Magyar Péter felszólította a legfőbb ügyészt, hogy tisztítsa meg a szervezetét, vagy távozzon

Az Okoshír arról kérdezett, ki fogják-e rendszeresen kérni a lakosság véleményét sűrűbben különféle kérdésekben például svájci mintára. Magyar Péter azt mondta, Radnai Márk kormánybiztosként egy olyan intézmény felállításán dolgozik, aminek pont az lesz a feladata, hogy gondoskodjon a társadalmi részvételről. Ez az intézmény várhatóan még idén fel fog állni. Vitézy Dávid azt mondta, dolgoznak a közlekedésbiztonság területén egy széles körű konzultációról is ettől függetlenül, az eredményeknek szerepük lesz az új KRESZ kialakításában.

A Magyar Nemzet arról kérdezett, tervezik az érvényességi küszöböt lejjebb vinni vagy más módon megváltoztatni a népszavazási szabályokat az alkotmányozás előtt. Magyar Péter azt mondta, ezzel kapcsolatban is be fognak vonni embereket, nem eldöntött kérdésről van szó. A Magyar Nemzet munkatársa felvetette, hogy ha lejjebb viszik mondjuk 25 százalékra a küszöböt, az mennyire lehet erős legitimáció, mire a miniszterelnök azt mondta, a Szájer-féle alaptörvénynél ez is erősebb lenne.

Újabb csörte a Fidesz-közeli sajtóval: a Magyar Hírlap ismét a Zsolti bácsi-ügyre kérdezett rá, miért lehet gyökeresen eltérő a narratíva a kormánynál és az ellenzéknél ezzel kapcsolatban. Magyar Péter ismét csak azt mondta, fejezzék be a hazudozást az ügyben, amiben Magyar Márton már feljelentést tett.

Az Egyetem tévé a szegedi BYD-gyárnak nyújtott önkormányzati adókedvezmények visszavonásáról kérdezett, vagyis hogy fontolgatja-e a kormány, hogy esetleg megvonja az önkormányzatoknak az erre vonatkozó jogát. Magyar szerint erről még nem beszéltek, de lehet, hogy érdemes lenne, mert Szegeden és Debrecenben is vannak hasonló problémák, máskülönben viszont az elektromosautó-értéklánc gyárainak fokozott vizsgálatát már eldöntötte a kormány.

Az RTL Híradó Nemcsok Dénesről kérdezte Magyar Pétert. Utasította Lőrincz Viktória területfejlesztési minisztert, hogy vizsgálja meg az ügyet. Beszélt az illetővel, le lett ellenőrizve, ezután döntöttek a miniszterrel a kinevezéséről. Szerinte ez az ügy „vihar egy kanál vízben”. Az RTL szerint 1700-an írták alá a Nemcsok elleni petíciót a Nemzeti Fejlesztési Központban. Magyar erre visszakérdezett, hogy látták ezt az 1700 aláírást.

A Klubrádió a képviselők 12 éves mandátumkorlátjára vonatkozó javaslatra kérdezett rá, a kérdés alapján egyes kritikák szerint ez korlátozza a választójogot. Magyar Péter a társadalmi egyeztetésre hivatkozott, ami szerinte most valódi, és 95 százalékban támogató kommentárokat kapnak. Szerinte amúgy a korlátozás benne volt a programjukban, a mostani egyeztetésben pedig megnyilvánul a népakarat, „ez a demokrácia, lö demokrácia”. A miniszterelnök azt mondta, ez a közjogi megoldás hatékony lehet a „magyar Cosa Nostra” hatalomkorlátozásában, a soron következő alkotmányozásban pedig még ennél is nagyobb változásokról dönthetnek majd valószínűleg a magyar emberek.

Az InfoRádió kérdésére elmondta Magyar Péter, hogy a Tisza egyik legfontosabb vállalása a zöldség és a gyümölcs áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentése. A 2026-os és a 2027-es költségvetés áttekintése után kerülhet sor a javaslat kidolgozására. Tárgyalnak az iskolakezdési támogatás bevezetéséről is. Szerinte az is világos vállalásuk, hogy nem támogatják Ukrajna gyorsított felvételét az EU-ba.

A Beneš-dekrétumok elleni kiállásról kérdezett a Gulyáságyú média: mennyiben befolyásolja ez a téma a V4-es együttműködést? Magyar szerint lesz egy bilaterális találkozó és létrehoznak egy munkacsoportot is a vitás ügyek rendezésére, a V4-en viszont ez most nem merült fel. Azt mondta, abban egyetértenek Ficóval, hogy fontos, hogy a szlovák-magyar kapcsolat jobb legyen, de határidőt nem jelölt meg a várható megoldásra.

