A benzin árán feszült össze Németh Balázs és Kapitány István

Köszönjük a figyelmüket, olvassák az Országgyűlésről szóló közvetítésünket legközelebb is!

• A Mi Hazánk képviselői nem álltak fel, amikor rajtuk kívül mindenki így tett, hogy emlékezzenek a roma holokauszt áldozataira. Ők inkább mobiloztak vagy a fejüket vakarták.
• Letette a képviselői esküjét a Szijjártó Péter és Budai Gyula helyére beülő Hortay Olivér és Palóc André.
• Magyar Péter hosszan beszélt arról napirend előtt, hogy nemzeti összefogással sikerült átvészelni az energia-krízishelyzetet. Az ellenzék szerint ez a magyar embereknek, nem a magyar kormánynak köszönhető.
• Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter bejelentette: a Gondosóra program ügyében feljelentést tett a minisztérium, több mint 100 milliárd forintos hűtlen kezelést és költségvetési csalást követhettek el. Tanács bejelentette azt is: ma felmentették a programot irányító Kormányzati Szolgáltató Központ vezetését és a vezetőségi tagok közül többet. Az átmeneti vezetés feladata a szolgáltatás fenntartása lesz.
• Megszavazta az Országgyűlés, hogy a keddi ülésen, legkorábban délután kettőkor választják meg a köztársasági elnököt.

Dr. Hallerné dr. Nagy Anikó házelnök a Telex kérdésére azt mondta, hogy nem kaptak direkt iránymutatást a Tisza vezetésétől, hogy a három államfőjelölt közül kit válasszon meg a frakció. „Három személyről gondolkodtunk a szombati frakcióülésen. Mindenki elmondhatta a véleményét, voltak kérdések hozzáfűzött érvek, tehát egy meglehetősen hosszú ülés volt” Hallerné úgy fogalmazott, hogy a frakció elsöprő többséggel választotta meg Baka Andrást. Konkrét számot nem akart mondani, de valóban matematikai többséget kapott Baka jelölése.

Szabadi István, a Mi Hazánktól a közlekedésügyi miniszterhez intézett interpellációt. Arról beszélt, hogy a hivatásos járművezetőknek, főként a villamosok vezetőinek nyáron több pihenőidőre és jobb klimatizációra lenne szüksége. Állítása szerint a klíma sokszor automatikusan úgy van beállítva, hogy 5 fokkal kevesebb legyen a vezetőfülkében, mint a kinti hőmérséklet, ami időnként 15-20 fokos munkakörnyezetet jelent.

Tárkányi Zsolt, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkára szerint a klímát érintő kérdések fővárosi kompetenciát érintenek, nem a kormánynak van ráhatása. Hozzátette: nehezen hiszi el, hogy a jól működő CAF-villamosok, amikről Szabadi beszélt, ennyire rosszul klimatizáltak lennének. A pihenőidőt pedig a BKK-n lehet számon kérni – mondta.

Méltatlannak tartja Gyöngyösi István, a Tisza roma származású országgyűlési képviselője, hogy a Mi Hazánk képviselői nem álltak fel, amikor a roma holokausztról emlékeztek meg a parlament hétfői ülésén. Gyöngyösi a felszólalásában előtte arról beszélt, hogy a roma holokauszt az egész magyarság tragédiája, a gyűlölet nem a gázkamrákkal, hanem szavakkal kezdődik. Beszédét még a fideszes és a KDNP-s politikusok is megtapsolták.

A Telexnek azt mondta: irreleváns, hogy a Mi Hazánk arra hivatkozik, hogy a Tisza házszabályt sértett a megemlékezéssel.

„Nem követtem el semmilyen szabálytalanságot, az pedig, hogy az Országgyűlés egy pártpolitikán túlmutató gesztust tesz, emberségre vall” – mondta.

Meglepte, hogy a mi hazánkosok nem álltak fel a megemlékezés alatt, mert azt gondolta, hogy mindenki fel fog állni a téma miatt, noha az Országgyűlés alakuló ülésén kivonultak a Sükösdi Tamburazenekar előadása alatt. Az is meglepte, hogy a fideszesek megtapsolták a felszólalását, ugyanakkor bízott abban, hogy ők is kellő komolysággal kezelik majd az ügyet és felállnak a megemlékezés alatt. Az ülés szünetében Magyar Péter és Ruff Bálint gratuláltak neki, és köszönetet mondtak a felszólalása miatt.

