
Cikkünk folyamatosan frissül!
- Hétfő reggel tárgyalja a Mentelmi Bizottság Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztéséről, majd a 9-ra összehívott rendkívüli plenáris ülésen már szavaznak is róla a képviselők.
- Titkos szavazással döntenek arról, hogy támogatják-e Szathmáry Zoltánt legfőbb ügyésznek, aki Baka András köztársasági elnök javasolt.
- Délután 13 órakor Magyar Péter napirend előtti felszólalásával kezdődik a rendes plenáris ülés.
- Hétfőn hozzák nyilvánosságra azt a négy ügyet, amelyet a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vizsgálni fog.
„A mai vállalhatatlan performansz semmi másra nem hivatott, mint hogy egy koncepciós per megkezdése legyen Hankó Balázs ellen” – írta ki hétfő reggel Facebook-oldalára Szentkirályi Alexandra, a Fidesz parlamenti képviselője. Szerinte a fideszeseket ennek ellenére nem lehet majd megfélemlíteni.
A volt főpolgármester-jelölt szerint „a miniszterelnök egyedül mondja meg, hogy az ügyészség, a házi ÁVH-ja, a parlament mit és hogy fog csinálni. Eközben egyszemélyben arra is van ideje, hogy előre ítéletet hirdessen. Egy demokráciában ezek közül egyik sem lehetséges, de ez Magyar Pétert soha nem érdekelte, s ahogy gyűlnek a gondok a gazdaságban és költségvetésben, úgy próbál majd egyre elvetemültebb és kétségbeesettebb lépésekkel hatalmon maradni.”
Vasárnap este még aktív volt Hankó Balázs Facebook-oldala, azonban hétfő reggelre elérhetetlenné vált a fideszes képviselő Facebook-oldala.
A Mentelmi Bizottság ülésével párhuzamosan, hétfő reggel nyolc órakor összeült Házbizottság is. Ennek az ülését a Fidesz képviselői kezdeményezték múlt héten, miután a Mi Hazánk nyilvánosságra hozott egy felvételt, amely szerint a parlament egyik ülésén a tiszás Schummer Orsolya szavazott a szintén tiszás Csézi Erzsébet helyett.
A videót Csézy gyenge próbálkozásnak nevezte, elmondása szerint Schummer azért nyomta meg az ő szavazógombját, mert ő kérte a segítségét, és az akaratával egyező gombot nyomott. Később Schummer is azt írta a Facebookon, hogy technikai segítséget nyújtott csak Csézynek.
Az ellenzéki képviselők az ügyben Schummer Orsolya lemondását követelik, a vonatkozó szabályok ugyanis szigorúan tiltják, hogy a képviselők egymás helyett adjanak le szavazatokat.
„Tételesen mindent cáfoltam, a nap folyamán sajtónyilatkozatot fogok adni” – mondta Hankó Balázs, ahogy kijött a Mentelmi Bizottság üléséről. Próbáltak több kérdést feltenni neki az újságírók a parlament folyosóján, de ezekre annyit válaszolt csak, hogy a sajtónyilatkozatból mindent meg fognak majd tudni.
Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter bármely időpontban készen áll bármelyik hatóság előtt megjelenni, nyilatkozatot tenni és megvédeni az igazát – közölte védőügyvédje, Papp Gábor a 24.hu kérdésére kedden. A politikus jelezte, nem követett el semmilyen bűncselekményt, az ellene megfogalmazott gyanú alaptalan. Seszták azt is közölte, az adott ügyekben további nyilatkozatot csak és kizárólag a hatósági eljárás keretében kíván tenni.
Seszták kedd délután pártja, a KDNP honlapján is megjelentetett egy közleményt. „Semmilyen bűncselekményt nem követtem el és semmilyen bűncselekmény elkövetéséről nincs tudomásom” – ismételte meg. Szerinte az ügyészségi „megalapozott gyanú” (ezt ő tette idézőjelbe) minden eleme alaptalan. Megismételte, kész bármilyen hatóság előtt megjelenni, nyilatkozatot tenni.
Azt, hogy Sesztákot mivel gyanúsítják, itt írtuk meg.
A Nemzeti Kulturális Alapból jogszerűen kifizetett kulturális támogatások ügye a kezdetektől fogva politikai és kultúrpolitikai koncepciós eljárás. A feljelentők a jelenlegi kormányhoz kötődő, kulturális köröket képviselő szervezetek – írta Hankó Balázs korábbi kulturális és innovációs miniszter múlt héten az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A jelenleg a Fidesz soraiban ülő Hankó folytatta, hogy
„letartóztatásomat politikai nyomást gyakorolva többször nyilvánosan kezdeményezte Magyar Péter, Tarr Zoltán, Nagy Ervin, valamint kulturális politikai influenszerek.
