Magyar Péter new dealt ajánlott a hazai vállalkozásoknak, ami arra a bibliai parancsra épül, hogy ne lopj

• Jövőre 9 százalékra csökkentik a minimálbér személyi jövedelemadóját, 680 ezer forintos havi jövedelem alatt mindenkinek csökkenni fog az adója, ez 2,5 millió embert érint – mondta Magyar Péter a Parlamentben, ahol a 2027-es költségvetés alapjait ismertette 2 óra 6 percen át tartó felszólalásában.
• 4,9 százalékra csökkentik a költségvetési hiányt.
• 2027-től egy lépésben megduplázzák a családi pótlékot. Ez a gyerekek számától függően évente 140 ezer, 319 ezer, 576 ezer és 768 ezer forint többletet jelent.
• Bár az Orbán-kormány ezt törvénybe is foglalta, a Tisza-kormány nem terjeszti ki a személyi jövedelemadó alóli mentességet a 40 év feletti kétgyermekes anyákra, mert erre nincs fedezet.
• Megtartják a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első részletét is kifizetik, emellett emelik is a nyugdíjakat. Kétmillió idős ember kap SZÉP-kártyát.
• Átlagosan 17 százalékkal emelik az egészségügyi szakdolgozók fizetését. Az emelés mellett az szja-csökkentés is növeli a nettó fizetésüket.
• Az új költségvetési intézkedésekhez Magyar szerint az egyik legfontosabb fedezet, hogy a NER az országnak évente kb. 2000 milliárd forintjába került, amit a túlárazott közbeszerzések és más pazarló kiadások megszüntetésével másra fordíthatnak. A vagyonadó évi 200 milliárdot hoz.
• Az Otthon Startot felváltja a Wekerle Plusz, ami a kevésbé tehetőseknek lesz kedvezőbb lakásvásárláshoz, energetikai felújításhoz. Emellett megfizethető bérlakásokat és kollégiumi férőhelyeket is építenek.
• A kormány magyar „new dealt” ajánl a hazai vállalkozásoknak, miután uniós forrásokból jövőre 928 milliárd forinttal több jut beruházásokra. Fontos szabály, hogy ne lopjanak, és a munkát a vállalt áron határidőre végezzék el.
• Kivezetik az árréstop intézményét.
• Nem módosítanak a falusi csok, a babaváró hitel és a rezsicsökkentés szabályain.
• Magyar Péter most egyértelműen utalt arra, hogy megszüntetik a megyei önkormányzatokat.
• Részletes összefoglalónkat a költségvetési bejelentésekről itt olvashatja.

Magyar Péter a 2027-es költségvetést mutatta be a hosszú napirend előtti felszólalásában. Az elmondottakat Brückner Gergellyel, a Telex gazdasági újságírójával értékeltük a stúdióban. Közvetítésünket itt tudja visszanézni:

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter maximálisan elégedett azzal, amit a miniszterelnök bejelentett az egészségügyet érintő költségvetési tételekről.
A béremelésekről egy rövid parlamenti sajtótájékoztatón azt mondta, összesen több mint 120 ezer dolgozót fognak érinteni. Eddig ötsávos bértábla volt, ez a rendszer nem volt megfelelő arra, hogy az életpályamodell kiszámítható legyen.

Azt, hogy pontosan mikor lesz a béremelés, a költségvetés beterjesztésekor fogja bejelenteni a miniszterelnök és a pénzügyminiszter „az összes ágazattal együtt”. „Erre most még nem vagyok felhatalmazva, hogy ezt elmondjam, de az a cél, hogy 2027-ben ez már mindenképpen el fog indulni.”

Miért baj önöknek, ha a kommunikációs költések helyett az egészségügyi szakdolgozóknak vagy a rendőröknek adunk béremelést? Miért zavarja önöket, hogy több százmilliárd forintot spórolunk a kommunikációs költéseken, amit önök Rogán Antalon és a sameszain keresztül elloptak? – kérdezte Bóka Jánost és Rétvári Bencét Magyar Péter.

A miniszterelnök nem érti, hogy miért zavarja a fideszeseket, hogy ötször annyit akarnak közútfejlesztésre költeni vagy például hogy a közlekedési miniszter az elődjével, Lázár Jánossal ellentétben nem gyűlöli a vasúti közlekedést.

„Tudja, mi a közös Bajnai Gordonban, Gyurcsány Ferencben és Orbán Viktorban? Hogy egyik sem emelte meg egy fillérrel sem az utóbbi 19 évben a családi pótlékot, amit mi most megduplázunk?”

– kérdezte a Fidesz–KDNP képviselőitől Magyar, és a viszontválasza végén megköszönte mindenki türelmét.

