Orbán Áronék vízumbiznisze az első, amit az NVVH az ügyészségtől magához rendelt
A Telex által feltárt, Orbán Viktor testvérét, Orbán Áront is érintő „vízumbiznisz” az első olyan ügy, amelynek a nyomozását a Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a Központi Nyomozó Főügyészségtől a saját hatáskörébe von.
Az NVVH hétfőn közleményben tudatta, melyek azok az ügyek, amelyekkel elsőként foglalkozik.
A második ügy a budapesti politikusokat is érintő korrupciós ügy, amely parkfenntartással kapcsolatos.
A harmadik ügy a Volánbusz beszerzéseit érinti, amely ügyben Jellinek Dánielt és Szivek Norbertet is letartóztatták, míg a negyedik ügy a Szuverenitásvédelmi Hivatal költései miatt indult nyomozás. Utóbbiban a Nemzeti Nyomozó Iroda folytat nyomozást, így a nyomozást tőlük venné át az NVVH.
„Tudjátok, mennyi az annyi, és merre hány méter”
Az első, Orbán Áront érintő üggyel kapcsolatban az NVVH közleménye így fogalmazott: „a gyanú szerint vezető politikai szereplőkhöz szorosan köthető csoport anyagi ellenszolgáltatásért cserében azt vállalta, hogy akik rajtuk keresztül intézik a munkavállalási célú tartózkodási engedélyek kiváltását, mindenképp megkapják a szükséges vízumokat”.
Az NVVH szerint ez az ügy azt mutatja meg, miképp használták vezető politikusokhoz közeli szereplők ezt a kapcsolatrendszerüket, miképp nyíltak meg előttük soron kívül kormányzati hivatali ajtók, és miképp próbálták meg kijátszani a jogkövető állampolgárok számára előírt eljárásokat.
Orbán Áron és üzlettársainak ügyét még 2025 májusában tárta fel a Telex „A miniszterelnök öccsével üzleteltek. Tudjátok, mennyi az annyi, és merre hány méter” című hosszú cikkében. Az ügyben indult ugyan nyomozás, de érdemi eredmény nélkül, a Központi Nyomozó Főügyészség láthatóan nem siette azt el.
A Fidesz bukása után azonban letartóztattak két, az ügyben érintett férfit, Orbán Áron társait – de a miniszterelnök öccse érintetlen maradt, noha a Telex kutatása és a lapunk által megszerzett bizonyítékok alapján kijelenthető, hogy a társai vele együtt ténykedtek, nélküle nem ment volna a biznisz.
A budapesti politikusmaffia
A második, több budapesti kerületi politikust is érintő korrupciós ügyről ezt írta az NVVH: „a gyanú szerint önkormányzati költségvetés terhére kötött parkfenntartási és közétkeztetési közbeszerzéseknél a nyertes cégek annak érdekében, hogy ezeket a megbízásokat tartósan megkapják, megvesztegettek politikusokat, akik részben önkormányzati pozíciójukból, részben pártbéli pozíciójukból adódóan hatással tudtak lenni a döntéshozatalra.”
Az NVVH szerint ez az ügy a magyar politikai korrupció egyik iskolapéldája. Olyan „ciklusokon és politikai oldalakon átívelő gyakorlat, melyben a megvesztegetésre szánt összeg is milliárdokban mérhető”. Erről az ügyről is több cikket közöltünk a Telexen.
Az ügyészség korábbi közlése szerint az ügy lényege, hogy az óbudai önkormányzat fiktív és túlárazott szerződéseket kötött bizonyos cégekkel, amelyektől aztán az önkormányzat egyes tisztviselői a szerződésekért cserébe pénzt kértek vissza.
Ebben az ügyben egy bűnbánó vállalkozó vallomása vezetett több budapesti politikus letartóztatásához. Az ügyről részletesen ebben a cikkben írtunk.
