országgyűlés megtárgyal két tiszás képviselői indítványt is: az egyikkel felfüggesztenék a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét már az idei tanévre. Erre azért van szükség, mert a kormány új teljesítményértékelési rendszert fog kidolgozni. A másik javaslat pedig nagyobb teret engedne annak, hogy az év végéig gyorsabban hozhasson törvényeket az Országgyűlés. Ha elfogadják, akkor félévente a jelenlegi maximum hat helyett akár tizenöt alkalommal kezdeményezhetnek sürgős tárgyalást a képviselők, a kivételes eljárás félévenkénti felső határát pedig a mostani négyről tíz alkalomra emelik. Erről itt írtunk bővebben.