„Elnök asszony, legyen szíves segíteni, hogy ne dumáljon folyton közbe ez az ember” – szakította meg a felszólalását a kormányfő, miközben arról beszélt, hogy mekkora adócsökkentéseket terveztek be a költségvetésbe. A miniszterelnök szerint a Fidesz és a KDNP azt hazudta, hogy adót fognak emelni, miközben csökkentenek. Magyar megismételte, hogy a sport-taót azért szüntetik meg, hogy az azt kiváltó 150 milliárdos támogatással mindenkinek tudjanak pénzt adni, ne csak a kiválasztottaknak.

A miniszterelnök a társasági adó emelését kritizáló Rétvári Bencének válaszolt: szerinte a nagy multicégek még a jelenlegi 9 százalékot se fizetik meg, mert kedvezményeket adott nekik az Orbán-kormány. Hozzátette: a globális 15 százalékos társasági adót még így sem érik el. Magyar szerint hazugság, hogy a kkv-k fognak rosszul járni, mert a változás a 180 milliárd forint árbevétel feletti cégeket érinti. „Ne higgyenek Rétvári Bencének, mert soha egy igaz szava sincs. Neki ez a sportja, van, aki focizik, van, aki fut, van, aki röpizik. Rétvári Bence egy fekete öves hazugságbajnok” – mondta.

Magyar Péter szerint az ellenzéki képviselők elfelejtettek beszélni a béremelésekről, illetve a megemelt és megduplázott jutalékról. Hazugságnak nevezte, hogy tönkretennék az otthontámogatási rendszert. Az előző kormány programja szerinte a felső 10 százalékot támogatta, hogy „az önök haverjai négy-öt lakást tudjanak venni” – mondta a Fidesz felé fordulva.

A miniszterelnök azt kérte a magyar emberektől, hogy nézzék meg, hogyan hazudik a Fidesz–KDNP-frakció, hogyan ferdítik el azt, amit mondott. „Mint egy rossz elemes papagáj, ugyanazt a hazugságot elmondják.” Magyar szerint az előző kormány politikusainak semelyik bejelentett fejlesztés, emelés nem számít. Hozzátette: a költségvetés egyetlen helyen vesz el, mégpedig úgy, hogy az állam saját magán spórol.

Ha valaki mélységesen szégyellje magát, hogy belehazudik az emberek szemébe és egyáltalán itt mer még ülni, az Rétvári Bence, tért át viszontválaszában a KDNP frakcióvezetőjére Magyar Péter. Rétvári korábban az Emmi, majd a Belügyminisztérium miniszterhelyettese volt, és hozzá tartoztak az egészségügyi, oktatási, rendvédelmi, szociális dolgozók, akiknek nem emelték a bérét az elmúlt években.

„Rétvári Bencére ebben az országban senki nem szavazott, ne ringassa magát ebben a hazugságban. Önt betolták, behúzták különböző trükkök százaival ebbe a parlamentbe”

– reagált, amikor a KDNP frakcióvezetője közbeszólt, hogy a választáson került be a parlamentbe. Ahelyett, hogy valahol elbujdokolna a váci domboldalon remeteként, újra belehazudik a magyar emberek arcába, mondta Rétvárinak a miniszterelnök.

Azt gondoltam, hogy annál többet ér sok millió magyar ember sorsa, minthogy egy ellenzéki frakcióvezető végighazudja a felszólalását az elsőtől az utolsó betűig, vagy egy társasjátékról kezdjen el hadoválni, válaszolta Toroczkai Lászlónak Magyar Péter, és ismét felsorolta a 2027-es költségvetés sarokköveit, amelyben olyan, a Mi Hazánknak is kedves részek vannak, mint a bankok, multik, biztosítók, energiacégek megadóztatása.

A miniszterelnök szerint arról a gyermekvédelmi törvényről hazudozott Toroczkai, amit még alá sem írt a köztársasági elnök, azaz hatályba sem lépett, és amelynek egyébként semmi köze az uniós forrásokhoz. Kifogásolta, hogy a Mi Hazánk elnöke egy szót nem szólt arról, hogy milyen, a magyar embereknek kedvező döntések és béremelések szerepelnek a költségvetésben, és helyette az államadósságról hazudozott.

„Olyan szinten lenézi Toroczkai László a magyar embereket, a családokat, az egészségügyi szakdolgozókat, szociális dolgozókat, rendvédelmi dolgozókat!”

– húzta fel magát Magyar azon, hogy a Mi Hazánk elnöke az Emberség Erejével Alapítvány workshopjáról beszélt. „Egészen szánalmas!”

Amiatt is kritizálta Toroczkai hozzászólását, hogy a Mi Hazánk elnöke miért kéri számon a négy és fél éve megtámadott Ukrajna vezetőjét, amiért az őt támadó ország energiakapacitásait támadja. „Egy szót nem szól a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetének javításáról.”

Ne olvasson olyat a fejünkre, ami nincs benne a programunkban, mondta Toroczkai Lászlónak.

