Egyre több a teherbe esés a meddőségi kezeléseknél, de nemzetközi összehasonlításban még mindig le vagyunk maradva
Részletes adatokat tett közzé a Humánreprodukciós Igazgatóság arról, hogy az asszisztált reprodukciós központok hogyan teljesítenek Magyarországon. A napokban megjelent elemzés a 2024–2025. évi mutatók alapján hasonlítja össze az intézeteket. Az elemzésnek azért van jelentősége, mert a meddőségi kezelés évekkel ezelőtti államosítása óta keveset lehet tudni arról, hogyan teljesítenek a reprodukciós központok. Miközben az előző kormány zászlajára tűzte a családok segítését és a gyerekszületés ösztönzését, a munkájukat kevésbé igazolták vissza az adatok.
A meddőség nagyon sok párt érint, és ha egy ország hatékonyan tud segíteni a gyerekért küzdő pároknak, azzal a demográfiai mutatókon is lendíthet. Viszont megfelelő cselekvés akkor kezdődhet, ha látjuk, hogy pontosan hogyan áll ez a szektor, mik a hiányosságok, és mik a pozitívumok.
A Tisza-kormány óta új irány az egészségügyben, hogy egy-egy területen transzparenssé teszik a minőségi mutatókat. Legutóbb például a kórházi fertőzések adatait publikálták, azelőtt a mentők kiérkezési idejét hozták nyilvánosságra, és hasonló mutatók bevezetését tervezik a háziorvosi rendszerben is.
A páciensek életkora döntő lehet
Az asszisztált reprodukciós eljárásoknak két nagy csoportjuk van. Az egyik az inszemináció, amikor a hímivarsejteket közvetlenül a méhbe juttatják az ovuláció idején. A másik a lombikkezelés (IVF), amikor a petesejteket a testen kívül, laboratóriumban termékenyítik meg a spermiumokkal, majd a létrejött embriót beültetik a méhbe. Ebben az elemzésben leginkább az IVF mutatóit vizsgálták.
2025-ben az előző évihez képest kevesebben vettek részt meddőségi ellátásban, és kevesebb petesejtleszívás történt, miközben arányaiban többen estek teherbe. Ez azt is jelenti, hogy eredményesebben működtek a hazai asszisztált reprodukciós centrumok.
Nézzük meg részletesen az eredményeket! 2025-ben 616-tal kevesebb petesejtleszívás történt, mint 2024-ben. Közben a friss- és fagyasztottembrió-beültetésekre vetített terhességi arány az egész országban nagyjából 3 százalékkal emelkedett: 32,26 százalékról 35,03 százalékra. Ha csak külön a fagyasztottembrió-transzferre vetített terhességi arányt (FET terhességi arány) nézzük, akkor 28,39-ről 31,50 százalékra emelkedett ez a mutató.
A friss- és a fagyasztottembrió-beültetés között az a fő különbség, hogy a friss beültetésnél a petesejtleszívással azonos ciklusban kerül vissza az embrió a méhbe, míg a fagyasztottnál (FET) egy későbbi, fagyasztás és felolvasztás utáni ciklusban.
A meddőségi ellátásban legnagyobb arányban a 35 év alattiak vesznek részt, de összességében több 35 évesnél idősebb páciens vesz részt, mint ennél fiatalabb. Ez azzal is magyarázható, hogy a KSH adatai szerint az elmúlt években későbbre tolódott az első gyerekvállalás, tavaly például átlagosan 29,47 éves korukban vállalták az első gyereküket a nők. Ezért a természetes fogantatás is későbbre tolódott, később derül ki, ha baj van, és így a nők később is kerülnek be a meddőségi kezelésbe.
Közben sokkal kevesebb a szülőképes korú nő. 2011-hez képest 2025-ben a 15–49 éves korosztályban 13 százalékkal, míg az ideálisabbnak számító 20–39 éves korosztályban közel 22 százalékkal csökkent a szülőképes korú nők száma.
A másik fontos, nemzetközi szinten jegyzett indikátor a reprodukciós ellátásban az ikerszülések aránya az összes szülésből. A meddőségi ellátásban gyakori, hogy egyszerre több embriót ültetnek be, hogy nagyobb esély legyen a fogantatásra. A több embrióbeültetés miatt létrejött ikerterhesség szövődménynek tekinthető, hiszen így bármilyen komplikációnak nagyobb a kockázata. Nem véletlen, hogy a nemzetközi ajánlás szerint csökkenteni kell a többes beültetést. Ennek megfelelően a Humánreprodukciós Igazgatóság 2023-ban a többes embrióbeültetések arányának visszaszorítását tűzte ki célul. Ennek meg is lett az eredménye: az ikerszülések aránya 2024-ben 8,10 százalék volt, amely jóval a nemzetközi 13 százalékos célérték alatt van.
Sok dologtól függ, sikeres lesz-e egy kezelés
Nagyon eltérő, hogy a vizsgált 13 intézetben hogyan alakultak a sikerességi mutatók. Érthető módon mindenki oda szeretne bekerülni, ahol a legnagyobb esély van a sikeres teherbe esésre, de az elemzés készítői szerint nem érdemes rangsort készíteni, hiszen sok dolog befolyásolhatja az eredményeket. Az egyik csoportba a nem módosítható tényezők tartoznak: például az ellátott páciensek életkora, petefészek-tartaléka, a meddőség oka és a korábbi sikertelen kezelések aránya. Ezek a tényezők önmagukban is befolyásolják a várandósság esélyét, ezért például egy idősebb pácienseket ellátó intézetben akkor is lehet arányaiban kevesebb terhesség, ha egyébként szakmailag jól végzik a munkájukat.
