Feszültség, odamondogatás, pengeváltás a Tisztelt Házban, ahol Szijjártó Péter is megjelent

A miniszterek nagy része már elhagyta az üléstermet, Magyar Péter sincs már ott, és az azonnali kérdések órája véget ért. A közvetítésünket lezárjuk.

Németh Balázs ugyan a miniszterelnököt akarta kérdezni, de Magyar Péter távollétében Tanács Zoltán válaszolt neki. Németh szerint a miniszterelnök 50 napja az önkény kiépítésén dolgozik, és nem a magyar emberek problémáival foglalkozik.

Tanács Zoltán azt mondta: két részletben válaszol, az egyikben arra a részre, ahol Németh kérdéseiben nem volt sületlenség, majd csendben maradt. A másik válaszában azt mondta, hogy a magyarok 70 százaléka támogatja most a Tiszát, messze több, mint a szavazáskor. Tanács szerint 1000 vállalásból 140 ígéretüket teljesítették már, amik között az is ott van, hogy mindenkinek kedvet csináltak arra, hogy újraolvassa a Micimackót.

Németh szerint a Tiszával visszaköltözött az SZDSZ, és szerinte akkor sem tettek olyat, ami a magyar családoknak vagy vállalkozóknak jól jött volna. Tanács szerint a magyar családok érdekeit szolgálja mindenképpen az például, hogy nem kell „a mocskos propagandát” nézni.

Dúró Dóra a Mi Hazánk képviselője arról kérdezte Tanács Zoltán technológiai minisztert, hogy mikor tesznek érdemi lépéseket a digitális gyermekvédelem terén. A képviselő több példát is hozott arra, hogy más országokban hogyan tiltják a telefonozást adott kor alatt.

Tanács Zoltán technológiai miniszter szerint az előző kormány a sima gyermekvédelmet is leépítette, nemhogy a digitálisat. Szükség szerinte lenne digitális gyermekvédelemre, miután a Fidesz a kampányban fejbelövős videókat tett közzé a Facebookon. Tanács azt mondta, hogy Dúró Dóra éppen a hétvégén tett közzé egy gyermekellenes posztot, amit utólag eltávolított. A digitális gyermekvédelmi törvényen egyébként dolgozik a kormány Gyurkó Szilviával. A miniszter egyetért azzal, hogy fontos a kérdéssel foglalkozni.

Dúró válaszában azt mondta, hogy elképesztő probléma a digitális gyermekvédelem hiánya Magyarországon. Sürgetni szeretné a kormányt, hogy minél előbb tegyen lépéseket.

Latorcai Csaba, a KDNP képviselője megint csak a GMO-témáról kérdezett, szerinte a Tisza Párt egy 36 éves konszenzust rúgott fel. Ukrajnában szabadon lehet génmódosított terményt és élelmiszert előállítani, ezért is veszélyes az ország EU-s csatlakozása. Szerinte ez az európai uniós szabályozás arról szól, hogy nagyon sok mindent kivonnak a génmódosított élelmiszer kategóriájából, és ha egyszer bekerülnek az ilyen termékek az országba, nagyon nehezen lehet kiirtani őket.

Molnár János államtitkár azt mondta: a magyar kormány álláspontja világos, az Alaptörvényben rögzített GMO-mentesség prioritás, nem fogják engedni, hogy a fogyasztók ne tudják, mit vesznek le a polcról, és hogy a magyar gazdák versenyhátrányba kerüljenek. A kormány a legerősebb garanciákat fogja képviselni, mondta. A GMO-mentes magyar mezőgazdaság alkotmányos vállalás, és ezt a vállalást a kormány meg fogja védeni, tette hozzá.

Latorcai Csaba erre azt válaszolta: valóban alkotmányos vállalás ez, ezért sem értik, hogy a Tisza képviselői Brüsszelben miért szavazták meg. Molnár János szerint Magyarország az elővigyázatosság elvét követi, és továbbra is a legszigorúbb szabályozás elvét követik.