2010-ben Orbán Viktor 28 percet szánt arra, hogy bemutassa az ellenzéknek és az országnak a költségvetést, ehhez képest Magyar Péter 126 percben mondta el önöknek – mondta Császár Martin, a Tisza Párt frakcióvezető-helyettese.

Császár szerint az ellenzéki képviselők nem voltak támogatók, amikor Magyar szja-csökkentésről beszélt, illetve amikor a családi pótlék megduplázásáról vagy épp a béremelésekről beszélt. „Miért nem örülnek ennek? Miért nem támogatják azokat a kezdeményezéseket, amelyek az emberek életét könnyítik meg? Lehet, hogy Orbán Viktor úgy gondolja, hogy a jóisten még négy évet szánt neki, de úgy látom, hogy önöknek ez a négy év is sok lesz, amit most kaptak” – fogalmazott a frakcióvezető-helyettes.

Császár Martin arról beszélt, hogy ilyen érzés, ha a költségvetés végre az embereket szolgálja, ilyen, ha a pénz nem tűnik el a rendszerben, hanem a pénz visszakerül azokhoz, akik megdolgoztak érte. A politikus szerint a költségvetésüknek világos célja van: végrehajtani a programjukat és európai pályára állítani Magyarországot. Hozzátette: asztalukon van az Orbán-kormány idei költségvetése, ami annyira tarthatatlan, hogy ismét módosítani kell.

A frakcióvezető-helyettes Hankó Balázs ötletét újrahasznosítva csinált egy szófelhőt. „Hátha így jobban megértik majd” – mondta. Ezen a szófelhőn többek közt a nyugdíjemelés, családi pótlék, újjáépítés és a béremelés szó is szerepel. Császár szerint a fideszesek hiányolhatják, hogy nincs korrupció, kastély, jacht és propaganda sem.

Császár Martin beszéde végén szóba hozta az 1956-os forradalmat is. Szerinte '56-ban a magyarok nemet mondtak az elnyomásra, arra, hogy a hatalom szabja meg, hogy mit mondhatnak, mit csinálhatnak. „1956 kötelessége ma is kötelez bennünket” – fogalmazott. Szerinte ma éberséggel, becsülettel kell helytállni, így lehet mindenki méltó azokhoz, akiknek a szabadságért az életükkel kellett fizetni.

„Miniszterelnök úr hozzászólásában számos rágalmazó és becsületsértő megjegyzés hangzott el politikai közösségünk egyes tagjaival szemben. Ezeket a megjegyzéseket én visszautasítom” – reagált Magyar Péter napirend előtti felszólalására Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője.

Bóka szerint Magyar több mint 2 órán keresztül beszélt egy olyan költségvetésről, amit még be sem nyújtottak az Országgyűlésnek. Azért most tartotta ezt a beszédet a miniszterelnök, mert ha ismernénk a költségvetést, még 45 percben sem tudta volna megtartani, jegyezte meg.

A Fidesz frakcióvezetője kifogásolta, hogy Magyar a költségvetés alapvető paramétereitől – így például az infláció, a gazdasági növekedés és az államadósság mértékéről – nem beszélt. Kíváncsian várja például azt, hogy a védett árak kivezetése milyen hatással lesz az inflációra.

Bóka szerint a költségvetésről majd október végén, a költségvetési javaslat benyújtása után lehet érdemben vitázni. Addig csak arról lehet beszélni, hogy mennyire lehet a miniszterelnök ígéreteit komolyan venni az eddigiek alapján. Miközben a miniszterelnök rombolásról és kifosztásról beszélt, az elmúlt 16 évben megduplázták a nemzeti vagyont, visszavezették a 13. havi nyugdíjat, 1 millió új munkahelyet teremtettek Európa legalacsonyabb társasági adója és lakossági rezsiárai mellett, szja-mentességet adtak a 25 év alattiaknak, sorolta az Orbán-kormányok eredményeit.

„Mi 2010-ben úgy vettük át az ország kormányzását, hogy az államadósság a GDP 80,2 százaléka volt. Ez az érték 2025 végén 74,6 százalék volt” – jelentette ki Bóka. Ehhez képest a Tisza kormányzása alatt félévkor már 75,1 százalék volt az államadósság, az év végére pedig 77,5 százalékra viszik fel. Hosszan beszélt még arról, hogy az Orbán-kormány milyen jó gazdasági állapotban adta át az országot a Tiszának.

Bóka szerint eddig mindig adónövekedés lett abból, amikor a Tisza adócsökkentésről beszélt. Ilyen például az 5 ezer forintos dízeltámogatás, amelyhez egy 90 milliárd forintos adóemelés társult, vagy a kata visszaállítása, amely után kiderült, hogy 138 ezer önfoglalkoztató katásnak duplájára nő az adóterhe.