Novák Előd után a KDNP-s Rétvári Bence is a Hazajáró című sorozat megszüntetéséért aggódott. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter meg is jegyezte, hogy mennyire hasonló témára kell válaszolnia, mint Novák Előd esetében, aztán arról beszélt, hogyan akar a Tisza jobb közmédiát csinálni. Rétvári a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés igen.

A fideszes Witzmann Mihály „Ki menti meg a balatoni és velencei-tavi vállalkozásokat?” címmel nyújtott be interpellációt. Szerinte a Balaton és a Velencei-tó körüli turisztikai vállalkozók és szolgáltatók komoly bajban vannak, és intézkedéseket várnak – erről tett fel kérdéseket a képviselő.

Kapitány István reagált a felszólalásra. Elmondása szerint az előző kormányok korábban látványberuházásokra költöttek, és ezért is van bajban most mindkét tó térsége. Hasonló „pénzégető beruházásokat” a kormány nem akar, ugyanakkor visszafogottan állnak most a költségvetéshez. Szerinte új vezetőt kapott a Magyar Turisztikai Ügynökség, az ő neve pedig garancia arra, hogy a kis- és középvállalkozások megfelelő fejlesztéshez jutnak majd.

Witzmann annak fejében fogadta el a választ, ha Kapitány rábólint, hogy ezek a fejlesztések még idén elinduljanak – és ez meg is történt.

Göröghné Bocskai Éva interpellációja a Gondosóra programról szólt. Arról kérdezte a tudományos és technológiai minisztert, mi lesz a program jövője, hogyan biztosítják, hogy a szolgáltatás zavartalanul működjön.

Tanács Zoltán miniszter szerint nagyon fontos a téma. A programról azt mondta, hogy az „egy tipikus NER-es jelenség”, jó volt az alapgondolat, aztán ezt kifacsarták, túlárazva erőltették az emberekre. Tanács szerint a piaci becsléseik alapján féláron, de lehet, hogy negyedáron lehet ezt a szolgáltatást biztosítani. Bejelentette: az ügyben feljelentést tett a minisztérium, több mint 100 milliárd forintos hűtlen kezelést és költségvetési csalást követhettek el az ügyben. Tanács bejelentette: ma felmentették a programot irányító Kormányzati Szolgáltató Központ vezetését és a vezetőségi tagok közül többet. Az átmeneti vezetés feladata a szolgáltatás fenntartása lesz. A programot meg akarják őrizni, és a korábbi ár töredékéért hasznos funkciókkal fejlesztik is, kormányzati propagandára pedig nem fogják használni, ahogy az előző kormány tette. A Gondosóra programról itt írtunk bővebben.

Novák Előd a miniszterelnökhöz intézett interpellációt arról, hogy miért szüntették meg a köztévé egyik legnépszerűbb műsorát, a Hazajárót.

Szerinte sok jogos kritikát el lehet mondani a közmédiával kapcsolatban, de a műsor szerinte a politika felett állt. „A megrendelő MTVA indoklás nélkül megszüntette a honismereti-turisztikai magazinműsor szerződését, […] a teljes sorozat befejezéséhez mindössze 11 rész hiányzott” – mondta Novák.

Tarr Zoltán kultúráért felelős miniszter válaszolt, szerinte a közmédia „bűnelkövető volt”, nem csupán kritizálható médium. Szerinte a műsor, amit Novák hiányol, a romákat rasszista felhanggal mutatta be, például azon sajnálkozott, hogy egy falu „elcigányosodott”, és kár, hogy már nem fehér magyarok lakják.

Emellett kiemelte, hogy a közmédiát nem a kormány és nem a minisztérium alakítja át, ezért egy külön munkacsoport felel. Azt javasolja, hogy az MTVA ideiglenes vezetését kérdezze meg a műsor elkaszálásáról.

Novák nem fogadta el a válaszát, szerinte gyalázatos a döntés, amit Tarr véd.

Magyar Péter miniszterelnök külön posztot szentelt a Facebookon a két új fideszes képviselő, Hortay Olivér és Palóc André eskütételének, akik Szijjártó Péter és Budai Gyula mandátumát veszik át. Magyar ezt írta: „Ma két új fideszes képviselő próbált esküt tenni az Országgyűlésben, de nem sikerült visszamondani az előre olvasott pár mondatos eskü szövegét. Soha nem látott kínos jelenettel kezdte meg a »munkáját« a két propagandista.”

