Juhász Hajnalka és Magyar Péter feszült össze a parlamentben, Rétvári elfogadhatatlan sms-váltásról beszélt

Baka András köztársasági elnök foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárt nevezett ki, mondta a házelnök napirend előtti bejelentésében. Az államfő dr. Dudás Katalint nevezte ki a szociális és családügyi minisztérium államtitkárává, a miniszterelnök javaslatára. Az államtitkár munkájához Forsthoffer Ágnes sok sikert kívánt.

Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke az ülés megnyitása után a múlt heti, október 6-ai gyásznapra való emlékezés felvezetésével folytatta. Ahogyan az a mai ülés napirendjében is szerepel, a képviselők az aradi vértanúkra emlékeztek felállva, 1 perc néma csenddel.

Múlt héten Magyar Péter bejelentette a vagyonadóra vonatkozó részleteket, a kormány az adónemet 2027. január elsejétől veti ki az egymilliárd forint feletti nettó vagyonnal rendelkezőkre. Az adókulcs az 1 és 100 milliárd forint közötti vagyonok esetében 1 százalék, 100 milliárd felett pedig a 100 milliárd feletti részre vonatkozóan várhatóan 1,5 százalék lesz. Az adó a teljes vagyonra vonatkozik majd, azaz ingatlanoktól kezdve befektetéseken és céges részesedésen át bizonyos ingóságokig. Kármán András pénzügyminiszter szombaton újabb részleteket közölt a vagyonadóról, posztjából többek között kiderült, hogy az adózók a vagyonadójuk 5 százalékát közcélokra is felajánlhatják.

A Pénzügyminisztérium a vagyonadó tervezetével igyekezett rengeteg kiskaput bezárni, de a Telexnek nyilatkozó szakértők szerint sok új problémát is magával hozhat az új adónem. A vagyonadós tervezet alighanem legvitatottabb része a cégértékelési módszertan: arról, hogy miért lehetetlen igazságos képletet alkalmazni nem tőzsdei cégek értékének felmérésére, itt írtunk bővebben.

Békemenet helyett Zászlómenetet tartanak október 23-án a Fidesz támogatói. Az eseményt szervező 56 Lángja Alapítvány szerint a Békemenet elmaradása miatt hiányérzet maradhat azokban, akik „az elmúlt években részt vettek a nemzeti összetartozást kifejező rendezvényeken”, az alapítvány azonban nagyszabású, felemelő megemlékezésre készül. Az idei mottó: „No war, no gender, no migration – Isten, haza, család.”

Még májusban tiltotta meg a kormány a fakitermelést a védett erdőkben, egészen szeptember 30-ig. Ennek lejártakor az intézkedést nem hosszabbították meg, hiába kérte számos természetvédő szervezet. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter kijelentette, hogy ez idő alatt felmérték az erdők állapotát, hogy megalapozottan tervezhessenek hosszú távra.

Gajdos azt mondta, hogy a magas ökológiai értékű, őshonos erdőállományokat ezentúl is védeni fogják. A tarvágás továbbra is szigorúan tilos a védett erdőkben, ezt a miniszter is világossá tette. Mindez nem volt így a Fidesz kormányzása alatt, amikor egyszerűbbé tették a fakitermelést a védett területeken, és az értékes erdőállományok kivágása szisztematikusan zajlott.

A kormány tervei szerint jövő évtől lennének érvényesek a katás adózás új szabályai, ennek részleteit Magyar Péter múlt kedden ismertette. Eszerint a főállású katások havi tételes adója 100 ezer forint lenne. A miniszterelnök azt mondta, így majd sokkal többen vehetik igénybe ezt a rendkívül kedvező adózási formát, szerinte több mint 100 ezer új kisvállalkozó választhatja majd a megújult katás adózást.

Ezen kívül a kormány a hivatásos sportolók kedvezményes, ekhós adózásán is változtatna. Más szakmák ezt továbbra is változatlanul használhatnák, de a sportolók esetében évi 60 millió forintig tudják majd csak igénybe venni az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (az eddigi évi 500 milliós felső határ helyett.)

Napra pontosan 6 hónappal ezelőtt, április 12-én nyerte meg a választást a Tisza Párt. Magyar Péter napirend előtti felszólalásában az elsöprő kétharmados győzelem óta eltelt fél évet értékelheti. A parlamenti eseményeket stúdiós elemzésben is követjük.

A Tisza Párt országgyűlési képviselője, és a parlament Élő Környezetért Felelős Bizottságának alelnöke, Kaprinyák Tibor az elmúlt hetekben olyan fotók miatt híresült el, amelyeken levadászott afrikai állatok tetemeivel pózol, ami miatt sok kritika érte a politikust.

Magyar Péter miniszterelnök múlt kedden reagált az ügyre, azt mondta, a Tisza Párt hétfői frakcióülésén tárgyalja Kaprinyák vadászfotós ügyét. Miután ez megtörtént, Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője kijelentette, hogy a frakció etikai bizottsága vizsgálja ki az ügyet. A vizsgálat lezárultáig Kaprinyák Tibor képviselő nem vesz részt az Országgyűlés munkájában.

A parlament előtt lesz a gyermekvédelem témája is, a kormány szeptember 14-én nyújtotta be a gyermekvédelmi törvényjavaslatát. A módosítás egyik leglényegesebb része, hogy a fideszes többségű parlament által 2021-ben elfogadott, gyermekvédelminek nevezett homofób törvényből kikerülne a transzneműség és a homoszexualitás népszerűsítésére utaló kitétel. Az indoklás szerint a törvénynek a gyerekeket érő valós veszélyekre kell koncentrálnia. A javaslattal változna a gyermekvédelmi és gyámügyi törvény, a médiatörvény és a köznevelési törvény, de módosulna a választási eljárásról szóló törvény is. Utóbbi célja, hogy a gyerekek nagyobb védelmet kapjanak a közterületi kommunikációval szemben a kampányidőszakokban. Magyar Péter miniszterelnök a benyújtáskor arról beszélt, bízik abban, hogy az ellentétek ellenére egy képviselő sem fog a gyerekeket szigorúan védő jogszabály ellen szavazni. Arról, hogy pontosan mi változna a javaslattal, itt írtunk bővebben.

Baka András köztársasági elnök szeptember 30-án visszaküldte megfontolásra az országgyűlésnek a kötelező orvoskamarai tagságról szóló törvénytervezetet. Az idén augusztusban megválasztott államfő először élt ezzel a jogával. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvénymódosítás így hétfőn ismét a parlament elé kerül.

A törvény elsődleges céljaival Baka András ugyan kifejezetten egyetértett, mégis visszadobta azt. Szerinte a törvény a kamarai tisztségviselők választásának szabadságát törvényi úton korlátozná, amivel viszont nem ért egyet. „Az államfő meggyőződése, hogy […] a független szakmai szervezetek, testületek működésének autonómiáját jobban erősíti, ha a tisztségviselő-választás kérdésének rendezését a törvény az érintett szervezet, testület saját belső működési szabályaira (alapszabályára, ügyrendjére) bízza” – közölte akkor a köztársasági elnök hivatala.