A Fidesz frakcióvezetője szerint a Tisza Párt egyetlenegy foglalkoztatási csoport felé sem teljesíti a választási ígéretét olyan mértékben, mint azt vállalták, a rendvédelmi dolgozók kifejezetten csalódottak lehettek. Az elhangzottak alapján nem várható szerinte azt sem, hogy a Tisza ígéretének megfelelően 2027-től bruttó 533 ezer forint lesz a minimálbér. Várható viszont az, hogy a vállalkozások adóterhei nőnek. Azt is mondta, hogy a Fidesz semmilyen adóemelést vagy új adónem bevezetését nem támogatja, mert az munkahelyek megszűnésével jár.

„Hát, nekünk egy ilyen Fidel Castro jutott. Hölgyeim és uraim, a kárpátok Fidel Castróját hallhattuk” – kezdte felszólalását Rétvári Bence, utalva Magyar Péterre. Külön gratulált a 126 perces beszéd „tömörségéhez”. A KDNP frakcióvezetője szerint a Magyar által ismertetett költségvetés „középosztály-ellenes”.

Rétvári azt mondta, hogy Magyarék számára fontos volt, hogy a Költségvetési Tanács vétójogát kiiktassák a rendszerből. A Tanács szerinte a vétójával meg tudta volna állítani, ha nem megalapozott a költségvetés. A frakcióvezető arról beszélt, hogy a költségvetésről tartott beszéd nem is volt következetes, mert egyszer arról beszélt, hogy mennyire nincsen pénz, majd utána áttért az osztogatásokra.

Rétvári Bence szóvá tette, hogy a jövő évi költségvetésről beszélve a miniszterelnök szerinte többet szidta a kormányt, mint amennyit 2027-ről beszélt. „Az IMF védőbeszédét is hallottuk Magyar Pétertől.” Szerinte az új kormány az IMF követeléseit hajtja végre, ide sorolta a társasági adó emelését, a kiskereskedelmi adók módosítását és az árrésstop kivezetését is.

A KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter fél a költségvetéstől, azért tartott ilyen hosszú beszédet. „Itt adott egy olyan keretezést, amivel ő megpróbálja átnyomni azt a költségvetést, ami a nemzetközi elvárások szerint alakul” – fogalmazott. „Mást ígérnek és más az, amit most mondanak.” A legnagyobb hazugságnak azt tartja Rétvári, hogy a Tisza-kormány nem egységesen csökkenti mindenkinek a személyi jövedelemadóját. Felszólalását azzal zárta, hogy „Mészáros Lőrinc volt alkalmazottja ne nevezzen minket Mészáros Lőrinc-frakciónak”.

Két óra tíz percet beszélt Magyar Péter, de Toroczkai László szerint így is van, ami kimaradt a miniszterelnök felszólalásából. Arról nem beszélt Magyar, hogy mi a költségvetés ára.

Toroczkai szerint nagy szükség lesz az uniós forrásokra. Ennek pedig az az ára, hogy uniós nyomásra a gyermekvédelmi csomagba csempészett a kormány olyan részeket, amely nyomán az újpetrei általános iskolában az Emberség Erejével Alapítvány 7-8 éves gyerekeknek tartott előadást a hagyományos nemi szerepek megkérdőjelezéséről.

„Az uniós forrásoknak nem lehetne ára, hiszen az a magyar emberek pénze, szerződés szerint jár nekünk.”

Azt sem említette Magyar Toroczkai szerint, hogy az uniós források 35 százaléka hitel lesz, és a nyáron óránként több mint 1 milliárd forinttal nőtt Magyarország államadósága. Toroczkai szerint épp ezért az a kérdés, hogy a sok örömteli intézkedésnek lesz-e fedezete, és ki fogja fizetni az árát.

A Mi Hazánk elnöke úgy gondolja, hogy jobban meg kéne becsülni a rendvédelmi dolgozókat. Szerinte a most bejelentett 15 százalékos béremelés nem fogja megoldani a létszámhiányt, sőt, tömegesen fognak leszerelni a rendvédelmi dolgozók.

A mezőgazdaságban dolgozók se lehetnek elégedettek a miniszterelnök beszéde után, mondta Toroczkai. Azt sem említette meg szerinte Magyar, hogy támogatta Zelenszkij kérését, hogy az ukrán gabonát Magyarországon keresztül szállítsák. „Megint csak a magyar gazdákkal szúr ki.”

Nem volt szó a miniszterelnök bő kétórás beszédében az üzemanyagárakról sem, folytatta Toroczkai, és azt is felrótta, hogy a bejelentett, jól csengő intézkedéseket a magyar vállalkozások fogják fizetni. Kifogásolta, hogy a Tisza nem az illegálisan felhalmozott vagyonokat akarja megadóztatni, hanem a vállalkozások működő tőkéjét kezeli adóalapként, ezért 10 ezer magyar vállalkozást is érinthet a vagyonadó.

