Magyar Péter bejelentései: megszűnik az árrésstop, duplázódik a családi pótlék, jön az adócsökkentés

„Készítsetek hidegélelmet! Hosszú leszek” – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon, mielőtt hétfőn a napirend előtti parlamenti felszólalásában bemutatta a kormány 2027-es évi költségvetését, amit az „igazságosság és a fejlődés” költségvetésének nevezett. Magyar nem túlzott: több mint két órán keresztül jelentette be a változásokat, többek között a családi adókedvezmény összegének megduplázását, a nyugdíjminimum megnégyszerezését, az árrésstop kivezetését és azt, hogy az Otthon Startot a Wekerle Plusz hitelprogram váltja fel.

Jelentősen nő a családi pótlék és a nyugdíjminimum

Magyar a bejelentéseket azzal kezdte, hogy 9 százalékra csökkentik a minimálbér után fizetendő személyi jövedelemadót. Havi 680 ezer forintos jövedelem alatt is csökkenni fog a személyi jövedelemadó, ami a miniszterelnök szerint havonta átlagosan 20 ezer forintos többletjövedelmet jelenthet majd az érintetteknek.

A miniszterelnök elmondta, 2027 január elsejétől a kormány megduplázza a családi pótlék összegét. Ez minden gyermek után jár, egy gyermek után évi 146 400, kettő után 319 ezer, három után 576 ezer, négy gyerek után pedig évi 768 ezer forint többletet jelent a családoknak. Megőrzik a 25 év alatti fiatalok szja-kedvezményét, megmarad a 30 év alatti édesanyák, a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák, valamint a három vagy annál több gyermekes édesanyák szja-mentessége havi bruttó 1 millió forintos keresetig, de az Orbán-kormány korábbi döntésével ellentétben az szja-mentességet nem terjesztik ki a 40 év feletti kétgyermekes anyákra. Magyar szerint erre már akkor sem volt fedezet, amikor az előző kormány megígérte.

Jövő év elejétől 28 500 forintról 120 ezer forintra, vagyis több mint négyszeresére emelik a nyugdíjminimumot, míg az alacsonyabb nyugdíjakat is sávosan növelik. Az időskorúak járadékát is megduplázzák 2027 januárjától, ami azoknak az időseknek nyújt segítséget, akiknek nincs nyugdíjuk, vagy csak nagyon alacsony összegű ellátást kapnak. Magyar Péter megerősítette, hogy a 13. havi nyugdíjat megtartják, és jövőre kifizetik a 14. havi nyugdíj első heti részletét. A miniszterelnök a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetését is bejelentette, amit 2030-ig fokozatosan több mint 2,2 millió nyugdíjas kaphat meg, és gyógyszerre, élelmiszerre vagy pihenésre költhetnek majd róla. Az első részletet már 2027-ben megkapják azok, akiknek a nyugdíja nem éri el az 500 ezer forintot, erre 90 milliárd forintot szánnak.

A rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat is 10 százalékkal emelik, és a kormány ígérete szerint az ezekben részesülő 65 év felettiek legalább havi 120 ezer forintot kapnak majd. Az árvaellátás minimuma 20 százalékkal, az otthonápolási díjak pedig 50 százalékkal nőnek.

Iskolafejlesztési program indul, 667 milliárddal több megy jövőre a közszolgálati bérekre

A kormányfő a parlamentben arról is beszélt, hogy az egészségügyi szakdolgozók bérét átlagosan 17 százalékkal, a szociális és gyermekvédelmi dolgozókét pedig 17,8 százalékkal tudják emelni 2027-től. A rendvédelemben dolgozók bére jövőre átlagosan 15 százalékkal, a nevelést és oktatást segítők nettó bére 21,5 százalékkal nő. A múzeumokban, könyvtárakban, a közművelődésben dolgozók nettó fizetését is emelik, ők átlagosan 10,7 százalékkal fognak többet keresni. Folytatódik a közoktatásban dolgozó pedagógusok és az igazságügyi dolgozók béremelése, ezekre összesen 178 milliárd forintot különítettek el. A bérek emelésére összesen 667 milliárd forintot fog fordítani a kormány 2027-ben.

