Magyar Péter: Nem elég egy-két csavart meghúzni a Mohunál, át kell alakítani a rendszert

• Visszaállítják a kötelező kamarai tagságot az orvosoknak. Ezzel együtt a Magyar Orvosi Kamara jogköreit is újra kiterjesztik, hogy legyen hatásuk a jogalkotásra.
• 120 ezer forintra emelik a minimálnyugdíjat, és növelik a megváltozott munkaképességű dolgozók ellátását.
• 10 milliárdos plusz forrást adnak a gyermekvédelem legégetőbb problémáinak megoldására. Bicskéről és a gyermekvédelemről egy szociális és családügyi minisztériumi jelentés is készül.
• Az adósságspirálba került családokat segítené a kormány, létrehozzák a Családi Csődvédelmi Szolgálatot, amely évente akár 4000 családnak is segíthet.
• A Mohu háza táján is változások jöhetnek, a kormány javítana az ország hulladékgazdálkodásán. Ha ezt rendbe tennék, azzal évi 90 milliárdot is nyerhetne az állam.
• Megszűnhet a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága. Most ez felel a dohány- és kaszinókoncesszióért is, amiket átalakítana a kormány, de hogy miként, azt még nem tudni.
• Több magyar békefenntartó mehet Bosznia-Hercegovinába, a magyar honvédek odavezényelt létszámát 150-ről 300 főre emelték.
• Noha az EU ezzel ellentétesen döntött, Magyarország fenntartja a jogot, hogy a jövőben is adjon menekültstátuszt az Ukrajnából érkező hadköteles férfiaknak.

A vagyonelkobzásról kérdezett az ATV, Magyar Péter az eszközökről azt mondta, lesz ősszel jogszabálycsomag erről.

Karácsony Gergely főpolgármester arról beszélt nemrég, hogy a főváros csődben van, Magyar azt reagálta erre: nem viccelné el a főváros helyzetét, de a „jön a farkas, jön a farkas” fabula jut eszébe róla. Úgy tudja, Karácsony kapcsolatba lépett több miniszterrel, sőt a Miniszterelnökségen is járt csütörtökön. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa újraélesztését is jó jelnek tartja, hisz mindenkinek az érdeke, hogy szépüljön a város, Karácsony „nyitott kapukat dönget”. Hozzátette, a pénzek elköltését szigorúan figyelni fogják.

Óriási elmaradások vannak a nevelést és oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók bérezésében, mondta Magyar Péter újságírói kérdésre. Valódi béremelések nem voltak ebben a szektorban, mondta, hozzátéve, hogy ezzel együtt a költségvetést is kivéreztette az előző kormány.

Magyar Péter csak annyit tudott mondani, hogy mindent elkövetnek a többlépcsős béremelés megvalósításáért a NOKS-dolgozóknak. Ahol ez nem lehetséges, ott béren kívüli juttatásokat fognak biztosítani, mondta.

A 2027-es költségvetésben nemcsak a béremelések, de egyéb juttatások is fontos tételek lesznek. Az ezzel kapcsolatos ígéreteket be fogja tartani a kormány, jelentette ki Magyar Péter. Hozzátette, hogy a Belügyminisztérium minden egyes kormányülésen előhozza a béremelések szükségességét.

Az RTL az azbeszthelyzetről kérdezett. A legtöbb helyen évek óta ott van az azbeszttartalmú kő, a kormány már elrendelte a szűrővizsgálatok támogatását. Létrehoznak egy 3 milliárdos azbesztmentesítési alapot, bár magánterületekről van szó sok esetben. Közben nagyüzemben egyeztetnek az önkormányzatokkal, kiemelten Szombathely vezetésével, ahol az Oladi plató városrészben a legrosszabb a helyzet. Magyar szerint vita volt a szakemberek között a jó megoldásról.