Máthé Zsuzsa, a KDNP képviselője azt kifogásolta, hogyan vezette be a tanévkezdési támogatást a magyar kormány, különösen ennek azt a részét, hogy szerinte kihagyták a támogatásból a nagycsaládosokat.

Kátai-Németh Vilmos szociális- és családügyi miniszter adott választ a képviselő interpellációjára. Azt mondta, mindig meghatja, amikor Máthé aggódik a családokért. Feltette ugyanakkor a kérdést, hogy akkor miért akadályozták meg az uniós pénzek hazahozatalát. A miniszter aztán részletesen felsorolta, kik kaphatnak majd tanévkezdési támogatást, elmondta: szerinte nem igaz, hogy a nagycsaládosok ebben nem részesülnek majd.

„A továbbiakban jó vergődést kívánok!” – zárta az interpellációra adott választ Kátai-Németh. Erre az utóbbi mondatára gyorsan reflektált is Máthé, felháborítónak nevezte ezt a stílust. Az ülést vezető Dúró Dóra úgy értelmezte, hogy Máthé Zsuzsa nem fogadta el az interpellációra adott választ, de aztán az Országgyűlés többsége ezt helyette is megtette.

Németh Balázs válaszul Kapitánynak azt javasolta, hogy őrizze meg a hidegvérét. Azt mondta, hogy ha valóban pluszban zárta az elmúlt hónapok költségvetését a kormány, akkor van keret visszaállítani a védett benzinárat. Emellett azzal froclizta Kapitányt, hogy szerinte az energiaválság alatt nem jutott szóhoz, örül hogy most igen.

Németh nem fogadta el a miniszter válaszát, és szégyennek nevezte a Tisza-kormányt.

Kapitány István válaszolt Németh Balázs kérdéseire. Szerinte van egy diszkrét bája annak, amikor a hazugság és a kamu témakörében Németh Balázs nyilatkozik. Felhozta neki, hogy jelenleg a benzinár alacsonyabb, mint a korábbi védett ár volt, ezek szerint Németh nemcsak a Micimackóhoz, hanem a matematikához sem ért.

Kapitány azt mondta, őt a korábbi munkahelyén a munkájáért fizették. „Ez tudom, hogy egy furcsa koncepció önöknek” – mondta a fideszes padsorok felé fordulva. „Azért vagyok itt magával ellentétben, hogy a hazámat szolgáljam. Nem azért vagyok itt, mert a bukott főnököm nem mer beülni a parlamentbe, és beküldi ide az embereket.”

Németh Balázs kezdte az interpellációkat. Eredetileg Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek célozta a mondandóját, de főleg a miniszterelnökhöz, és Magyar Péter benzinárakról tett kampányígéreteiről beszélt.

Számonkérte a kormányon a védett ár visszavezetését. „Próbálják meg, sikerülni fog” – mondta. Németh szerint a kormány a részvényeseket gazdagítja a mostani intézkedésekkel, és arról beszélt, hogy a kormánytagoknak Shell-részvényei vannak.

Toroczkai ügyrendi felszólalásra jelentkezett, szót is kapott az ülést vezető párttársától, Dúró Dórától. A Mi Hazánk frakcióvezetője rendkívüli házbizottsági ülést kezdeményezett, mert semmilyen személyes érintettségről nem beszélt Magyar Péter a korábbi felszólalásában, amiben annak adott hangot, milyen felháborító volt, hogy nem álltak fel a Mi Hazánk képviselői a roma holokauszt áldozataira emlékezve.

„Miért nem álltunk fel? Azért nem álltunk fel, mert elegünk van abból, hogy önök a saját játszóterüknek tekintik az Országgyűlést” – mondta Toroczkai. Szerinte nem lehet ilyet csinálni, hogy bármelyik képviselő, bármelyik ügyben felszólalhat. Ahogy azt sem lehet csinálni, hogy egy felszólalásban valaki elrendelje, hogy mindenkinek fel kell állnia. „Tartsák be az elemi szabályokat, mert ez nem diktatúra!”

Bár szakmai életútja alapján Schiffer András és több jogász is alkalmasnak tartja Baka Andrást köztársasági elnöknek, Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója szerint elsősorban a Tisza Párt szempontjainak felelhet meg a személye, és kevésbé a szélesebb nyilvánosság kedvét kereste vele a kormánypárt. Az elemző a Telex hétfői élő műsorában felidézte Göncz Árpád és Antall József esetét is, akik közül Göncz egyértelműen népszerűbb volt a néhai kormányfőnél. A teljes cikk.

Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője az ülés szünetében odament Toroczkaiékhoz, és azt mondta nekik, hogy szégyelljék magukat, amiért nem álltak fel a roma holokausztra emlékezés alatt. Erre a Mi Hazánk képviselői úgy reagáltak, hogy a tiszások szégyelljék magukat.

Toroczkai Magyar után szintén személyes érintettség okán kért szót. Azt mondta, hogy minden honfitárs esetében, akit a származása miatt meggyilkoltak, fejet hajt, és elítél mindenféle erőszakot és népirtást.

„Egy dolog miatt nem álltunk fel: amióta ön a miniszterelnök, annyi házszabálysértés nem történik, mint amit a Tisza-frakció csinál. Volt egy megállapodás Forsthoffer Ágnes házelnökkel, […] képviselő nem kérhet ilyet felszólalás közben. Ez házszabályellenes volt”

– mondta Toroczkai, aki szerint ha előre bejelentették volna a roma holokauszt áldozatainak címzett tiszteletadást, akkor felállt volna a Mi Hazánk-frakció.

Hallerné szerint ez sem felelt meg a házszabálynak a személyes érintettség megalapozatlansága miatt, így Toroczkait is elnémította. Rögtön ezután szünet következett, utána Dúró Dóra ülhetett be a házelnöki székbe.

Ügyrendi szókérésre jelentkezett Magyar Péter és Hidvéghi Balázs, ezeket elutasította Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés alelnöke. Aztán személyes érintettség okán is szót kért Magyar Péter, amit meg is kapott. Arról beszélt, mennyire szégyenteljes, hogy a Mi Hazánk hat képviselője ülve maradt, amikor a roma holokausztra emlékeztek, és „ez nem maradhat szó nélkül”. Miután befejezte a felszólalását, Hallerné Nagy Anikó emlékeztette, hogy nem indokolta a személyes érintettséget, úgyhogy el kellett volna venni tőle a szót. Ezt viszont nem lehetett megtenni, mert nem működött a miniszterelnök eredeti mikrofonja, az állványos mikrofont viszont nem lehetett elnémítani.

Elfogadta az Országgyűlés, hogy a köztársasági elnökről a keddi ülésen legkorábban délután kettőkor szavazzanak.

Hidvéghi Balázs személyes érintettség okán kért szót mint a Mentelmi Bizottság tagja. Sasi-Nagy Edit beszólását kifogásolta, ami néhány perccel korábban hangzott el a két új képviselő mandátumának megszavazása előtt. Hidvégi szerint a Mentelmi Bizottság elnöke eddig kollegiális viszonyban dolgozott, és arról szó sem volt, hogy Palóc Andrénak és Hortay Olivérnek odaszól majd.

Erre Hallerné Nagy Anikó elnémította Hidvéghit, mert szerinte nem volt megalapozott a személyes érintettség. Hallerné rögtön ezután véletlenül saját magát is elnémította.

Hétfő délután letette a képviselői esküjét a Szijjártó Péter és Budai Gyula helyére beülő Hortay Olivér és Palóc André. Az eskütételek közben az összes képviselő felállt a helyéről. Hortay és Palóc aláírták az esküokmányokat, aztán ezeket leellenőrizték a jegyzők is, nem találtak semmi problémát. Aztán megint volt egy kis közjáték, ezért Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés alelnöke azt mondta: „Megkérem a tisztelt Házat, hogy nagyobb komolysággal kísérjék figyelemmel az új képviselők eskütételét!” Végül aztán sikeresen letették az esküjüket az új képviselők.

„Viselkedj!” – szólt rá Magyar Péterre egy női képviselő az ellenzék soraiból. A miniszterelnök a mögötte ülő Radnai Márkkal beszélgetett, miközben a két új fideszes képviselő átvette a mandátumát, ennek szólhatott a rendreutasítás.

Történt ezután egy furcsa jelenet is: Magyar Péter elindult a két új képviselő felé, aztán visszafordult, és leült a helyére. Úgy tűnt, mintha gratulálni indult volna, csak közben meggondolta magát.

A megemlékezések után Palóc André és Hortay Olivér képviselői mandátumának megszavazása, majd az eskütétel következett.