Gyopáros Alpár a Fidesz politikusa arról kérdezte a kormányt, illetve a területfejlesztési minisztert, hogy a magyar falvak számíthatnak-e az államra. Gyopáros szerint a Tisza egyik helyettes-államtitkára a falvak rombolásáról beszélt, így felmerülhet a kérdés, hogy mit akar kezdeni a kormány a falvakkal.

Lőrincz Viktória területfejlesztési miniszter szerint éppen Gyopáros Alpár az, aki a Magyar Falu Programot politikai alapon működtette, hűbéri rendszerré alakította. A vidékfejlesztésnek szerinte több dologról kell szólnia, nem elég a falvakat támogatni, az ott élőket is segíteni kell. A falvak helyzetét a Tisza-kormány szerinte nemzeti ügyként kezeli.

Gyopáros Alpár a konkrét válaszokat hiányolta. A képviselő szerint nemrég kiderült, hogy a kormány a falvakat segítő Szent István programot a reptér eladásából akarja majd finanszírozni. Lőrincz azt válaszolta, hogy ő nem tud olyat, hogy bármit is értékesítenének.

Szabó Alexandra, a Tisza képviselője azt kérdezte: mikor lesznek új szerelvények a HÉV Gödöllőre vagy Csömörre közlekedő vonalán. Tárkányi Zsolt államtitkár szerint Budapesten az agglomerációs szétterülés nagy probléma, ezzel túl sok az autó, és ezen változtatni csak a gyors és kényelmes tömegközlekedéssel lehet.

Azt mondta, hogy nem lehet a más HÉV-vonalakra megrendelt vonatokat üzemeltetni a gödöllői és csömöri HÉV-eken. Szerződést már írtak alá korábban a 2-es metró és a két vonal összekötésére, de négy nappal a választások előtt Lázár János helyettese közösen írta alá harmadszorra tíz év alatt ugyanezt, és nem történt eddig semmi.

Tárkányi megígérte, hogy július 1-től ez a térség kap egy rendkívüli fejlesztést, így az utasok klimatizált buszokon és jobb csatlakozásokkal érhetik el Budapest belvárosát éjszaka is. A HÉV-ek fejlesztését pedig 2028-tól prioritásként kezelik.

Novák Előd a Mi Hazánk képviselője arról beszélt, hogy a magyar aranytartalék egy jelentős része Londonban van elhelyezve. Szerinte ez függőséget jelent Magyarország számára. Novák azt kérdezte, hogy a Nemzeti Bank hajlandó-e a Londonban őrzött tartalékot hazahozni. Emellett arról érdeklődött, hogy az MNB-botránynak miért nincs még mindig gyanúsítottja.

Varga Mihály jegybankelnök azt mondta, hogy három céljuk közül az infláció letörésében, az árfolyam stabilizálásában és a tartalék növelésében is sikerült eredményeket elérniük. Novák kérdésére azt mondta, hogy több mint 100 tonna aranya van Magyarországnak, ebből 15,5 tonna van Londonban, a többi Magyarországon, ami megfelel a nemzetközi sztenderdeknek. Ausztria például tartalékainak 50 százalékát külföldön tartja. Varga szerint ez kockázatmegosztást jelent, a józan ész politikáját követik, és a jegybank ezt tervezi követni a továbbiakban is.

Varga Mihály az MNB-ügyről azt mondta, hogy az ezzel kapcsolatos nyomozás nem az ő dolguk, ezt majd a hatóságok megteszik.

Juhász Hajnalka a klímaváltozásról és a mezőgazdaságról kérdezett, Molnár János államtitkár válaszolt, aki először szólalt fel az Országgyűlésben. Azt mondta: a sikeres alkalmazkodás alapja a termőföld minőségének megőrzése és a fenntartható talajhasználat, illetve a vízgazdálkodás is kulcskérdés.

A jelenlegi aszályos helyzetben az előre kifizetések segítik a mezőgazdaságot, ahogy kezelik a tavaszi fagykárt is például. Cél, hogy az uniós kárenyhítési alaphoz hozzáférjenek nagyobb mértékben.