Az MTI kérdésére elmondta Magyar Péter, hogy augusztus 20. után akar újra országjárásra indulni, szeretne minél több helyre eljutni, lesznek kihelyezett kormányülések is. Parlamenti szünet nem nagyon lesz, maximum 2 hét.

A Partizán arról érdeklődött, hogy tudnak-e garanciát vállalni, hogy a jövőben nem lesznek olyan típusú törvénymódosítások más vezetőkre vonatkozóan, mint amivel most Sulyok Tamást eltávolítják. Magyar szerint olyan esetben fordulhat ilyesmi elő, amire a magyar emberek felhatalmazást adtak a választáson, és ez több személyt jelent, nem csak a köztársasági elnököt. A miniszterelnök szerint az alaptörvény van a népért, és nem fordítva, ennek igyekeznek eleget tenni az általuk báboknak tartott állami tisztségviselők eltávolításával.

A legfőbb ügyész feladata a saját ügyészeinek a megvédése, ő tudja megmondani, milyen utasításokat kaptak az előző kormány alatt, mondta Magyar. A 24.hu arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy az előző kormányzatból kik helyeztek nyomást a legfőbb ügyészre. A Hír TV-nek azt üzente: kérdezzék meg Orbánt Viktort, járt-e a TEK központjában azon a napon, amikor megállították az ukrán pénzszállítókat.

A Hír TV – miután végül többszöri próbálkozás után szót kapott – Magyar Péter „öccse botrányairól” érdeklődött, volt-e erről szó a kormányban. Magyar szerint a propagandának és a fideszeseknek össze kéne hangolniuk, mit mondanak, mert Pócs János azt terjeszti, hogy a téma járt a kormány előtt. A miniszterelnök közölte, hogy a kormányüléseken csak valódi problémákkal foglalkoznak, nem hazugságokkal, amikben feljelentés van. A végén szóváltás kerekedett Magyar és a Hír TV munkatársa között, akit a miniszterelnök hazugság terjesztésével vádolt és azt javasolta neki, egyeztessen Póccsal.

A jegybanki stabilitás mindennél fontosabb jelenleg, a jegybanki függetlenség nem mentesít a vizsgálatok alól, de a Tisztítótűz művelet még el sem kezdődött, mondta Magyar Péter a Népszava kérdésére. Az úgy hangzott, hogy mi lesz Varga Mihály MNB-elnök sorsa, aki Orbán Viktor pénzügyminisztere volt a Fidesz-kormánynak, benne van-e a sokat emlegetett 3000 Orbán-janicsárban. Nem jelent védettséget, hogy ki milyen pozícióban van, tette hozzá a miniszterelnök.

A miniszterek bruttó 3,5 milliót keresnek a Tisza-kormányban, mondta Magyar a Hvg.hu kérdésére. Ő 3,8 milliót fog keresni miniszterelnökként, amiben már benne van a képviselői fizetés is.

A közmédia az üzemanyagok júliustól esedékes inflációkövető jövedékiadó-emeléséről kérdezett, amit még az előző kormány hagyott örökül. Ennek alapján bruttó 8-9 forintos áremelkedés jön literenként jövő hónaptól. Magyar Péter azt mondta, a lehetséges minimumon van Magyarországon a jövedéki adó, és nem tervezik ezt emelni.

Nem foglalkoztak Varga Mihály, MNB-elnök felvetésével, hogy itt az ideje az árrésstop kivezetésének, de ha nem jár áremelkedéssel, akkor érdemes lesz megfontolni, mondta Magyar az ATV kérdésére. Szerinte a védett ár nem szolgálja a piaci versenyt, és a végén úgyis az emberek fizetik meg az árát.

A Telextől Simor Dániel a génszerkesztett élelmiszerekre vonatkozó uniós lazítás európai parlamenti megszavazásáról kérdezte Magyar Pétert. A miniszterelnök szerint nemcsak az EP-képviselőik szavaztak így, de az Európai Tanácsban megvolt a jelentős többség ehhez (a hagyományosan GMO-ellenes országok is megszavazták), mert azoknál a terményeknél, amelyekről most szó volt, a saját génállományt használják fel. Amit a magyar kormány nem támogat, az az a fajta GMO, ahol más élőlényből származó géneket használnak a szerkesztéshez. A miniszterelnök szerint ez a verzió nem megy szembe a GMO-ellenességgel, ami alaptörvényi szinten is rögzítve van, és ezek a fajta élelmiszerek segíteni fogják, hogy jobban tudjon alkalmazkodni a magyar mezőgazdaság is a megváltozott klimatikus viszonyokhoz.

