Fogy a levegő Hankóék körül – már hétfőn felfüggeszthetik a három képviselő mentelmi jogát

Szerda délután megkapta Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke a Legfőbb Ügyészség indítványát Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésére, erősítette meg a Telexnek az Országgyűlés Sajtóirodája. A mentelmi bizottság a hétfő reggeli ülésén tesz javaslatot a parlamentnek, amely már a hét elején szavazhat a három képviselő mentelmi ügyéről. Ez még feltétlenül jelenti azt, hogy már a védettség megszűnésének másnapján kihallgatják őket.

A Legfőbb Ügyészség kedd délután jelentette be, hogy a fideszes Hankó Balázs mellett Magyar Péter miniszterelnök és Seszták Miklós KDNP-s képviselő mentelmi jogát is kikéri a parlamenttől. Az ügyészség legfőbb szerve ezt akkor lépi meg, ha a nyomozó hatóságok már összegyűjtöttek annyi bizonyítékot, ami alapján a mentelmi joggal védett személyeket be tudják vonni a büntetőeljárásba. Magyarul gyanúsítottként tudják kihallgatni őket.

Magyar Péter a kedd este közzétett videójában szánalmasnak és nevetségesnek nevezte, hogy az ügyészség összemossa az ő ügyét és „az orbáni maffia által végrehajtott 10 és 100 milliárdos közpénzlenyúlásokat”, és arról beszélt, hogy ő szívesen lemondana a mentelmi jogáról, de erre a törvény szerint nincs lehetősége, mert arról az Országgyűlésnek kell döntenie. Ezért azt kérte a miniszterelnök, hogy haladéktalanul hívják össze az Országgyűlés rendkívüli ülését, hogy „egy perccel se kelljen tovább várnunk arra, hogy Hankó Balázzsal és Seszták Miklóssal valóban magasabb fokozatba kapcsolhasson az Út a börtönbe! program”. A Legfőbb Ügyészség visszautasította Magyar Péter kifakadását.

Az országgyűlési törvény szerint a legfőbb ügyész levélben tesz indítványt az Országgyűlés elnökénél, Forsthoffer Ágnesnél az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. Az indítványról a házelnök tájékoztatja a képviselőket, és haladéktalanul átadja a Mentelmi Bizottságnak, amelynek a jogszabály szerint legkésőbb harminc napon belül kell elbírálnia azt. Forsthoffer Ágnes szerda délután kapta meg a Legfőbb Ügyészség levelét. Sasi-Nagy Edit, a Mentelmi Bizottság tiszás elnöke cikkünk megjelenése után a 24.hu-nak megerősítette, hogy időközben már a bizottságnál jár a három indítvány, és azok megtárgyalását a bizottság hétfői ülésének napirendjére tűzte.

Mivel a plenáris ülés jövő hétfői napirendjét már elfogadták, rendkívüli ülést kell összehívni, ahogy arra a miniszterelnök is utalt. Ezt már az ügyészségi indítvány beérkezése után, akár szerda délután kezdeményezheti a házelnök, a kormány vagy a képviselők egyötöde. A Miniszterelnökség megkeresésünkre annyit közölt, hogy még nem döntöttek a kérdésben, a Tisza-frakció cikkünk megjelenéséig nem reagált.

A rendkívüli ülést a parlament házbizottsága készíti elő, ahol a frakciók, a házelnök és az alelnökök megtárgyalják a napirendi javaslatot. Az ülés 72 órával azután kezdődhet, hogy a bizottsági ülés végén a parlament honlapján közzéteszik a házelnök napirendi javaslatát. Ha ez szerda este vagy csütörtökön megtörténne, akár papíron akár hétvégén is összeülhetne a ház, de ennek nem sok realitása van. Sokkal valószínűbb, hogy

jövő hét elejére kezdeményezik a rendkívüli ülést, ahol a képviselők szavazhatnak arról, hogy kiadják-e a három képviselő mentelmi jogát az ügyészségnek.

A hétfői rendes ülésnap napirendjét már elfogadták, így oda nem fér be a három szavazás, de a 13 órakor kezdődő ülésnap előtt vagy után tarthatják a rendkívüli ülést.

A határozati javaslatot a mentelmi bizottság készíti elő, amely paritásos alapon működik. Ez azt jelenti, hogy a tagjai között egyenlő számban vannak a kormánypárti és ellenzéki képviselők. A bizottság tesz javaslatot arra, hogy felfüggesszék-e a képviselő mentelmi jogát az adott ügyben, de a végső szó a plenáris ülésé, ahol már kétharmados többsége van a Tiszának.