„Nagyon nagy sötétség van ott a Megafon háza táján” – mondta Magyar Péter Szűcs Gábor fideszes képviselőnek, aki az ukrán pénzszállítók ügyével kapcsolatban, illetve a miniszterelnök a témában a legfőbb ügyész felé intézett kérdéséről érdeklődött. Magyar szerint Szűcsnek Orbán Viktort kellene megkérdeznie, hogy járt-e a TEK-ben azon a napon, mikor lefoglalták a pénzt.

Az interpelláció esetében az interpellálótól vonhatja meg a szót a levezető elnök, a válaszadótól még akkor sem, ha úgy gondolja, hogy nem a témában válaszol, mondta Magyar Péter az Országgyűlésben arra válaszul, hogy Forsthoffer Ágnes elvette tőle a szót, amikor Novák Előd interpellációjára válaszolt. Felszólította a mindenkori levezető elnököt, hogy ezt tartsák tiszteletben.

Magyar Nováknak válaszolva azt mondta, hogy szeretné kihasználni a rendelkezésére álló két percet, azonban mivel ez nem tartozott a témához, Forsthoffer Ágnes házelnök két figyelmeztetés után elvette a szót a miniszterelnöktől. Magyar egy rövid ideig még próbálkozott mikrofon nélkül, de végül nem folytatta a felszólalását.

„A miniszterelnök női és anyai mivoltomban súlyosan megsértett” – mondta Hegedűs Barbara fideszes képviselő, és megkérdezte a Tisza női frakciójának tagjait, hogy szerintük ez a viselkedés elfogadható-e. Szerinte az ilyen viselkedés bármilyen vitában elfogadhatatlan.

Szabadi István a Mi Hazánk képviselője arról beszélt, hogy a fagykár miatt a termelők a túlélésért küzdenek, de szerinte a tejpiacon is súlyos problémák vannak. Utóbbi okának az uniós csatlakozást nevezte, mert az országban is az „olcsó termékek dömpingje” zajlik. A fagykárral kapcsolatban arról beszélt, hogy üdvözlik, hogy a témában a miniszterelnök vis maior helyzetet hirdetett.

Válaszában Árvay Nikolett a klímaváltozás hatásairól, leginkább a szárazságról beszélt. A nyári hőségre való felkészülést szerinte a kormány kiemelten kezelte, de foglalkoznak a fagykár enyhítésével is. A 2026. évi károk megtérítésére több mint 20 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

Szabadi István szerint előremutatónak tűnik, amit az államtitkár mondott, de a gazdák azonnali intézkedést várnak. A képviselő kifogásolta, hogy a kormány nem akarja megvédeni a magyar embereket az „olcsó, silány minőségű” külföldről érkező termékektől.

Juhász Hajnalka, a KDNP képviselője visszatért a GMO-témára. Szerinte fontos és aktuális a kérdés, hogy a kormány milyen konkrét intézkedéseket tervez, hogy megőrizhessük a GMO-mentességünket. Az Alaptörvény most kimondja a GMO-mentességet, hogy az emberek pontosan tudják, mi kerül az asztalra.

Június 17-én a géntechnikákra vonatkozó javaslatot a Tisza európai parlamenti képviselői megszavazták, és ha ez a rendelet hatályba lép, akkor a tagállamoknak nincs mozgástere, hogy a genetikailag módosított élelmiszerek terén fékezzék az Európai Uniót, ráadásul nem is lesz kötelező címkézni az ilyen élelmiszereket 2028 után, mondta a képviselő.

Árvay Nikolett államtitkár azt mondta: az Alaptörvényben rögzített GMO-mentes mezőgazdaság továbbra is kiemelt prioritás, és garantálják, hogy semmilyen ellenőrizetlen technológiával készült élelmiszer nem fog bejutni az országba. Hátra van még a tagállami hatáskörök pontos szabályozása, 2028 közepére várható a jogi szabályozás hatályba lépése. Az államtitkár szerint a legfontosabb az, hogy egészséges, gazdaságos, magyar termelésből készülő élelmiszer kerüljön az asztalokra. Hozzátette, hogy Magyarország az elővigyázatosság elvét követi. Jobban ellenőrizni fogják a fenntarthatósági követelményeket is.

