Az önkormányzatiságot félti a baranyai közgyűlés, ami a fideszes elnök szerint nem kifizetőhely

„Rákosi Mátyás után nem kellett volna ezt újra megtenni” – mondta a baranyai közgyűlés fideszes elnöke, Nagy Csaba arra utalva, hogy a Tisza-kormány a vármegyéket megyékre nevezi vissza október 1-jétől. A döntés adminisztratív feladatainak a közgyűlés eleget tett, és a megjegyzést csak zárójeles kritikának szánta az elnök, azonban a Baranya Megyei Önkormányzat csütörtöki ülésén húsbavágó, összességében több mint 10 milliárd forint értékű forrásvesztés is kiderült. A háttérben húzódó részleteket ugyan nem teljesen bontotta ki a közgyűlés fideszes elnöke, de egy kis nyomozással kiderítettük, hogy miről is van szó.

Magyarországon a fejlesztések jelentős részben európai uniós forrásból, különböző programokon keresztül valósulnak meg, ezek közül az egyik legnagyobb a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP+). A jelenleg futó finanszírozási ciklusban a pályázatok különböző stádiumban vannak: a még ki sem írttól a már teljesen lezártig.

Augusztusban született egy kormányhatározat (pdf), ami a TOP+ program megváltoztatását rendelte el. A kormányzat indoklása szerint az Európai Unió kondicionalitási eljárása miatt elszenvedett forrásvesztés, valamint az aktuális forint/euró árfolyam miatt csökkent a program kerete. Tehát, a fideszes kormányzat és az EU közötti jogállamiságról szóló vita miatt elveszett eurómilliók és az erős forint együttesen csökkentették a forintban elkölthető forrásokat.

Ez a Baranya megyei fejlesztési programok tekintetében több mint 10 milliárd forintos kiesést jelent az eddig fel nem használt keretből (energetikai, turisztikai, gazdasági fejlesztések). Nagy Csaba a Telex kérdésére azt mondta, hogy mivel ezek a programok az EU és Magyarország társfinanszírozásában valósulnak meg, érdemes volna a kieső pénzt a központi költségvetésből pótolni. Ennek érdekében megkeresik a térség országgyűlési képviselőit, az erről szóló határozatot pótlólagosan nyújtotta be, és a fideszes többségű közgyűlés támogatta is.

A Változást Akarók Nemzedéke (VAN) színeiben politizáló Schwarcz-Kiefer Patrik kicsit másként látja a helyzetet. „Az elmúlt években többször korrigáltuk ezeket a programokat. Amikor gyenge volt a forint, a fideszes sikerkommunikáció arról szólt, hogy mennyivel tudtuk megemelni a keretet. Most visszarendeződés történik, arról nem is beszélve, hogy az előző kormányzat miatt elvesztett forrásokról egy szó sem esett. Ezzel szemben a mostani kormánynak rengeteg uniós forrást sikerült megmenteni és hazahozni” – mondta Schwarz-Kiefer a Telexnek.

Nem csak ebben nem értettek egyet a képviselők, ugyanis egy másik szimbolikus, erősen politikai töltetű napirendi pont is előkerült. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) aggódik, hogy a Tisza-kormánynak pontosan milyen tervei is vannak a megyékkel. Magyar Péter szeptember elején fideszes kifizetőhelyeknek nevezte a megyei önkormányzatokat, amelyek szerinte teljesen feleslegessé váltak, de egyelőre nem közölte, mit akar kezdeni velük a kormány. Sokan a megszüntetéstől tartanak, ezért egy munkaanyagot készítettek a saját szerepüket hangsúlyozva.

„Olyan politikai helyzet alakult ki, hogy sokan nem mernek megszólalni, oda kell figyelni, hogy tartalmilag mit is mondunk” – jelezte Nagy Csaba, fideszes közgyűlési elnök a vita egy pontján, kikérve magának azt is, hogy a megyék fideszes kifizetőhelyként működnének. Felemlegette azt is, hogy egy augusztus 20-i megemlékezésen a Tisza képviselői nemkívánatos személynek minősítették, ami szerinte a rendszerváltás óta példátlan. Kapronczai Balázs, a térség tiszás képviselője valójában kicsit másról írt, itt lehet elolvasni.

Schwarz-Kiefer Patrik hangsúlyozta, hogy ő sem ért egyet a megyék megszüntetésével, azonban szerinte éppen a Fidesz kormányok üresítették ki ezeket az intézményeket. Úgy látja, hogy sokkal erősebb középszintű kormányzásra lenne szükség, bátrabb, ambíciózusabb is lehetne a MÖOSZ anyaga. Schwarz-Kiefer azt is nehezményezte, hogy az önkormányzatiság miatt már korábban is lehetett volna aggódni, a dokumentum születhetett volna 2024-ben, 2022-ben vagy 2018-ban is.

A fideszes képviselők, többek között Polics József Komló és Pávkovics Gábor Mohács polgármestere is elismerte, hogy mára csak a fejlesztési források és a pályázatok koordinációja maradt lényegében a megyei önkormányzatoknál, de óva intettek attól, hogy ismét intézményfenntartó szerepkört kapjanak az egészségügy vagy az oktatás területén. Erre csatlakozva Nagy Csaba azt is kijelentette, hogy szerinte az oktatást jó irányba vitte a Fidesz, legfeljebb kisebb igazításokra lenne szükség.

A MÖOSZ javaslatcsomagját a baranyai közgyűlés támogatta. Úgy tudjuk, hogy a napokban több megyei önkormányzat hasonló szavazásra készül.

A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amire itt lehet feliratkozni.