Ausztria részéről azt mondta, előbb kell a pontos kimutatás, hogy mekkora a kár, dolgoznak rajta. Egy megkeresést – nem keresetet – intéznek Ausztria felé az ügyben, Az nem a mi dolgunk Magyar szerint, hogy a szomszéd országon belül ki a felelős. Ausztria szerinte az EU-hoz fordult a paksi fenékküszöb miatt, pedig az azbesztes károkozás a valódi kár, nem egy haváriahelyzet megoldása, ahogy Paksnál történt. „A bankszámlaszámot is elküldjük nekik” – mondta Magyar arról, hogy ha kész a kimutatás, elküldik Bécsbe.

A kegyelmi üggyel foglalkozó vizsgálóbizottságról tett fel kérdést a közmédia Magyar Péternek. A kormányfőt arról kérdezték, lehetséges-e, hogy Varga Judit nem kapott meg minden szükséges információt Novák Katalin kegyelmi döntésének ellenjegyzéséhez.

Magyar Péter korábban már beszámolt a sejtéseiről, mondta, és újabb információkról nem tudott beszámolni. A miniszterelnök azt mondta, a vizsgálóbizottság feladata lesz majd a megfelelő eljárásrend szerint vizsgálni az ügyet.

Azt viszont elmondta, hogy vizsgálni fogják, hogy szükség van-e egyáltalán az elnöki kegyelem intézményére, és ha igen, kell-e módosítani annak feltételeit. Magyar Péter azon a véleményen van, hogy szükség lehet bizonyos esetekben a kegyelem lehetőségére, de erről nem ő fog személyesen dönteni.

Reagált közben a nagy országfásítási programra a fásítást évek óta végző 10 millió Fa civil mozgalom a Facebookon. A döntés részletezése mellett azt írták: „Nyilván ez nem elegendő, viszont egy jó kezdet. Át kell szervezni a komplett növénystruktúrát, de 2030-ra több erdő, fa, zöldfolyosó és vízparti sétány a cél, a növények pedig legyenek ellenállóbbak az aszállyal, az időjárással szemben.”

Az M1 kérdezett a néppárti vezető, Manfred Weber reakciójáról a napi 1 millió eurós bírság felfüggesztésével kapcsolatban. Mindenki tisztában van vele Magyar szerint, hogy ez „nonszensz helyzet”. Már azért küzdenek az országok, hogy ki a nagyobb élharcos a migrációban. „Nem a jó szándék hiányzik egyébként vagy a megértés”, hanem kell egy jogi-politikai megoldás, mert nem lehet felfüggeszteni egy bírósági ítélet végrehajtását.

Egy főtanácsnoki vélemény idén az Európai Parlamentnek (EP-nek) adott igazat abban az ügyben, amikor egy 2023-as döntés miatt az EP beperelte az Európai Bizottságot. Ezt követheti a bíróság döntése a Magyarországnak korábban juttatott forrásokról. Ez már kifizetett pénzekre is vonatkozna, ezen is dolgoznia kell a kormánynak – mondta a kormányfő. (A főtanácsnoki véleményről és a jelentőségéről ebben a cikkünkben írtunk.) A hetes cikkes eljárás is zajlik még Magyar szerint, ezt is le kéne zárni, hiszen egy csomó elvárást végrehajtott a kormány. „Látom a jószándékot én magam is az uniós vezetők és tagállamok részéről” – mondta.

Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke segítséget ajánlott Magyarországnak a migrációs vészhelyzet kezelésére, de egyelőre nem világos, ez mit takar – erről tett fel kérdést a 24.hu újságírója.

Magyar Péter azt mondta, hogy a kérdés időszerű, és mivel 2015 óta sok minden megváltozott, új jogi megoldások kellenek a migrációs politikában, amelyek ugyanilyen szigorúak. Pontosabbat egyelőre még nem tudott mondani. Az EU-n belül sok mindenkivel tárgyal erről a magyar kormány, és várhatóan októberben tudnak majd konkrétumokról beszámolni, mondta Magyar Péter.

Magyarországot jelenleg unfair módon kezeli az EU a migrációval kapcsolatban, mondta Magyar Péter. Felhívta a figyelmet a Ceutánál történt júliusi eseményekre is, amelyek szerinte időszerűvé teszik az erről való gondolkodást.