Tucatjával hagyták el a képviselők az üléstermet Magyar Péter több mint kétórás felszólalása után. A többség azért bent maradt, kormánypárti és ellenzéki képviselők együtt nevettek, amikor Forsthoffer Ágnes házelnök elmondta, hogy Magyar Péter felszólalása hosszabb volt húsz percnél, ezért nyolc perce van az ellenzéki frakcióknak a reakcióra.

Amiben a Tisza-kormány 2027-es költségvetési javaslatát ismertette.

Magyar arról beszélt, hogy jövőre az igazságosabb közteherviseléssel, az állami pazarlás felszámolásával, a kamatkiadások mérséklésével 4 százalékkal tudják visszavágni az államháztartási hiányt. Ebből 1,4 százalékot visszaadnak a magyar embereknek, a fennmaradó 2,6-ból pedig elkezdik véglegesen felszámolni a költségvetési hiányt. Teszik ezt úgy, hogy még egy 300 milliárd forintos biztonsági tartalékot is tettek a költségvetésbe.

„A rombolás nagysága még mindig felbecsülhetetlen, de az újjáépítés most elkezdődik”

– mondta Magyar összefoglalva több mint kétórásra nyúlt költségvetési ismertetőjét. A miniszterelnök szerint a fideszesek „kipipálhatják a bingójukon” az adócsökkentést, a családi pótlék duplára emelését, több juttatás duplázását és 600 ezer közszolgálati dolgozó béremelését is. „De kipipálhatják az egészségügy több mint 500 milliárdos többlettámogatását, a Wekerle Plusz lakásprogramot is” – fogalmazott. Magyar felsorolta a korábban ismertetett fejlesztési programokat és a vagyonadót is.

„Ez a költségvetés a bizonyíték arra, hogy Magyarországnak nem kell többé a lemaradás, a korrupció és a kilátástalanság fogságában élnie” – fogalmazott Magyar Péter beszéde végén. Szerinte vége a rombolásnak, most jön a gyógyulás és a fejlődés.

Magyar Péter arra számít, hogy a magyar new deal elindítása után a 2030-as évek elejére nem lehet majd ráismerni az országra, de jó értelemben.

Arról beszélt, hogy miközben Orbánék gazdasági csodáról, repülőrajtról, kanyarban történő előzésről papoltak, a valóságban kivéreztetett kasszát és történelmi rekordhiányt hagytak hátra.

„A fideszes gazdasági dilettantizmus és esztelen pénzszórás miatt a hiány az egekbe szökött, a beavatkozásunk nélkül a GDP 8,3 százalékét is elérte volna az idei év végére”

– fogalmazott Magyar, aki szerint az országot a pénzügyi szakadék szélére taszította az Orbán-kormány. Jövőre 7,5 százalékról 4,9 százalékra vágjuk vissza az államháztartási hiányt, folytatta.

Magyar szerint az Orbán-kormányok felelőtlen rablógazdálkodása után a magyar költségvetésnek és gazdaságnak nagy utat kell megtennie ahhoz, hogy erősnek lehessen nevezni.

Magyar Péter azt mondta, azt szeretnék, hogy minél több magyar ember éljen aktív életet, mozogjanak, sportoljanak. Olyan támogatási rendszerért dolgoznak, ahol követhető, hogy hová kerül a közpénz, és látható, hány gyereknek teremt ez sportolási lehetőséget. Megtartják a sport állami támogatását, 453 milliárd forint értékben, ez nem csökken. Azonban

megszüntetik a sport taofinanszírozási rendszerét, helyette 150 milliárd forintos közvetlen költségvetési támogatást adnak.

A sport támogatását továbbra is vállalják, de a pénzek igazságos elosztását és a közteherviselést is komolyan veszik.

Magyarország újjáépítéséhez erős közösségekre is szükség van, ezért a kultúrában, a sportban dolgozók tehetségére, tudására, munkájára is számítanak, mondta Magyar, és azt ígérte: biztosítják számukra az alkotás szabadságát, a tisztességes versenyt és a kiszámítható feltételeket.

Szimbolikusnak nevezte, hogy az SZFE és a MOME jövőre újra állami egyetemekké válnak. A letartóztatásban ülő Hankó Balázst emlegetve arról beszélt Magyar, hogy

a jövőben nyilvános, átlátható, szakmai szempontok alapján odaítélt és szigorúan ellenőrizhető támogatási rendszert teremtenek a kultúrában.

A filmipart átlátható, kiszámítható és tiszta feltételekkel tovább fogják erősíteni. A cél az, hogy a Magyarországon készülő nemzetközi produkciók még több szakembernek és hazai kisvállalkozásnak adjanak munkát.

2027-től meghirdetik a magyar „new dealt”, ami a Biblia hetedik parancsolatára épít: ne lopj. Magyar Péter azt ígérte, hogy még az idén új feltételrendszereket alakítanak ki ahhoz, hogy a kis- és közepes vállalkozások valódi lehetőséget kapjanak a fejlesztésre. Az uniós forrásokból jövőre 928 milliárd forinttal több jut fejlesztésekre, ami megrendeléseket, beruházásokat jelent a magyar gazdaságnak.