A másik csoportba azok a tényezők tartoznak, amelyek alakíthatók. A cél itt a fejlesztés: az infrastruktúra és az épület állapota, a labor felszereltsége, az eszközpark kora, az alkalmazott fagyasztási technika, a személyzet létszáma, tapasztalata és képzettsége. Idesorolható a helyi eljárásrend is, azaz, hogy milyen módszerek és folyamatok alapján dolgozik az adott intézmény. Amennyiben két hasonló páciens-összetételű intézet eredményessége tartósan eltér, a különbség jó eséllyel ezekben a tényezőkben keresendő.
Összesítve a 2025-ös friss ET-arány, azaz a friss embrióbeültetés utáni terhességi arány 23,4 és 50,4 százalék között mozgott. Vagyis, ilyen arányban sikerült a teherbe esés. A FET-arány, vagyis a fagyasztottembrió-beültetés utáni terhességi arány 13,2 és 53,6 százalék között mozgott.
A 2025. évi intézeti adatok alapján a frissembrió-beültetésre vetített terhességi arányok magasabbak a győri intézet, az SE ARO (Semmelweis Egyetem Asszisztált Reprodukciós Osztály) és az SE ARC (Semmelweis Egyetem Asszisztált Reprodukciós Centrum) helyszíneken, míg a kútvölgyi, kaposvári és angyalföldi intézetekben alacsonyabbak. A fagyasztottembrió-transzferekre vetített terhességi arányokat tekintve az SE ARO, Győr és Szeged van a legjobb helyzetben, míg Kaposvár, a kútvölgyi intézet és Pécs az alacsonyabb értéktartományba tartozott.
Összességében elmondható, hogy 13 intézetből 9-ben javult mind a friss-, mind a fagyasztottembrió-beültetésre vetített terhességi arány. Vagyis 9 helyen arányaiban több nő esett teherbe a beültetésekből, mint egy éve.
Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a gazdagréti, az angyalföldi, a kaposvári központ és az SE ARO jellemzően több 41 évesnél idősebb pácienst lát el, mint a többi intézmény.
És mik lehetnek a relatív javulás okai? A Humánreprodukciós Igazgatóság kezdeményezésére 2023–2024-ben több reform történt. Az egyik ilyen például az volt, hogy eltörölték az embrióbeültetések közötti, felesleges időveszteséget okozó kötelező három hónapos várakozási időt. Emiatt gyorsabban meg tudtak születni a gyerekek, és a pároknak is kevesebb ideig kellett várakozniuk. Emellett közfinanszírozott formában is elérhetővé váltak olyan diagnosztikai, és műtéti eljárások, amelyek korábban csak a magánellátásban voltak. Illetve az ellátásban megjelentek a sokkal hatékonyabbnak számító modern eljárások.
A petesejt-donáció lehet a kulcs
Bár a magyar reprodukciós ellátás hatékonysága javult, nemzetközi összehasonlításban még mindig le vagyunk maradva. 2024-ben itthon az átlagos kumulatív élveszülési ráta 26,4 százalék volt (erről nincs frissebb adat). A kumulatív születési ráta egy évre vetítve mutatja meg az asszisztált reprodukciós eljárásokból történt szülések és az adott időszak alatt történt petesejtleszívások arányát. Hegedűs Zsolt a Facebookon korábban azt írta: egyes centrumokban a becsült kumulatív élveszülési ráta 40 százalék felett alakul, míg máshol 17-19 százalék körüli. Európai összehasonlításban három teljes kezelési ciklus alatt 2023-ban az élve születési ráta megközelítette a 37 százalékot.
A nemzetközi összevetésben gyengébb magyar adatok egyik fő oka a petesejt-donáció hazai hiánya – mondta Várnagy Ákos, az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) Humán Reprodukciós Igazgatóság (HRI) igazgatója a Magyar Kórházszövetség siófoki kongresszusán.
A hazai lombikszektor évek óta várja, hogy itthon is engedélyezzék azokat a modern eljárásokat, amikkel nagyobb eséllyel lesz egy párnak babája egy lombikkezelés végén. A donáció annak segít, akinek a saját sejtjeiből valamilyen egészségi okból nem fogan gyereke, de terhességre, szülésre testileg alkalmas. Magyarországon most csak szigorú feltételek mellett, önkéntes módon lehet erre a célra petesejtet adományozni.
A petesejt-donáció ügyét az Orbán-kormány is napirenden tartotta, de végül nem sikerült rendeznie a vitás kérdéseket. A magyar pároknak ezért jobb híján továbbra is külföldre kell utazniuk a petesejtekért, ami nagy anyagi terhet ró rájuk. A petesejt-donációról, és a magyar szabályozás átalakítása körüli vitákról ebben a cikkben írtunk részletesen.
A meddőségi központokat 2019 karácsonya előtt kezdték el nagy léptékben államosítani, amikor a kormány bejelentette, hogy állami kézbe vesz hat meddőségi magánklinikát, és ingyenessé teszi a szűrővizsgálatokat, a kezeléseket, illetve a hozzájuk kapcsolódó gyógyszereket. 2021-ben törvényt hoztak róla, hogy 2022. július 1-jétől csak az állami meddőségi centrumokban lehet mesterséges megtermékenyítést végezni Magyarországon.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a rendszer teljes felülvizsgálatát ígérte – a petesejt-donáció területén is.