Palóc a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi szóvivője, Hortay pedig a Századvégből és a Megafonból lehet ismerős, illetve feltűnt Orbán Viktor közelében is 2025-ben, kormányközeli influenszerként. Itt írtunk róluk bővebben.

„Kívánom az új képviselő uraknak, hogy azon volt képviselőkhöz képest, akiknek a helyére érkeznek, a saját maguk által kifejtett korábbi tevékenységükhöz képest, a jövőben sokkal tisztességesebb, szakmai alapokon nyugvó munkavégzést, valamint sokkal őszintébb, egyenesebb, és a valóság talaján álló kommunikációt fejtsenek ki a parlamenti munkájuk során”

– szúrt oda Sasi-Nagy Edit, a Mentelmi Bizottság elnöke a mandátumok megszavazása előtt. Az ellenzék felhördült a beszólás miatt.

Hortay 184 igen szavazatot kapott, 13-an nem szavaztak. Palóc mandátumát 177 igennel, nem szavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett szavazták meg, 16-an nem szavaztak. Magyar Péter látványosan hátradőlt, nem szavazott egyik alkalommal sem.

Posztunkban pontosítottuk, hogy Hortay esetében 13-an nem szavaztak.

Tarr Zoltán felszólalását már csak páran tapsolták meg a fideszesek közül, a Mi Hazánk-frakcióból senki nem tapsolt.

Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta a bíróság két ügyben is. Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés alelnöke bejelentette, hogy végül mindkét ügyben megszűnt az eljárás, vagyis már nem aktuális annak a kérdése, hogy ezek miatt az ügyek miatt kiadják-e Magyar Péter mentelmi jogát.

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is szót kért Gyöngyösi István Porajmosról megemlékező felszólalása után. Mint mondta, augusztus 2-án, a roma holokauszt emléknapján ő is több megemlékezésen részt vett.

Bár sokat mondjuk, hogy ez nem fordulhat elő még egyszer, mégis ma is előfordul, hogy embereket a származásuk vagy felekezetük miatt ér megkülönböztetés vagy bántalmazás – mondta Tarr. A miniszter ezután történelmi áttekintésbe kezdett arról, hogy a magyarországi romák marginalizálása már az 1900-as években elkezdődött, az üldöztetés végül az internálásig, holokausztig süllyedt.

Tarr és a kormány tisztában van azzal, hogy kiemelt feladat a társadalmi megbékélés elősegítése, és ezen dolgoznak most is.

Gyöngyösi István, a Tisza roma képviselője a roma holokausztra való emlékezés fontosságáról beszélt. Kis késéssel tudta csak elkezdeni a felszólalását, mert megzavarták az ellenzéki képviselőtársai. Szerinte ez nem egyszerű felelősség, hanem kötelesség is, a roma holokauszt az egész magyarság tragédiája. Gyöngyösi arról is beszélt, hogy szerinte a gyűlölet nem a gázkamrákkal, hanem szavakkal kezdődik. „82 évvel ezelőtt voltak, akik azt hitték, egy egész népcsoportot el lehet törölni” – mondta a képviselő, aki azzal zárta a felszólalást, hogy „nem felejtünk, itt vagyunk és emlékezünk”.

Egyedül a Mi Hazánk képviselői nem álltak fel, hogy megemlékezzenek a roma holokausztról, miután Gyöngyösi István, a Tisza roma származású képviselője a romák üldöztetéséről beszélt. Felszólalását a Fidesz és a KDNP képviselői is megtapsolták.

„Válság” – ezt a címet adta a napirend előtti felszólalásának Bóka János. Itt most nem az energiaválságra, hanem a szerinte jelenleg is aktuális alkotmányos válságra utalt. Szerinte Sulyok Tamás elmozdításával a Tisza-kormány igazából támadást követett el a köztársasági elnöki intézmény ellen. Ezért is lesz nehéz dolga a Tisza jelöltjének, Baka Andrásnak, aki illegitim módon megválasztott köztársasági elnök lesz, egyfajta „hiba a mátrixban”.

Felhozta, hogy 2015-ben Baka úgy fogalmazott, hogy a kormányzati ciklusokon átívelő mandátum a jogállamiság garanciája. Mivel Sulyok eltávolítása után ül be a köztársasági elnöki székbe, szerinte a Tisza köztársaságielnök-jelöltje, Baka „a két lábon járó kettős mérce”.