Vitézy arról is beszélt, hogy Budavári Palota fontos műemlék, de nem történtek meg fontos munkálatok, felújítások, mint például az Országos Széchényi Könyvtár esetében. Bemutatott egy látványtervet, amin kupola került volna a Budavári Palotára, teljesen megváltoztatva a budai Vár látképét.

A kormány áttekintette az állami múzeumok helyzetét, mondta Vitézy. Arra jutottak, hogy vannak olyan elsorvasztott intézmények, amelyek amúgy jelentős érdeklődésre tarthatnának számot, ezt korrigálni fogják, felhozta a Közlekedési Múzeumot és a Természettudományi Múzeumot és egyes művészeti múzeumokat. Vitézy miniszteri feladatként megkapta, hogy az Északi Járműjavító csarnokba kerülhessen majd véglegesen a Közlekedési Múzeum.

A kormány felülvizsgálja a budai Vár fejlesztési tervét, amit még az Orbán-kormány dolgozott ki. Vitézy elmondta, hogy több mint 200 milliárd forintot költött el az előző kormány beruházásokra. Sok olyan beruházás van, ahol milliárdos kifizetések állnak, de erről soha nem tájékoztatták a közleményt. A Karmelita esetében kulturális hasznosításban gondolkodik az új kormány. A Honvéd Főparancsnokság esetében befejezik a külső homlokzatot, mert az már nagyjából kész van, majd pedig a szakma bevonásával keresnek új funkciót az épületnek. A befejezéshez több mint 7 milliárdra lesz szükség.

Vitézy Dávid bejelentette két vidéki vasútvonal újraindítását:

• Komló és Dombóvár között augusztus 1-től indul újra a személyforgalom, két óránként járnak majd a vonatok.
• Miskolc és Tiszaújváros között szeptembertől indítják újra a vasúti közlekedést, itt is két óránként lesznek járatok.

Az új IC-szerelvények és motorvonatok EU-pénzes (erre 2 milliárd eurót lehet lehívni) beszerzéséhez szükséges törvénymódosításokat jövő héten nyújtják be a parlamentnek, ennek nyomán intézményi reformok készülnek, létrejön például egy állami vonatlízing cég, ami a MÁV rendelkezésére bocsátja az eszközöket az uniós versenyelvárásoknak megfelelve.

Vitézy Dávid bejelentette, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a magyar kormány helyreállítási tervét. Ez azt jelenti, hogy következhet a végrehajtási szakasz, már nem az a kérdés, teljesítik-e a feltételeket. Bízik abban, hogy Sulyok Tamás is aláírja a korrupciósellenes törvénycsomagot. Jövő héten benyújtanak egy törvényjavaslatot a Magyar Fejlesztési Bank átalakításáról, hogy ne a kormány házipénztáraként működjön az MFB. Ez is az egyik feltétele az uniós pénzek felhasználásának.

A Legfőbb Ügyészség reagált Magyar Péter ultimátumára az aranykonvoj-ügyben, erre a miniszterelnök azt mondta, nem utasítást, hanem felkérést fogalmazott meg a folyamatban lévő nyomozással kapcsolatban, mert a Legfőbb Ügyész már korábban azt mondta, hogy hamarosan lesz tájékoztatás a témában.

Magyar szerint az AH, az IH, a NAV, a TEK és az ügyészség egymásra mutogat az ukrán „aranykonvojjal” történtek miatt, de szerinte az utasításokat valójában sokkal magasabb szinten születtek. A miniszterelnök úgy tudja, hogy több hete utasította az egyik ügyészi szerv a másikat konkrét nevekkel meghallgatásokra, és erről kellene tájékoztatni a nyilvánosságot, megtörténtek-e, vagy ha nem, akkor miért nem. Nem véletlen a nyomozó főügyészség vezetőjének távozása sem Magyar szerint, súlyos konfliktusok vannak a szervezeten belül emiatt. A miniszterelnök azt üzente a legfőbb ügyésznek, hogy ha nem tudja megtisztítani a szervezetét a fideszes befolyástól, akkor távozzon a hivatalából.