Magyar szerint Weber és mások abban tudnak segíteni, hogy megtalálják azokat a jogi megoldásokat, amelyek nem eredményezik a magyar határellenőrzés lazítását, de megszüntetik a Magyarországot terhelő napi 1 millió eurós büntetést. Ezt egy korábbi bírósági ítélet mondja ki, amit a magyar kormány tiszteletben tart, mondta Magyar Péter.

Eddig már kb. 1 milliárd eurót fizetett Magyarország az EU-nak emiatt. Az EU-ban most lép érdemi szakaszba a hétéves költségvetés megtervezése. A miniszterelnök azt mondta, hogy jó lenne, ha Magyarország visszakaphatná majd az eddig befizetett 1 milliárd eurót is.

A 444 arról a javaslatról kérdezte a kormányfőt, hogy a ciklusukat nem kitöltött államfők élethosszig tartó juttatásait elvegyék. Magyar szerint készen van a javaslat, az asztalán van, el kéne olvasni, és be kéne terjeszteni.

Gundalf és Buddha tiszás informatikusok esetéről azt mondta Magyar, „rossz lenne az optikája”, ha egy titkosszolgálatot érintő ügyben, amiben a Tisza Párt is érintett, információval rendelkezne. Lefolytatják a vizsgálatot, ha közérdeklődésre számot tartó információ merül fel, tájékoztatnak, többet nem tud mondani.

A kormány célja az a koncessziók felülvizsgálatával, hogy ne plusz költsége keletkezzen az államnak, hanem több bevételhez jusson, és a szolgáltatások is javuljanak – mondta Magyar Péter újságírói kérdésre.

A dohányboltos rendszer megszüntetését nem tervezik, mondta Magyar. A kormány célja az, hogy kevesebb helyen lehessen dohányt kapni. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter azt szeretné, hogy a dohányt terhelő adókból befolyó pénz az egészségügyet segítse.

Az átalakítás részleteiről még nem döntöttek, de abban biztos, hogy ezután igazságosabb rendszer fog jönni. Magyar Péter személy szerint egy radikálisabb megoldást támogatna, de hozzátette, hogy nem biztos, hogy ez fog érvényesülni. „Én úgy, ahogy van, államosítanám az egészet” – mondta, hozzátéve, hogy egy ilyen intézkedés nem lenne példátlan Európában.

Az újságírók közül először a Hvg.hu munkatársa kérdezett Ukrajna csatlakozásáról. Magyar szerint kötöttek egy politikai megállapodást az ukrán féllel a magyarok kisebbség jogainak visszaadásáról. Azt kérték, hogy a magyarok használhassák saját nyelvüket, „Ukrajna ebbe belement, elfogadta ezt a megállapodást”, amiben konkrét időpontok vannak meghatározva, mikor kell benyújtani és elfogadni a törvényeket. „Mi még nem látjuk, hogy bármi is történt volna” – mondta Magyar.

Korábban az 1. és 6. csatlakozási tárgyalási klaszter megnyitásához hozzájárult Magyarország. A kormányfő jelezte az EU felé, hogy az ország álláspontja nem fog változni: „mi egy érdemalapú csatlakozási folyamatot tudunk elfogadni és támogatni”, a gyorsított eljárást nem. „Vannak erők, amelyek próbálkoznak és nyomást akarnak gyakorolni” Magyarországra, pedig Ukrajna nem áll készen a csatlakozásra. Felhozta, hogy Szerbia például 15 éve indította el a folyamatot, és még csak kettő klasztert nyitottak meg vele. Sok nyugat-balkáni ország csomót fejlődött szerinte, nem lenne igazságos Ukrajna esetén a gyorsítás. Egyes országokat kiemel az EU politikai okokból, „elhúzza a mézesmadzagot”, mint Törökország esetén tette évtizedekkel ezelőtt.

„Én egy easy going csávó vagyok” – jellemezte magát, felhozva, hogy az Ukrajnáról és bővítésről szóló gondolatait az uniós tisztviselőknek is elmondta.

Átfogóan vizsgálja a kormány azt, hogy miért húzódnak el egyes büntetőeljárások, és megnézik azt is, hogy miként lehetne javítani a helyzeten. A miniszterelnök szerint az állam feladata azon feltételek megteremtése, melyek között az igazságszolgáltatás kellő hatékonysággal dolgozhat. Azt mondta, szerinte a társadalom joggal várja el, hogy az elkövetőket felderítsék és megbüntessék.