A mentelmi bizottság zárt ülését egy másik ügy miatt hétfőn 12:15-re hívták össze, de aztán szerda délután kiegészítették a napirendet Hankóék mentelmi ügyeivel, és az időpontját áttették reggel 7:30-ra.

A szokatlan időpont azt jelzi, a Tisza Párt mihamarabb, már hétfőn le akarja zavarni a szavazást is.

A több évtizedes parlamenti hagyományok szerint magánvádas eljárásokban (például rágalmazás) nem adja ki az Országgyűlés a képviselők mentelmi jogát, közvádas eljárásokban (például korrupció, lopás) azonban igen. Magyar Péter ezen is változtatna. Szerdán arról posztolt, hogy kezdeményezni fogja az országgyűlési képviselők mentelmi jogának teljes eltörlését a közvádra üldözendő bűncselekmények esetén.

Ha az Országgyűlés megszavazza a mentelmi jogok felfüggesztését, „azzal elhárul az a közjogi akadály, amely a képviselő elleni büntetőeljárás útjában áll”, válaszolta kérdésünkre a Legfőbb Ügyészség. Hozzátették, hogy „ezután lehet csak közvetlenül a képviselő személyét érintő nyomozati cselekményeket végezni, illetve – amennyiben annak feltételei a bizonyítékok alapján fennállnak – a képviselőt gyanúsítottként kihallgatni”.

Fontos részlet azonban, hogy a nyomozó hatóságok csak attól a ponttól léphetnek, ha a mentelmi jogról szóló felfüggesztés már a Magyar Közlönyben is megjelent. De még ez sem jelenti automatikusan azt, hogy azonnal őrizetbe veszik és gyanúsítottként hallgatják ki Hankó Balázst, Seszták Miklóst vagy Magyar Pétert.

„Általánosságban elmondható, hogy ezen a ponton belép a nyomozástaktika is. Azonban az, hogy a büntetőügyben eljáró hatóság hogyan építi fel az intézkedéseket, milyen bizonyítékokat szereztek már, milyen bizonyítékok beszerzése van még folyamatban vagy kell még beszerezni, ezek éppen a nyomozás érdeke miatt nem tartoznak a nyilvánosságra” – magyarázta Bodó Marianna a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség szóvivője.

Hankó Balázs és Seszták Miklós mandátumának felfüggesztését korrupciógyanús ügyek miatt kezdeményezte a Legfőbb Ügyészség. Hankó esetében az NKA-ügyhöz kötődően 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával, Sesztáknál pedig a Volánbusz-ügyhöz köthető 12 milliárd forintnyi vesztegetési pénz elfogadásának gyanúja miatt akarják lefolytatni az eljárást.

A miniszterelnök ellen azért akarnak eljárást folytatni, mert két éve az Ötkert nevű szórakozóhelyen kikapta egy férfi kezéből a telefonját, amit aztán bedobott a Dunába. Magyar Péter ellen lopás miatt indult eljárás. Mivel EP-képviselőként nem adták ki a mandátumát, a Központi Nyomozó Főügyészség az eljárást akkor megszüntette. Miután a Tisza Párt elnöke májusban átült a magyar Országgyűlésbe, újraindult a nyomozás, és az ügyészség immár a magyar parlamenttől kérte ki a képviselő mentelmi jogát.

Bízom abban, hogy a politikai célú hamis vádakkal szemben az igazság győz, reagált Hankó Balázs kedden a mentelmi jogának kikérésére. Mint írta: az NKA-támogatások kulturális céljának vizsgálatát kezdeményezése ellenére nem folytatták le, a forrás felszabadításáról kormánydöntés határozott, a pénzek felhasználása és az erről szóló döntések pedig jogszerűek voltak. Seszták azt közölte: nem követett el bűncselekményt, és kész bármelyik hatóság előtt megjelenni és megvédeni az igazát.

Magyar Péter a saját ügyéről azt írta: a 2024-es telefonos ügyében ma sem tenne másként, és ma is megpróbálná megakadályozni, hogy a hatalom által felbérelt provokátor fiatal lányokat és fiúkat zaklasson egy nyilvános szórakozóhelyen. A kormányfő örömmel és büszkeséggel áll a hatóságok elé, mert szerinte ezzel is felhívhatja a figyelmet „az ügyészség felelősségére a maffiaállam évekig tartó fenntartásában”.

Cikkünk címe, ajánlója és szövege frissült Sasi-Nagy Edit 24.hu-nak küldött válaszával és a Mentelmi Bizottság napirendjének kiegészítésével, illetve módosításával.