A Telex írta meg, hogy a Nemzeti Fejlesztési Központ dolgozói petíciót indítottak Nemcsok Dénes államtitkári kinevezése miatt. Magyar Péter erre reagálva azt mondta, hogy a kormány komolyan veszi a dolgozók véleményét. Ha sokan kifejezik az elégedetlenségüket, nem fogják lesöpörni azokat. A kinevezésnél azt a szempontot mérlegelték, hogy augusztusban lejár a határidő az uniós források hazahozatalára. Hozzátette, senkinek nincs életre szóló kinevezése, senki nem élvez politikai védettséget. Azt is elmondta, hogy csak azért nem rúgnak ki valakit, mert korábban is vállalt hivatali tisztséget, mivel neki és Vitézy Dávidnak is volt pozíciója.

Magyar Péter a közeljövőben induló alkotmányozási folyamatról azt mondta, nem néhány politikus fogja írni az új alaptörvényt, hanem a szakmaiság és a társadalmi részvétel is érvényesülni fog. A következő hónapban fel fognak kérni mindenféle elismert szereplőt, szakembert, intézményeket, egyházakat, kisebbségi csoportokat, a formálódó szöveget lesz majd lehetőség véleményezni különféle fórumokon. Ezután jön az Országgyűlési szavazás, majd népszavazás az új alkotmányról.

A kritikákra reagálva elmondta, hogy már 2024-ben leírta, hogy korlátozni akarják a képviselői mandátumokat, csak akkor még 8 éves korlátot javasolt. Azért nem volt sikeres a rendszerváltás, mert paktumokat kötöttek régi és új szereplők, ők viszont kikérik az emberek véleményét. A Tisza gyors, rövid, önkorlátozó és pontos változásokat akar, amik mind ismertek voltak a magyar emberek előtt. Egyúttal bejelentette, hogy jövő hétre meghívták a Velencei Bizottság vezetői, szívesen megvitatják velük a tervezett változtatásokat. Schiffer Andrásnak pedig azt üzente, hogy az LMP programjában is benne volt a 8 éves korlátozás.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési- és Védelmi Hivatalra is érkezett sok vélemény, Magyar Péter szerint a többség támogatja, fontosnak tartja, egyes vélemények szerint ki kellene terjeszteni a felálló szerv hatáskörét. Például van véleményező, aki a politikusok rokonaira, barátaira is kiterjesztené a vizsgálódás lehetőségét, sőt, van olyan is, aki állandó testkamerát javasol a politikusokra. Többen időben is kiterjesztenék, hogy a múltban meddig menjen vissza a hivatal a nyomozásban.

Vitézy Dávid tájékoztatása után Magyar Péter arról beszélt, hogy több tucat kórházban folyik a klímák javítása, cseréje. Még nem tökéletes a helyzet, megköszönte az egészségügyi dolgozók bíztatását, próbálják rövid-közép távú stratégiával pótolni a hiányosságokat. A Fidesz-kormányok alatt is szükség lett volna ezekre, de „a pénzt ellopták, vagy a feladatot adták csak, a forrást hozzá nem.”

Továbbra is várják a véleményeket az Alaptörvény 17. módosításához, eddig 13 ezer ember küldött javaslatot, 95 százalékuk támogató volt. Ez nulla forintba került, ilyen egy valódi társadalmi egyeztetés, mondta Magyar. A képviselői mandátumok 12 évben való korlátozása érdekli legjobban az embereket, utána Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítása következik. A többség 8 évre szigorítaná a korlátozást, és kiterjesztenék más politikai szereplőkre is.

Egyes vasúti és HÉV-szakaszokon már most muszáj volt csökkenteni a maximális sebességet, ezeken 10-20 km/h-val mennek lassabban a vonatok, mondta a közlekedési és beruházási miniszter. Olaszországból hozták az ötletet, hogy fehérre festik a síneket a túlmelegedés csökkentésére, ezt egyre több helyen alkalmazzák, mert úgy néz ki, lehet vele elérni sikereket. Üzemszerűen nem lehetne olyan vonatkocsi forgalomban, amin nem működik a klíma, a MÁV igyekszik pótolni a kieső szerelvényeket, ha pedig egy vonaton belül romlik el valahol a klíma, akkor át lehet majd menni egy másikba, az első osztályra is. Ha a nyílt pályán elakadna egy vonat ebben az időben, ott minél gyorsabban elszállítják az embereket a helyszínről, ebben fokozott együttműködés van a katasztrófavédelem és a vasút között.