Magyar Péter szerint a cél az, hogy egyetlen büntetőügy se húzódjon évekig azért, mert nincs elég szakember, vagy nem állnak rendelkezésre munka feltételei. A miniszterelnök szerint gyorsabbá kell válnia a szervek közötti információáramlásnak. A kormány ezért minden eszközt és feltételt biztosítani fog, hogy ez javulhasson, ami a korszerű technikai hátteret, a megfelelő szakemberek meglétét és hatékony együttműködések elősegítését is magában foglalja.

Az országos fásítási programról azt mondta a miniszterelnök, sok tízmilliárd forint értékben indítják el 2030-ig. Vissza nem térítendő támogatást adnak erdők és fás sétányok létesítésére. Figyelni fognak minden településméreten a faállomány növelésére és ápolására. Több száz hektárnyi fás területet hoznának létre, kiegészítenék a civilek faültetési programjait. „Fafajcserére is szükség van”, vissza kell szorítani az invazív fajokat, át kell alakítani az erdők szerkezetét. A cél, hogy 2030-ra legyen jóval több erdő, legyenek zöldfolyosók, legyenek ellenállók az erdők az aszállyal és erdőtüzekkel szemben.

A múlt héten bejelentették, hogy a vállalásoknak megfelelően 120 ezer forintra emelik a minimálnyugdíjat. Ezzel több százezer embernek növelik a nyugdíját, mondta a kormányfő.

Magyar az ezzel kapcsolatos kritikákra reagálva azt mondta, hogy sok esetben olyan emberek kapnak minimálnyugdíjat, akik nem saját hibájukból kell, hogy ilyen kevés pénzből éljenek, ami Magyar szerint „méltánytalan, igazságtalan és embertelen”.

2027. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű dolgozók ellátását 10 százalékkal emelik, a 65 évet már betöltötteknek pedig legalább 120 ezer forintos ellátást kell kapniuk. Önmagában egy ekkora emelés nem oldja meg a problémát, mondta Magyar, de szeretné a kormány, hogy az emberek érezzék, rájuk is gondolnak.

Mindez újabb 238 ezer embernek jelent segítséget, mondta a miniszterelnök. A nyugdíjakkal kapcsolatban a későbbiekre további bejelentéseket ígért.

Létrehozza a kormány az önálló, országos hatáskörű Környezetvédelmi Főhatóságot – folytatta Magyar Péter. Dönteni fognak a környezetvédelmi bírságok szigorításáról és emeléséről is. Az emberek egészsége, a föld, víz, levegő tisztasága nem lehet másodlagos Magyar szerint. A kormányfő azt mondta, jelenleg a környezetvédelmi hatósági feladatok több minisztérium és hatóság között oszlanak el, nem véletlenül: az előző kormánynak nem az volt a célja, hogy erős és hatékony környezetvédelem legyen. A tervek szerint 2027. január 1-től áll fel a hatóság több lépésben. Az egyik kiemelt feladata az akkumulátorgyártás ellenőrzése lesz. „A szabályok mindenkire egyformán fognak vonatkozni”, aki gyárat működtet.

Erősebb eszközöket kap majd a főhatóság a bírságokkal, hogy azoknak egy nagy vállalat számára is elrettentő erejük legyen. Az elmúlt években Magyar szerint csekély bírságok születtek, „semmilyen visszatartó erővel nem bírtak”, és ki volt adva az előző kormány hivatalnokainak, hogy nagyon alacsony bírságokat rójanak ki. A legsúlyosabb szabályszegéseknél 5 milliárd forintra emeli a kormány a kiszabható bírságot. Bevezetik a három csapás elvét e téren: ha egy vállalat 5 éven belül harmadszor is megszegi a szabályokat, lesz egy minimumbírság, az adott téves nettó árbevétel 0,5 százaléka, legalább 5 millió forint. A gödi gyárnál a 0,5 százalék 5 milliárd forint. A hulladékos szabályszegéseknél eltörlik az 500 millió forintos plafont.