Volt munkatársaimat – a nyomásgyakorlás eszközeként használva – politikai fogolyként tartották, tartják fogva úgy, hogy a támogatások kulturális céljának vizsgálatát kezdeményezésem ellenére nem folytatták le. A forrás felszabadításáról kormánydöntés határozott, a felhasználás célja és a döntések a vonatkozó jogszabályoknak és eljárásrendnek megfeleltek, azok a magyar kultúrát támogatták. Bízom abban, hogy a politikai célú hamis vádakkal szemben az igazság győz.”
A Mentelmi Bizottság paritásos alapon működik, azaz a tagjai között egyenlő számban vannak a kormánypárti és az ellenzéki képviselők. Ha nem alakul ki szavazattöbbség, akkor a bizottság azt javasolja, hogy az Országgyűlés ne függessze fel a képviselő mentelmi jogát. Ez azonban még semmit nem jelent, mert a végső szót a 9-kor kezdődő plenáris ülésen mondják ki, ahol a többség felülírhatja a bizottság javaslatát.
Helyszíni tudósítónk szerint a hivatalosan meghirdetett 7:30-as kezdés után nem sokkal a Mentelmi Bizottság minden tagja megérkezett az ülésre, ami így elkezdődött. Ez egy zárt ülés, amelyről a sajtó munkatársai nem tudósíthatnak, az ott meghozott döntésekről így majd csak az ülés vége után tájékozódhatunk.
Megérkezett Hankó Balázs is a bizottság ülésére. „Most a Mentelmi Bizottság ülésén tételesen cáfolni fogom a hamis vádpontokat” – ígérte a képviselő, aki egyértelművé tette, hogy védőbeszédet fog mondani az ülésen.

„Politikai leszámolás folyik” – ezt mondta Vitányi István fideszes bizottsági tag mielőtt bement az ülésre. Amikor arról kérdezték, miért tartja politikai leszámolásnak az ügyeket, annyit mondott: „Mert.”
Hargitai János, a Mentelmi Bizottság KDNP-s tagja is röviden megállt, hogy válaszoljon pár kérdésre a sajtónak, de sokat nem árult el arról, mire készül az ülésen. Kérdezték az újságírók arról, hogyan fog szavazni. Előbb azt mondta, zárt ülésre megy, aztán azt, hogy következetesen fog szavazni.
Magyar Péter hétfő reggeli posztja szerint „ma mindent bevet majd a bukott maffia maradéka: lesz itt figyelemelterelés, önkényezés, propagandainterjú, összemosás, obstrukció, hazudozás, vergődés”. Szerinte ugyanakkor mindez hiábavaló lesz, mert „a Tisztítótűz műveletet nem lehet megállítani”.
Sasi-Nagy Edit, a Mentelmi Bizottság tiszás elnöke mindhárom mentelmi ügyben meg fogja szavazni a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló javaslatot. Szerinte „több mint furcsa”, hogy mindegyik ügyben most kérte ki a képviselők mentelmi jogát az ügyészség, de azt nem akarta részletesen elmondani a sajtónak, miért tartja furcsának az ügyészség döntését.

Ahogy ment a bizottsági ülésre, a tiszás Veres Ádám azt mondta, szerinte nem Magyar Péter ügye lesz az érdekes, hanem a másik kettő. Ugyanakkor a másik kettőhöz hasonlóan meg fogja szavazni a Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését javasló indítványt is, mert közvádas bűncselekményről van szó.
Szeptember 28-án hétfőn hozzák nyilvánosságra azt a négy ügyet, amelyet a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal először vizsgál – mondta Unger Anna szeptember 18-án a HVG Címlapsztori nevű rendezvényén. Akkor nem mondta, melyik négy ügy lesz ez, de szerinte „négy nagyon jó ügyről” van szó. Arról, hogy milyen ügyekkel foglalkoznak, nem ő, hanem Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes dönt.
Vasárnap este a gödöllői Szentháromság templomban szentmisén vettek részt a Fidesz és a KDNP egyes képviselői, köztük Hankó Balázs, az egykori kulturális és innovációs minisztérium minisztere. Az eseményről többen kiposztolták ugyanazt a csoportképet, amelyen Hankó mellett többek között Szalai Piroska, Panyi Miklós, Máthé Zsuzsa, Radics Béla, Tuzson Bence, Rétvári Bence, Szentkirályi Alexandra, Szalay-Bobrovniczky Kristós és Németh Balázs látható.

Máthé Zsuzsa KDNP-s képviselő erről szóló posztjában arra utal, hogy a Hankó elleni eljárás a kormány politikai ellenfeleinek megsemmisítését, „testi-lelki megtörését” szolgálja. Posztja szerint imádkoznak Hankóért és Hankó családjáért.
A Legfőbb Ügyészség kedd délután jelentette be, hogy a fideszes Hankó Balázs mellett Magyar Péter miniszterelnök és Seszták Miklós KDNP-s képviselő mentelmi jogát is kikéri a parlamenttől. Az ügyészség legfőbb szerve ezt akkor lépi meg, ha a nyomozó hatóságok már összegyűjtöttek annyi bizonyítékot, ami alapján a mentelmi joggal védett személyeket be tudják vonni a büntetőeljárásba. Magyarul gyanúsítottként tudják kihallgatni őket.