Juhász Hajnalka nem fogadta el a választ, mert a rendelet első melléklete tartalmazza a célzott mutagenezis lehetőségét, és a génszerkesztés génmódosításnak minősül. Az Országgyűlés az interpellációra adott választ elfogadta.

Takács Árpád fideszes képviselő szerint bizonytalanság tapasztalható a közigazgatás minden szintjén. Sajnálattal látja, hogy az elmúlt két hónapban a Tisza nem foglalkozott azzal a 36 ezer emberrel, akik a közigazgatás alappillérei. „Az irányítás és a vezetés hiánya a legvadabb hírek táptalajául szolgál” – mondta Takács. Azt kérdezte, hogy mi lesz a kormányablakokkal. Állítása szerint az a hír járja a dolgozók között, hogy ezeket is át akarják majd adni az önkormányzatoknak.

„Olyan ez, mintha a gyújtogató kérné számon, hogy miért van füst a házban” – mondta Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter. Szerinte az előző kormány olyan közigazgatást hagyott maga után, aminek problémáit nap mint nap tapasztalják a magyar emberek. „A közigazgatás működik, az ügyintézés folyamatos”, mondta. Szerinte 16 év után véget ért a korszak, amikor a közigazgatás a pártokat szolgálta. „Kiszabadítjuk a közigazgatást és végigvisszük azt a változást, amire a magyarok felhatalmazást adtak” – mondta.

Takács Árpád szerint Lőrincz nem a kérdésre válaszolt. A mai rendszer szerinte egységes és rendben van, ha ezt megbontják, akkor rosszabb lesz a közigazgatás. A képviselő nem fogadta el a miniszter válaszát.

A magyar állam is egyre inkább nagy, jellemzően tengerentúli techcégektől függ, mondta Varga Balázs, a Tisza képviselője. Feltette a kérdést, hogy jó-e az nekünk, hogy ilyen vállalatoktól függünk. „Egy ország működése nem állhat le csak azért, mert valaki egy másik kontinensen így döntött” – mondta.

Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter azt mondta: a szuverenitás fontos, de nem azt jelenti, hogy mindent mi magunk fejlesztünk. A cél az, hogy többféle kapcsolattartás legyen többféle szállítóval, akár saját megoldások fejlesztése mellett. Arra is kell figyelni, hogy aki a szolgáltatást nyújtja, az lehetőleg európai legyen.

Felidézte az adatvédelmi incidenseket az elmúlt években, annak bizonyítására, hogy az előző kormány a technológia területén sem jeleskedett.

Az interpellációra adott választ Varga Balázs elfogadta.

Magyar Péter nem képes az alapvető normákat betartani, mondta Novák Előd, és szerinte ugyanezt a szöveget hallottuk a Fidesztől is a „Covid-diktatúra” alatt. Nem fogadta el a miniszterelnök válaszát.

Az interpellációra adott választ az Országgyűlés 128 igennel és 26 nem szavazattal elfogadta.

Magyar Péter szerint Novák Előd pontosan tudja, hogy miért kell gyorsított eljárással törvényi szintre emelni a vészhelyzeti rendelkezéseket: egyéb esetben összeomlott volna az ország. A miniszterelnök azt ígérte, hogy Novákék számíthatnak rájuk a korrupció elleni harcban.

Egy ponton Magyar Péter elkezdett Hegedűs Barbara fideszes képviselő korábbi kérdésére válaszolni. Azonban mivel ez nem tartozott a témához, Forsthoffer Ágnes házelnök két figyelmeztetés után elvette a szót a miniszterelnöktől. Magyar azt mondta, hogy szeretné kihasználni a rendelkezésére álló két percet, majd egy rövid ideig még próbálkozott mikrofon nélkül, de végül nem folytatta a felszólalását.