Jövőre a Hugonnai Vilma-programmal megkezdik a magyar egészségügy újjáépítését, 2027-ben 510 milliárddal fordítanak többet az állami egészségügyre. Jövőre a kórházi étkeztetésre szánt összeget 10 milliárddal emelik, 25 milliárddal többet költenek klimatizálásra. Így 2027-ben 4604 milliárd forint jut majd az egészségügyre, ami több mint 12,5 százalékkal nagyobb költségvetési forrást jelent az idei évhez képest.

A miniszterelnök iskolafejlesztési program indulását is bejelentette, aminek célja, hogy a bajba jutott gyerekek időben kapjanak segítséget, és a diákok előtt valóban megnyíljanak a lehetőségek. Az idei 10 milliárd forintos krízisprogramra építve 2027-ben további 20 milliárd forint többletforrást biztosítanak a gyermekvédelem megerősítésére. A fejlesztések között 184 új vagy új feladatot ellátó férőhely kialakítása, 15 speciális gyerekotthon és 80 krízisférőhely szerepel. Jövőre a szociális és gyermekvédelmi intézmények működésére is 115 milliárd forinttal, azaz 27 százalékkal több jut.

Felszámolják a megyei önkormányzatokat, és a legnagyobb cégeknek is többet kell majd adózniuk

A megyei önkormányzatokat megszüntetik, az önkormányzatok támogatását viszont 64 milliárd forinttal növelik jövőre, miközben 62 milliárddal csökkentik a szolidaritási hozzájárulás terhét. Emellett 50 milliárdot biztosítanak a budapesti közlekedésre a BKK-n keresztül, illetve ismét adnak majd támogatást a vidéki városok tömegközlekedésére.

A kormányfő bejelentette, hogy a legnagyobb, évi 180 milliárd forint árbevételű cégektől a jelenlegi 9 százalékos társasági adónál néhány százalékkal magasabb adófizetést várnak el, ez körülbelül 11 százalék lesz. Növelik az innovációs hozzájárulás mértékét is néhány százalékponttal, amit a kisvállalkozásoknak továbbra sem kell majd megfizetniük. A nagyvállalatok társasági adórendszerét átalakítják, és Magyar szerint véget vetnek annak a politikának, ami milliárdos adókedvezményekkel tömte ki a nagy cégeket. Vállalkozásfejlesztésre 230 milliárd forintot fordítanak 2027-ben, vagyis ezt a keretet megduplázzák.

Magyar megígérte, hogy amint stabilizálták a költségvetést, újragondolják a kiskereskedelmi adózást is. Addig azonban nagyobb hozzájárulást kérnek még az energiacégektől, a bankoktól, a biztosítóktól és a kereskedelmi láncoktól. A társasági adó és az innovációs járulék változásaiból 260 milliárd, az energiacégek nagyobb befizetéseiből 100 milliárd forintos többletet számolnak. Emelik a dohány után az égetett szeszek adóterheit, és a természeti erőforrások használatáért is többet kérnek. Megnövelik a bányajáradékot, ebből 37 milliárd forinttal több bevételt vár a kormány.

Magyar szerint a bizalmi vagyonkezelők az előző kormány alatt el tudták kerülni, hogy társasági és osztalékadót kelljen fizetniük, de „ezeket a kiskapukat most egytől egyig bezártuk”. A reklámadó mértékét nulláról 3,75 százalékra emelik, amitől 14 milliárd forint új bevételt remélnek a magyar költségvetésben. Ebből az összegből a kórházi várólisták rövidítésére szánt keretet erősítenék. A céges autók adózása is változik: akinek egyetlen, nem nagy teljesítményű autója van, nem nő az adóterhe, a második autótól azonban már nem lesz levonható a gépjárműadó a cégautóadóból. Emellett a nagy teljesítményű autók adózását is emeli a kormány.