A kormány fenntartja a jogot, hogy menekültstátuszt adjon az Ukrajnából Magyarországra menekülő embereknek – ismertette Magyar Péter a kormány erről szóló szerdai döntését. Az Európai Unió néhány hete döntött arról, hogy az orosz–ukrán háborúból menekülő hadköteles embereknek nem adnak menedékjogot.

A miniszterelnök azt mondta, az Európai Tanács elnökével is közölte a szerdán tartott találkozójukon, hogy méltatlannak tartja egy háborúban álló ország lakosságának bezárását.

10 milliárd forintos plusz forrás a gyermekvédelem legégetőbb problémáinak a megoldására. „Egészen elképesztő állapotok vannak a gyermekvédelemben” – mondta Magyar. Azt mondta, jelenleg több ezer gyermek is lehet az utcán.

Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter jelenleg járja az intézményeket az országban, amiről be fog számolni. Megdöbbentőek a tapasztalatok, egyes intézményeket szerinte soha nem szabadott volna gyermekvédelmi célokra használni, mondta Magyar.

Nem felejtik el a szociális és oktatást segítő dolgozók béremelését, de kivéreztetett a rendszer és a költségvetés – mondta Magyar Péter. „A kormány rövidesen dönt a béremelésekről”, ami két lépcsőben történik: október közepén, majd 2027. január 1-től.

Egy szociális-családügyi minisztériumi jelentés készült Bicskéről és a gyermekvédelemről. Gyurkó Szilvia államtitkársága készítette, ezt nyilvánosságra fogják hozni a kormányfő szerint. Magyar szerint megrázóak ezek a dokumentumok, amikben mindenki anonim lesz, „jellemzően statisztikai adatok lesznek benne”. Az is kiderül, hogy kik miről tudtak, hogy politikai felsővezetők is tudtak az éhező, bántalmazott, megölt gyerekekről.

Korábban már beszéltek róla, hogy 1 milliárd forint kezdőösszeggel létrehoznak egy kártalanítási alapot. Ennek működéséről tárgyalt szerdán a kormány, később tájékoztat majd róla a Szociális és Gyermekvédelmi Minisztérium. Ehhez sok áldozattal és szervezettel egyeztettek, átnézték a nemzetközi példákat.

A bezárt Szőlő utcai javítóintézet történetét is felidézte, aminek bezárása és eladása után nem lett jobb a többi intézetben a helyzet. Felélték az épületért járó pénzt, azt kivonták a gyermekvédelemből. „A kevesebb intézmény még zsúfoltabb lett” Magyar szerint. Október 1-től visszakerül a javítóintézeti hálózat a gyermekvédelembe, és 3 milliárd forintot pumpálnak a rendszerbe. A Szőlő utcai intézetet nem vásárolják vissza. Idén már 500 millió forintot adnak erre, jövőre 1,5 milliárd, 2028-ban 1 milliárd forint megy e célra. A kormány szerint nincs szükség a meglévő négy intézet mellé új nyitására. Szakmai támogatást biztosítanak a dolgozóknak.

Az ország korlátozott mennyiségű hulladéklerakóval rendelkezik, ezek kialakítása sok pénzbe kerül, és nem vehető fel rájuk uniós támogatás, a rendszer hatékonytalansága miatt pedig sok pénzt veszít az állam. Magyar Péter szerint települési hulladékkezelés tekintetében nem az a baj, hogy Magyarországon nagy a hulladék mennyisége, uniós viszonylatban átlag alatt vagyunk ebben. A baj az, hogy nem tudjuk elég jól feldolgozni, újrahasznosítani a hulladékot, mondta Magyar.

Az EU felé vállalt célok évről évre nem teljesülnek, a lakosságtól és a cégektől pedig folyamatos panaszok érkeznek, mondta Magyar. A Mohu jelenleg monopolhelyzetben van itthon, ezért nagy felelősség terheli a szolgáltatás színvonalával kapcsolatban és az adatszolgáltatással kapcsolatban is, mondta.