Vállalkozásfejlesztésre 230 milliárd forintot fordítanak 2027-ben, ezt a keretet megduplázzák. „Az állam megnyitja a fejlődés lehetőségét, arra hívjuk a magyar vállalkozókat, hogy a saját tőkéjükkel vegyenek részt ebben a munkában” – mondta Magyar. A miniszterelnök szerint a gazdaság minden területén előrelépést tapasztalhatnak majd a magyar vállalkozások, cserébe tisztességes hozzáállást kérnek.

„Üldözni fogjuk a gátlástalanságot. Mindenki addig nyújtózkodjon, ameddig a takaró ér. Minden vállalkozó annyit vállaljon, amit el is bír. És amit vállalt, azt akkora összegért, és határidőre készítse el. Tisztítsuk meg együtt ezt a hazai rendszert”

– mondta a miniszterelnök.

Az elmúlt évtized a becsületes magyar vállalkozói réteget megtépázta, majdnem tönkretette, folytatta Magyar Péter. Az országjárásán mindenütt azt tapasztalta, hogy a tisztességes vállalkozók csak egyet kértek: lehetőséget a boldogulásra.

Különösen súlyos volt a helyzet a miniszterelnök szerint az informatikai, az építőipari, az üzemeltetési és az őrző-védő szektorban. „Ennek a foglyul ejtett állapotnak 2027-től vége van.”

Százmilliárd forintos közútfejlesztési és kátyúmentesítési programot indítunk 2027-ben – jelentette be Magyar Péter. Ötször annyi pénz jut az utak fejlesztésére, mint az utóbbi években a Fidesz kormányzása alatt.

Folytatják a megörökölt beruházásokat is, amelyek tartalmát és költségeit alaposan felülvizsgálják. Épül tovább a mohácsi híd, folytatódik az M1-es autópálya bővítése és az M49-es autópálya építése. A felújításokra és a fejlesztésekre több mint 400 milliárd forintot fordítanak jövőre.

Az úthálózati koncessziós díjak felülvizsgálatával 566 milliárd forintról 320 milliárd forintra mérséklik a költségvetés terheit. Ezzel 246 milliárd forintot takarítanak meg. „Nem adjuk oda Mészáros Lőrincnek és Szijj Lászlónak.” Magyar szerint az emberek joggal várják el, hogy a befizetett adójukért cserébe járható utakat és tisztességes áron elvégzett munkát kapjanak.

Jó előre szólt, hogy nem lesz rövid: „Készítsetek hidegélelmet! Hosszú leszek. Idő kell a rengeteg pozitív változás bejelentéséhez.”

„Kivezetjük az árréstop intézményét” – jelentette be Magyar. Szerinte érdemes arról beszélni, hogy mi volt ez a „látszatintézkedés”. A kormányfő arról beszélt, hogy az előző kormány a rossz politikájával rekorder inflációt ért el az országban. Eközben a gazdasági „dilettantizmus” hatását végigtolták az egész gazdaságon, a multik a veszteségüket pedig átterhelték más termékek árára, így a bevásárlás nem lett olcsóbb.

Magyar arról beszélt, hogy a hazai beszállítókat árengedményekkel zsarolták, lenyomták egyes termékek árát. „Így a magyar kisvállalatokat, a magyar feldolgozóipart sodorták a tönk szélére” – fogalmazott. Szerinte az egykori kormánypárt politikájának árát a termelők és a boltban fizető vásárlók fizették meg.

„Ennek a káros beavatkozásnak most véget vetünk”

– mondta. Azt szeretnék elérni, hogy megérje minőségi élelmiszert termelni, a kereskedők pedig valódi akciókkal küzdjenek a vásárlókért. A miniszterelnök szerint most van itt az idő a lépésre, mert leszorították az élelmiszerinflációt, több termék ára csökken.

A Ganz Ábrahám vállalati hitelprogrammal és a kapcsolódó támogatásokkal segítik a hazai vállalatok beruházásait, tudásbővítését, exportját és beszállítói fejlődését, mondta Magyar. A magyar vállalkozások fejlődésére az idei 114 milliárd több mint kétszeresét biztosítják 2027-ben.

A miniszterelnök szerint a turizmusban is az a cél, hogy a magyar emberek munkája és a települések vonzereje hozzon sikert. A fejlesztésre szánt pénzeknek el kell jutniuk a vendéglátókhoz, a helyi szolgáltatókhoz, a látogatható műemlékekhez, és a természeti értékek megőrzéséhez is hozzá kell járulni.

„Hallod-e te, Tiborcz István, az eddigi egyedi családi-politikai alapú döntéseket felváltja a szakmai döntéshozatal, és a turizmus valódi dolgozó szereplőihez jutnak majd el a támogatások, akár tetszik neked, akár nem.”