A Fidesz-kormány veszélyhelyzeti rendeleteinek törvényi szintre emelésével kezdte a Tisza, mondta Novák Előd. Arra még a Fidesz uralma alatt sem volt példa soha, hogy egy törvényjavaslathoz egy percig se szólhasson hozzá egy képviselő. A nyilvánosságot sem tájékoztatták, erről nem volt társadalmi vita, és a parlament.hu oldalára is csak a szavazást megelőző három órában került ki. Novák szerint valójában a veszélyhelyzet tiszta megszüntetését a Mi Hazánk nyújtotta be.

Novák szerint elfogadhatatlan a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emelése, és megkérdezte Magyart, hogy mit tervez tenni.

Nacsa Lőrinc (KDNP) bízik benne, hogy az ukránok minél hamarabb törvénybe is iktatják a kárpátaljai magyarság jogait biztosító törvényeket. Majd jelezte, hogy elfogadja Orbán Anita külügyminiszter témában adott válaszát.

Orbán Anita azt mondta: a kormányalakítás utáni szakértői tárgyalások eredményeként sikerült teljes körű megállapodásra jutniuk a magyar kisebbségek jogait illetően. Ez a megállapodás előfeltétele volt annak, hogy Magyarország hozzájáruljon az egyes klaszter megnyitásához. 2026 és 2027 során fokozatosan biztosítani fogja a megígért jogokat Ukrajna.

Többek között vissza fogja állítani a magyar kisebbségi iskolákat, az adminisztrációt magyar nyelven biztosíthatják, és az ukrán fél arra is garanciát vállalt, hogy alacsonyabb létszám esetén is fenntartja ezeket az intézkedéseket. Azokon a településeken, ahol 10 százalék felett van a magyar kisebbség, a magyar nemzeti jelképek használata is megengedett lesz.

Mindezt sikerült belefoglalni az Európai Unió csatlakozási tervébe, vagyis ha 2026-ban és 2027-ben nem kerül sor azokra a jogszabályi módosításokra, amikre kötelezettségeket vállalt Ukrajna, automatikusan leáll az egyes klaszter megvalósítása.

Nacsa Lőrinc a KDNP képviselője a kárpátaljai magyarok jogairól kérdezte a kormányt, illetve Orbán Anita külügyminisztert. Szerinte mindenki közös reménye, hogy a magyar kisebbség tudja majd gyakorolni a jogait Kárpátalján, de ehhez ideális esetben nem lenne szükség az EU bevonására. „Vannak korábbi rossz tapasztalataink, be nem tartott ukrán ígéretek” – mondta. Azt kérdezte, hogy a kárpátaljai magyarság milyen ütemmel, milyen határidőkkel kapja vissza majd a jogait?

Hegedűs szerint az ellenzék padsoraiban ők csak büntetéseket kaphatnak, a miniszterelnök pedig bárkire mondhat bármit.

Megkérdezte, hogy Magyar és Bódis miért nem a törvényes utat követte, és értesítette a gyámot vagy a rendőrséget, csak napokkal később, a videó elkészítése után. Mivel Hegedűs nem nyilatkozott arról, hogy elfogadja-e Magyar válaszát, Forsthoffer Ágnes lekeverte.

Az Országgyűlés az interpellációra adott választ 124 igen szavazattal elfogadta.

„Pócs János most is hülyét csinált a parlamentből, most is végig videózott. Szégyellje magát, maga egy rossz bohóc” – mondta Magyar Péter.

A miniszterelnök reagálva Hegedűs Barbara fideszes képviselő kérdésére azt mondta, hogy az a gyerek, akiről ő beszélt kint az utcán járt télen, nyáron. Őt az egyik önkéntesük találta meg, elvitte az egyik rendezvényükre, mert beszélni akart vele. „Ön tényleg a gyámra hallgat? Miután elhozta egy civil ember ezt a kisgyereket és megmentette” – mondta a miniszterelnök. Szerinte az előző kormány gyermekvédelme elvette tőle azt a telefont, amit a civilek adtak neki, visszavitték Fótra, majd pár hét múlva az utcán találták meg bedrogozva. „Hát nem szégyellik magukat?” – kérdezte a miniszterelnök.