2027-re akár 90 milliárd forinttal is csökkenhetnének az állami közkiadások, ha a hulladékgazdálkodás terén teljesítenénk a vállalásainkat, mondta Magyar Péter. A kormány ezért tárgyalni fog a Mohuval a tervezett átalakításokról.

A Mohu ügyéről is szót ejtett a kormányfő. Diákat is mutatott a rendszer működéséről, miközben arról beszélt, „özönlöttek” a panaszok a kormányhoz a hulladékkezelés miatt. „Ezt a helyzetet nemcsak a magyar emberek, hanem a kormány is tarthatatlannak tartja”, joggal várják el, hogy működjön a rendszer, vigyék el a hulladékot, legyen rend, megfelelő színvonalú ellátást kapjanak. A Mohu 35 évre kapott „furcsa és véleményes körülmények között koncessziót a magyar államtól” Magyar Péter szerint.

A kormány felülvizsgálta a rendszert, kiderült, hogy a Mohu nem vagy nem megfelelően tesz eleget a koncessziós szerződésnek. Felidézte, vannak uniós célszámok a hulladék újrahasznosításával kapcsolatban, amiket ha egy tagállam nem teljesít, súlyos bírságot fizet. Most 90 milliárd forintot fizet Magyarország, mert a Mohu nem felel meg az előírásoknak. „Nem elég várhatóan egy-két csavart meghúzni”, a teljes rendszert felül kell vizsgálni, át kell alakítani. Jobb minőségű, olcsóbb és több újrahasznosítás kell. A koncessziós szerződés „nem szentírás”, a kormánynak kötelessége hozzányúlni. Egy ábrán megmutatta, mennyire csekély az újrahasznosítás Magyarországon, és mennyire sok hulladékot raknak le nálunk lerakókba.

A kormány az országgyűlés elé terjeszti a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos hatáskörének megszüntetését. Megszűnne a Koncessziós Tanács is, tette hozzá a szóvivő.

A kaszinók és a dohánykereskedelem felügyelete is ehhez a szervhez tartozik, amely nagyon széles körű hatásköröket kapott, mondta. Már a nyáron teljes körű felülvizsgálat indult ezekkel kapcsolatban.

A hatóság tevékenységének felülvizsgálata után javaslatot fognak tenni a szervezet megszüntetésére, mondta Magyar Péter. Szerinte a testület nem a közérdeket szolgálta, hanem a magánérdeket, és többletköltségeket okozott az államnak.

Magyar Péter azt mondta, hogy a kaszinókra és a dohánytermékekre vonatkozó koncessziókat is felülvizsgálják. Ez utóbbinál szerinte fontos, hogy közegészségügyi szempontokat is figyelembe vegyenek, és hogy az állam adóbevételei növekedjenek ebből. Az innen származó plusz forrásokat az egészségügynek adnák, mondta a miniszterelnök.

Magyar Péter arról is beszélt, az előző nap álhíreivel szemben „a paksi fenékküszöb ellátja a funkcióját, a vízszint megfelelő a fenékküszöbnek köszönhetően”, a paksi atomerőmű teljes kapacitással termeli az áramot. Mintegy százezer köbméter követ még bedolgoznak, ez egy hónap alatt készülhet el.

Egy másik állítólagos álhírre is reagált: ha szűkül a meder, felgyorsul a víz, ami tud medermélyülést okozni. Ezzel mindenki számolt, ő maga is beszélt erről korábban. „Ezt kezelik is az ott dolgozó szakemberek”, volt, ahol 13 méter mély lett a meder, ide több követ helyeznek el. Felidézte, hogy Romániában rosszabb a helyzet, a csernavodai erőművet már leállították, hűteni próbálják valahogy a reaktorokat.

A fizetési hátralékkal küzdő családokon is segítene a kormány, mivel sok család nem tudja időben kifizetni a számláit, törlesztőit. A kormányszóvivő szerint megelőzhető a baj, ha időben segítséget kapnak az érintettek, új adósságkezelési tanácsadói szolgáltatást indít a kormány november 20-tól. A Családi Csődvédelmi Szolgálat segít, a hitelező ide irányítja majd azokat, akik nem tudnak fizetni. Évente 3-4000 ember kaphat személyre szabott, szakszerű segítséget banki ügyekben például. A kormányablaknál is elérhető lesz a szolgáltatás, de online is lehet majd jelentkezni.