A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak kiszámítható feltételeket és teljesítményhez kötött támogatásokat teremtenek politikai kivételezés nélkül. A kata kiterjesztésével pedig a mellékállású vállalkozóknak is visszaadják az egyszerű adózási lehetőséget, és ismét lehetővé teszik a cégeknek történő számlázást is.

A miniszterelnök azt ígérte, hogy jövőre energiaforradalmat indítanak az országban. 100 milliárd forint jut majd az áramhálózat erősítésére, 868 milliárdot mozgatnak majd meg hálózatfejlesztésre.

„Ezzel építjük Magyarország önálló, biztonságos energiaellátását. Ez az igazi szuverenitás, kedves Mészáros Lőrinc-frakció”

– mondta Magyar a Fidesz felé fordulva. Magyar Péter azt ígérte, hogy 2030-ig 3 gigawattnyi energiatároló teljesítményt hoznak létre, hogy a napközben megtermelt áram este is a lakosság rendelkezésére álljon, és ne kelljen értékesíteni azt külföldre.

A kormányfő arról beszélt, hogy ezt a fordulatot a háztartások is érzik majd: 57 ezer háztartásnak adnak majd támogatást arra, hogy saját energiatárolót létesíthessen. Egy olyan programot is előkészítenek, amivel jövőre 30 ezer családnak, 2030-ig 120 ezer családnak adnak támogatást hőszigetelésre, ablakcserére, korszerű fűtésre. „Arra, hogy télen a meleg bennmaradjon, nyáron pedig kint.” Ezt a lehetőséget a társasházakra és a panelokra is kiterjesztik majd. Emellett a szélerőműveket befogadó települések helyi támogatáshoz is jutnak, amiből utakat, óvodákat tudnak majd fejleszteni.

Átfogó vízmegtartási programot indítunk – folytatta a 2027-es költségvetés ismertetését a miniszterelnök. Szerinte az Orbán-kormány úgy kezelte Magyarországot, mintha nem lenne holnap, és hagyta elfolyni az értékes ívóvizet. Tizenhat év alatt sem építettek ki vízmegtartó rendszert, amely megvédhetné a földeket a kiszáradástól.

Az új kormány összekapcsolja a folyókból történő vízpótlást, a csatornahálózat helyreállítását és a termőföldeken történő vízmegtartást. A vízügyi és környezetvédelmi uniós fejlesztések keretét 49 milliárd forintról 221 milliárd forintra emelik 2027-ben. Több mint négyszer annyi jut így erre a célra, mint idén. Ebből az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, az árvízvédelem és a környezet védelme is erősödik.

A többéves programban 10 ezer kilométernyi belvízcsatorna vízmegtartó képességének javítását célozzák meg, mintegy 400 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület vízmegtartását segítve. Helyreállítják a zsilipeket, szabályozhatóvá teszik a vízvisszatartást, javítják a Tisza, a Maros és a Kőrös térségének vízpótlását. Az a cél, hogy a folyóinkban rendelkezésre álló víz eljuthasson végre a kiszáradással fenyegetett területekre, mondta Magyar. Támogatják továbbá a vizes élőhelyek kialakítását, a helyi vízőrző kezdeményezéseket és vízprémiumot készítenek elő azoknak, akik vizet tartanak meg a földjükön.

A miniszterelnök a költségvetésről is beszélt: 2027-ben 331 milliárd uniós fejlesztési forrás jut vasútra és közlekedésre. Ez 270 milliárddal több az idei keretnél. „Az utasoknak kézzel fogható változás jár.” 35 új InterCity motorvonatot szereznek be, 42 új HÉV-szerelvényt rendelnek, elkezdik a 10 legnagyobb vasútállomás fejlesztését, felszámolják a lassújeleket.

„A vidék Magyarországának ugyanúgy joga van a jó közlekedéshez.” Jövőre megindul a Budapest–Győr, a Budapest–Miskolc és a Budapest–Szeged vonal legrosszabb szakaszainak átépítése. A szegedi IC menetideje például negyedórával rövidülhet. Ezek a beruházások Magyar Péter szerint megrendeléseket nyújtanak a vállalkozóknak és javítják az emberek életminőségét. Emellett elkezdik az elővárosi vonalak fejlesztését, a veresegyházi és a lajosmizsei vasútvonalak, illetve a HÉV-ek felújításával.

Magyar Péter bejelentette, hogy bevezetik a Wekerle Plusz lakástakarékot is. Ha valaki 5–10 évig félretesz a fizetéséből, ahhoz az állam pénzt tesz majd hozzá. Az első öt év befizetéseire 10 százalékos, a hatodik évtől 20 százalékos állami kiegészítést adnak. A miniszterelnök hangsúlyozta:

a költségvetés nem módosít a babaváró hitel, a csok, a falusi csok és a rezsicsökkentés szabályain.