Hankó Balázs és Seszták Miklós mandátumának felfüggesztését korrupciógyanús ügyek miatt kezdeményezte a Legfőbb Ügyészség. Hankó esetében az NKA-ügyhöz kötődően 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával, Sesztáknál pedig a Volánbusz-ügyhöz köthető 12 milliárd forintnyi vesztegetési pénz elfogadásának gyanúja miatt akarják lefolytatni az eljárást.
Magyar Péter a 2024-es EP-választás után két héttel, június 21-én hajnalban keveredett szóváltásba a budapesti Ötkert szórakozóhelyen egy férfival, aki őt videózta. Magyar egyszer csak kikapta a telefont a sértett kezéből, és később a Dunába dobta. A telefont később búvárok segítségével szedték ki.
Magyar Péter a kedd este közzétett videójában szánalmasnak és nevetségesnek nevezte, hogy az ügyészség összemossa az ő ügyét és „az orbáni maffia által végrehajtott 10 és 100 milliárdos közpénzlenyúlásokat”.
Már ekkor a parlament mihamarabbi összehívásáról beszélt. A Legfőbb Ügyészség visszautasította Magyar Péter felháborodását.
Múlt hét csütörtökön rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett hétfőre Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője. A parlamenti honlapon szereplő indítvány szerint az Országgyűlés a mentelmi jogok kiadása mellett ekkor szavazna a Baka András által javasolt legfőbb ügyészről, Szathmáry Zoltánról is.
Baka András hétfőn közölte, hogy Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek, ő korábban a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályánál főosztályvezető ügyészként, mellette pedig a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség büntetőjogi fellebbviteli főügyészhelyetteseként dolgozott. Másnap, kedden viszont Magyar Péter kiposztolta, hogy arra kérik a köztársasági elnököt, állítson új jelöltet, mert a Tisza-frakció egyhangúlag úgy döntött, nem támogatják Szathmáry Zoltán jelölését.
A Telex információi szerint a döntés oka az lehetett, hogy Magyar Péter megtudta, Szathmáry Zoltán testvére érintett az aranykonvoj-ügyben, ami miatt a jelölt politikailag vállalhatatlan lett a Tisza Pártnak. Erről itt írtunk részletesen. Baka azonban a Tisza kérése ellenére is jelezte, fenntartja a véleményét, és már megnevezte jelöltjét.
„Hétfőn reggel 7:30-kor ülésezik a Mentelmi Bizottság” – közölte Magyar Péter a Facebook-oldalán még múlt szerdán.
A miniszterelnök azután számolt be erről, hogy Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke megkapta a Legfőbb Ügyészség indítványát Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésére. A Bizottság a hétfő reggeli ülésén tesz javaslatot a parlamentnek, amely már hétfőn szavazhat a három képviselő mentelmi ügyéről. Ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy már a védettség megszűnésének másnapján kihallgatják őket.

Az országgyűlési törvény szerint a legfőbb ügyész levélben tesz indítványt az Országgyűlés elnökénél, Forsthoffer Ágnesnél az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. Az indítványról a házelnök tájékoztatja a képviselőket, és haladéktalanul átadja a Mentelmi Bizottságnak, amelynek a jogszabály szerint legkésőbb harminc napon belül kell elbírálnia azt.
Már hétfő délelőttre összehívjuk az Országgyűlés rendkívüli ülését, hogy azonnal dönthessen mindhárom ügyben a mentelmi jog felfüggesztéséről – ezt is Magyar Péter jelentette be múlt szerdán. Tehát már a parlament délutáni ülése előtt eldőlhet Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának a sorsa.
A több évtizedes parlamenti hagyományok szerint magánvádas eljárásokban (például rágalmazás) nem adja ki az Országgyűlés a képviselők mentelmi jogát, közvádas eljárásokban (például korrupció, lopás) azonban igen. Magyar Péter ezen is változtatna. Szerdán arról posztolt, hogy kezdeményezni fogja az országgyűlési képviselők mentelmi jogának teljes eltörlését a közvádra üldözendő bűncselekmények esetén.
Ha az Országgyűlés megszavazza a mentelmi jogok felfüggesztését, „azzal elhárul az a közjogi akadály, amely a képviselő elleni büntetőeljárás útjában áll”, válaszolta kérdésünkre a Legfőbb Ügyészség. Hozzátették, hogy „ezután lehet csak közvetlenül a képviselő személyét érintő nyomozati cselekményeket végezni, illetve – amennyiben annak feltételei a bizonyítékok alapján fennállnak – a képviselőt gyanúsítottként kihallgatni”.
A mentelmi jogok felfüggesztésének részleteiről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.