Megerősítik a Magyar Honvédség részvételét az Európai Unió bosznia-hercegovinai békefenntartó műveletében. Az eddigi 150 fős limitet 300 főre emelik, így több magyar katona vonulhat a területekre, maximum 380 napra, közölte a kormányszóvivő. Idén szeptembertől a magyar lövészek is részt vesznek a műveletekben.

Magyarország az elmúlt években is kiemelt szerepet vállalt az EU bosznia-hercegovinai műveleteiben, mondta, hozzátéve, hogy a Nyugat-Balkán békéje Magyarországnak is biztonsági érdek.

Döntött a kormány korábban a tűzifa áfájának 5 százalékra csökkentéséről, ami a szeptember 15. után vásárolt tűzifára érvényesül. A kereskedők Köböl Anita szerint hajlamosak az árelőnyt saját profitnak felfogni. Hogy biztosítható legyen az áfacsökkentés hatása, úgy döntöttek, hogy az állami gazdaságokban kitermelt tűzifa árát az adott év januári árán rögzítik – ez a hengeres fára igaz. A szociális tűzifaprogramban a kemény fát 23 ezer forint, a lágy fát 15 ezer forint per köbméter nettó áron értékesítik. Csak a magánszemélyekre vonatkozik a rögzített ár. A kormány évi 5 helyett már 10 milliárd forinttal támogatja a fafűtési költségeket.

A szerdai kormányülésen döntöttek a Magyar Orvosi Kamara jogosultságainak helyreállításáról, valamint ismét kötelezővé teszik a praktizáló orvosok számára a tagságot a Magyar Orvosi Kamarában.

A kamarai jogosultságokat az előző kormány csökkentette, és az egészségügyi rendszert érintő döntésekkel kapcsolatos véleményezés jogától is elestek. Ezeket most helyreállítja a kormány, mondta a kormányszóvivő.

A kötelező kamarai tagság visszaállítását Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter már áprilisban belengette.

Teljesülnek a 3650 milliárdos helyreállítási alap jogalkotási feltételei, jelentette be a határidő napján, hétfőn Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. Az uniós 10 milliárd euró hazahozatalához összesen 27 jogállamisági és korrupcióellenes előfeltételt kellett teljesíteni.

Ezen kívül még több mint száz fejlesztést, reformot és célt, azaz „mérföldkövet” kell letudni ahhoz, hogy a teljesítésükkel arányosan lekérhesse a kormány a forrásokat. A témáról bővebben itt.

Szerdán Budapesten járt az Európai Tanács elnöke, Antónia Costa, aki találkozott Magyar Péter miniszterelnökkel is. Costa most végigjár több uniós tagállamot, hogy találkozzon azok vezetőivel, pénteken több országba is ellátogat. A cél, hogy a tagországok vezetőivel egyeztessen többek között az EU következő hosszú távú költségvetéséről. A megbeszélések középpontjában az EU következő hosszú távú költségvetése áll, de szó esik a védelemről, a versenyképességről, az uniós bővítésről és Ukrajna támogatásáról is.

Magyar Péter a találkozó után azt írta Facebookjára, az új hétéves költségvetést csak akkor fogadja el Magyarország, „ha a kompromisszum megfelel a magyar emberek és vállalatok érdekének”. Felhozta még a migrációs ügyben kiszabott napi egymillió eurós bírságot és a határzár fenntartásának igényét is, valamint hogy nem támogatja a kormány a gyorsított csatlakozási eljárást egy állam esetén sem.

Magyar Péter csütörtökön ellátogatott a Sándor-palotába is egyeztetni Baka András államfővel. „Tájékoztattam az elnök urat a TISZA-kormány eddigi eredményeiről és az előttünk álló feladatokról” – közölte a miniszterelnök a Facebook-oldalán. Szerinte hosszan egyeztettek a kormány külpolitikai irányáról, majd megköszönte Bakának, hogy Orbán Anita külügyminiszterrel együtt képviseli Magyarországot az ENSZ soron következő közgyűlésén.