Az ügy, amelyben Seszták Miklós is érintett
A harmadik, Seszták Miklóst is érintő ügyről pedig ezt közölték: „a gyanú szerint a fejlesztésekért, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felügyeletéért felelős miniszter egy állami tulajdonú cég beruházásai, illetve az állam által finanszírozott fejlesztési beruházások szerződéseiért cserébe, közvetítőkön keresztül többmilliárd forintos jogtalan előnyre tehetett szert”.
Az NVVH szerint ez az ügy azt mutatja meg, miképp használhatja a politikus a közpénzek és köztulajdon feletti döntési hatalmát saját gazdagodására, hogyan lehetetlenül el egy országrésznyi területen a szabad verseny az építőiparban, és miképp kényszeríti a politikai hatalom a gazdasági szereplőket a megélhetésért cserébe teljes gazdasági alávetettségbe.
A gyanú szerint 2015 és 2018 között a Volánbusz cégeinél 10 milliárd forint vagyoni kár keletkezett, amikor több mint 600 használt autóbuszt túlárazva szereztek be. Az egyik Volán-társaság kecskeméti székhelyének megvásárlását is túlárazhatták, amiből a Volánnak legalább 550 millió forint vagyoni hátránya származott. A résztvevők a hűtlen kezelésből származó vagyont pénzmosással (ingatlanprojektek finanszírozásával, egymilliárd forintot meghaladó pénzfelvétellel, nagy értékű autó vásárlásával) szerezték meg.
Magyarul a túlárazott buszbeszerzésekből és a kecskeméti székhely megvásárlásából származó összegeket köztes cégeken keresztül, színlelt kölcsönszerződésekkel irányíthatták át az ügy résztvevői a saját érdekeltségükbe tartozó cégekhez.
Hétfő reggel megszavazta a parlament Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztését, így elindulhatnak ellene az eljárások azokban a korrupciós ügyekben, amelyeket múlt héten nevezett meg az ügyészség. Ha a bíróság később bűnösnek találja, Seszták akár 10 év börtönbüntetést is kaphat, amivel egy, közel a rendszerváltás óta tartó politikai pálya zárulna le.
Kicsit sokat költöttek propagandára
A negyedik, a Szuverenitásvédelmi Hivatal költésével kapcsolatos ügyről pedig azt írták: a gyanú szerint az SZH 2024–2026 között megkötött három keretszerződése alapján több mint 3,6 milliárd forintot fizetett egy konzorciumnak olyan kommunikációs termékek elkészítésére és rendezvények lebonyolítására, melyek az SZH tevékenysége szempontjából nem tűntek indokoltnak, különösen, hogy saját szervezeti egységekkel is rendelkezett e feladatok ellátására.
Az NVVH szerint az ügy azt mutatja meg, hogy az állami intézmények indokolatlan propaganda- és rendezvényköltései miképp eredményezhetik magánvagyonok gazdagítását.
Az SH a Lounge-csoporttal és a New Land Media Kft.-vel három keretszerződést kötött 3,67 milliárd forint értékben, és a szerződéseket több minisztériumnál a kialakult gyakorlat szerint a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül intézték.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal 33 különböző, de több esetben nagyon hasonló jogcímen fizetett kommunikációs feladatokért. Shortvideók készítésére elment 336 millió forint, dokumentumfilmre ugyanennyi, podcastok gyártására 289 millió, imázsfilmre 153 millió, eseménydokumentálásra 202 millió. Az egyik furcsa tétel, hogy a podcastok népszerűsítésére majdnem annyit költöttek, mint a gyártásukra, 249 milliót fizettek ki ezen a jogcímen, és még 232 millióba kerültek a közösségi médiás hirdetések.
Az NVVH közölte, hogy a jogszabályok értelmében az NVVH-nak egy büntetőügy saját hatáskörbe vonásáról szóló határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs. „Az NVVH megköszönve a társszervek munkáját, bízik abban, hogy a fenti ügyekben jelenleg eljáró hatóságok segítik az ügyek minél gyorsabb, zökkenőmentes átvételét” – zárult a szervezet közleménye.