A kampányt ki kell zárni a gyerekvédelemből, ezzel ő egyetért, mondta a fideszes Hegedűs Barbara. Szerinte Magyar és Bódis Kriszta gátlástalanul belerángatott egy végtelenül kiszolgáltatott, Szolnokról elszökött 11 éves kisfiút, kamera elé ültették, és szavakat adtak a szájába, hogy terhelő vallomást tegyen a gyerekvédelemben dolgozókra, és tették ezt a gyámja tudta nélkül. Hegedűs úgy tudja, hogy az ügy a rendőrségtől az ügyészség asztalára került már át.

Megjelent Szijjártó Péter az ülésteremben. Lázár János továbbra sem érkezett meg.

Gulyás Gergely azt mondta, hogy ő még Pócs Jánosnál is többet tud a miniszterelnökről, és szerinte elfogadhatatlan, személyiségi jogot megsértő magatartás az, hogy Magyar Nagy Mártonról megfogalmaz egy állítást úgy, hogy az érintett nincs ott. Arra utasította Magyart, hogy kérjen bocsánatot.

Szűcs Gábor személyes érintettség okán kért szót: a fideszes képviselő arról beszélt, hogy több mint kétmillió ember szavazott a Fideszre áprilisban, így a listás képviselőkre, azaz rá is. Szerinte nem helyes, ha Magyar Péter azt mondja, hogy őt senki nem választotta meg. „Én is képviselőként vagyok itt, nem megafonosként. Én is miniszterelnök úrnak hívom önt itt, nem focista feleségnek” – mondta.

Szűcs szerint neki nem kell megtagadni a múltját, és „ezerszer leszek inkább megafonos, mint diktafonos”.

Pócs János azt mondta, hogy a miniszterelnök négy ponton támadta meg őt, szerinte azért, mert mindent tud róla. „Amikor számon kéri, hogy mire szavazok, és mire nem szavazok, arra önnek nincs joga” – mondta, hozzátéve, hogy ő azon lesz, hogy a Tisza-kormány ne tudja visszahozni a Rákosi-rendszert.

Azt is megjegyezte, hogy rá négyszer is szavaztak, így nem igaz, hogy soha senki nem szavazott rá. Az NKA-s támogatásokról azt mondta: ők nem félnek attól, hogy kiderül, kiket támogattak, ezt korábban is táblákkal hirdették.

Magyar Péter arról beszélt, egyre több helyről kapnak értesítést arról, hogy vízkorlátozást kell elrendelni. A miniszterelnök azt mondta, hogy a vízhasználat rekordokat döntöget, és nem kellene megvárni, hogy összeomoljon a vízszolgáltatás. Magyar azt kérte, hogy a magyar emberek a következő másfél-két napban csökkentsék a vízfogyasztásukat, és véletlenül se most töltsenek fel medencéket.

Magyar örül, hogy az előző házelnökkel szemben Forsthoffer Ágnes tényleg az egész Országgyűlést képviseli, mondta a miniszterelnök Hidvéghi Balázs kijelentéseire. Azt is mondta, hogy azért beszélhet ennyit az Országgyűlésben, mert a Fidesz által hozott szabályok megengedik, arról pedig nem ő tehet, hogy Orbán ezt nem használta ki.

A miniszterelnök szerint semmi nem tiltja sem Hidvéghinek, sem Orbán Viktornak, hogy elmenjen buszsofőrnek, de a képviselői mandátumok korlátozásával kapcsolatban azt mondta: kikéri magának, hogy Pócs Jánost Tisza Istvánhoz vagy Széll Kálmánhoz hasonlítsa. Magyar arra hivatkozott, hogy a vállalásaik között már a választások előtt ott volt a mandátumkorlátozás, és most csak betartják a vállalásaikat.