Jön egy felújítási támogatás és hitel is, amit energetikai korszerűsítésre adnak majd. A programot mindenhol elérhetővé teszik. A felvehető hitelösszeget 6 millióról 15-re emelik, fix 3 százalékos kamattal. Ehhez a kölcsönhöz 30–50 százalék közötti, legfeljebb 7,5 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatást adnak. A támogatást a ház állapotához kötik majd: a legrosszabb energetikai besorolású ingatlanok kapják meg majd az 50 százalékos támogatást, ami 7,5 millió forint. A kormányfő szerint a rendszer haszonélvezői a valóban lakásra vagy lakásfelújításra várók lesznek.

A Wekerle Sándor lakásépítési programban már 2027-ben 30 milliárd forint uniós fejlesztési forrást fordítanak megfizethető bérlakásokra és kollégiumi férőhelyekre, folytatta Magyar. Az azt követő három évben 550 millió eurót fordítanak a programra, amelyhez banki és piaci finanszírozás is társul.

Akkora építkezéseket készítünk elő és indítunk el, amelyek már a lakáspiac egészére képesek lesznek hatni, és érdemben bővítik a megfizethető otthonok számát és arányát – mondta Magyar, majd arról beszélt, hogy több bérlakást és kollégiumi férőhelyet akarnak építeni a pályakezdőknek és a hallgatóknak. Ez szerinte a fiatalok itthoni boldogulását és az építőipar helyzetét egyszerre fogja segíteni.

A Fidesz hazugságával ellentétben a kormány jövőre is lehetővé teszi az 5 százalékos kedvezményes áfakulcs használatát az új lakások építése és vásárlása esetén.

Átalakítjuk és igazságosabbá tesszük a lakástámogatások rendszerét, útjára indítjuk az átfogó otthonteremtési programunkat, a Wekerle Plusz programot, folytatta az ígéreteket. Magyar szerint az Otthon Start szándéka alapvetően jó volt, a megvalósítása és kivételezése rossz és mélységesen igazságtalan. A felvett hitelek 59 százaléka a leggazdagabb tizedhez vándorolt, az állami forrásokból pedig sok esetben befektetési célú ingatlanokat vásároltak.

„Szegény emberek adóforintjaiból vásároltak tehetősek új lakást, gyakran csak azért, hogy azt kiadják, és tovább gazdagodjanak.”

Magyar szerint ezzel az egész ingatlanpiacot tönkretették, miközben a dolgozó fiatalok és a kevésbé tehetősek nem jutottak lakáshoz.

A jó célt megtartjuk, a hibás és igazságtalan megvalósítást pontról pontra kijavítjuk. Ennek az első pontja a Wekerle Plusz vásárlási és építési hitel, amely az Otthon Start Programot váltja fel. Az új program kifejezetten a 18–41 év közötti fiatalok önálló életkezdését segíti kiszámítható és igazságos feltételekkel. Emellett jelentősen csökkentik a bankok jutalékát is.

A Wekerle Plusz vásárlási és építési hitelnél új lakás vásárlása vagy építése esetében fix 3 százalékos kamat mellett juthatnak a 18–41 év közöttiek ingatlanhoz. Használt ingatlannál fix 5 százalékos kamattal biztosítják a hitelt.

Vissza fogjuk az állami pazarlást, és nagyobb részt kérünk azoktól, akik többet tudnak vállalni. Az így megteremtett forrásokból soha nem látott arányban teljesítjük a vállalásainkat már a kormányzás első évében, folytatta Magyar Péter, majd bejelentette, hogy

a 8,3 százalékra növelt költségvetési hiányt 2027-re 4,9 százalékra csökkentik.

Magyar szerint a bizalmi vagyonkezelők az előző kormány alatt el tudták kerülni, hogy társasági adót kelljen fizetniük. „Ezeket a kiskapukat most bezártuk” – mondta.

Magyarországon ma 0 százalékos adókulcsa van a reklámadónak. Ez annyit jelent, hogy akik a hirdetési piacon szereznek bevételt, azok egyetlen forintot sem fizetnek be az államkasszába. „A piacot uraló médiacégek és a globális techóriások lényegében adómentességet élveznek, de ennek vége van” – mondta. A reklámadó mértékét nulláról 3,75 százalékra emelik. Ettől 14 milliárd forint új bevételt remélnek a magyar költségvetésbe. Ebből az összegből a kórházi várólisták rövidítésére szánt keretet erősítenék.

Változás lesz a cégautók adózásában is: akinek egyetlen cégautója van, annak nem nő az adóterhe. A második autótól nem lesz levonható a gépjárműadó a cégautóadóból. A nagy teljesítményű autók adózását emelik, „akik céges Lamborghinit tartanak fenn, azok fizessenek be többet a közösbe” – mondta.