A Ganz Ábrahám vállalati hitelprogramról és a kapcsolódó támogatásokról is beszélt Magyar, amivel a hazai vállalatok beruházásait, tudásbővítését, exportját és beszállítói fejlődését segítik. A magyar vállalkozások fejlődésére az idei 114 milliárd több mint kétszeresét biztosítják 2027-ben.

A Wekerle Plusz váltja az Otthon Startot

A Wekerle Sándor lakásépítési programról is beszélt a kormányfő: 2027-ben 30 milliárd forint uniós fejlesztési forrást fordítanak megfizethető bérlakásokra és kollégiumi férőhelyekre, az azt követő három évben pedig 550 millió eurót fordítanak majd a programra, amihez emellett banki és piaci finanszírozás is társulni fog. A kormány jövőre is lehetővé teszi az 5 százalékos kedvezményes áfakulcs használatát az új lakások építése és vásárlása esetén.

Magyar szerint az Otthon Start szándéka alapvetően jó volt, a megvalósítása és kivételezése rossz és mélységesen igazságtalan, mivel a felvett hitelek 59 százaléka a leggazdagabb tizedhez vándorolt, sok esetben befektetési célú ingatlanokra. Az Otthon Start Programot ezért a Wekerle Plusz vásárlási és építési hitel váltja fel, amivel új lakás vásárlása vagy építése esetén fix 3 százalékos kamat mellett juthatnak ingatlanhoz a 18–41 év közöttiek. Használt ingatlannál fix 5 százalékos kamattal biztosítják majd a hitelt.

A hitel mellett a kormány a Wekerle Plusz lakástakarékot is bevezeti, aminek a lényege, hogy ha valaki 5–10 évig félretesz a fizetéséből, az állam pénzt tesz majd hozzá. Az első öt év befizetéseire 10 százalékos, a hatodik évtől 20 százalékos állami kiegészítést adnak. Jön egy felújítási támogatás és hitel is, amit az energetikai korszerűsítésre adnak majd. A felvehető hitelösszeget 6 millióról 15-re emelik, fix 3 százalékos kamattal. Ehhez 30 és 50 százalék közötti, vissza nem térítendő állami támogatást adnak. A támogatást a ház állapotához kötik majd: a legrosszabb energetikai besorolású ingatlanok kapják meg majd az 50 százalékos, legfeljebb 7,5 millió forintos támogatást.

Vízmegtartásra, a vasút és az áramhálózat fejlesztésére is többet költenek jövőre

Magyar elmondta, hogy 2027-ben 331 milliárd forint uniós fejlesztési forrás jut vasútra és közlekedésre, ami 271 milliárd forinttal több az idei keretnél. 35 új InterCity motorvonatot szereznek be, 42 új HÉV-szerelvényt állítanak forgalomba, elkezdik a 10 legfontosabb vasútállomás fejlesztését, és fokozatosan felszámolják a lassújeleket. Jövőre megindul a Budapest–Győr, a Budapest–Miskolc és a Budapest–Szeged vonal legrosszabb szakaszainak átépítése. Az elővárosi vonalak fejlesztését a veresegyházi és a lajosmizsei vasútvonalak, illetve a HÉV-ek felújításával is megkezdik.

A kormány egy százmilliárd forintos közútfejlesztési és kátyúmentesítési programot is indít 2027-ben, így Magyar szerint ötször annyi pénz jut majd az utak fejlesztésére, mint az utóbbi években a Fidesz kormányzása alatt. Folytatják a megörökölt beruházásokat is, amik tartalmát és költségeit alaposan felülvizsgálják: épül tovább a mohácsi híd, és folytatódik az M1-es autópálya bővítése és az M49-es autópálya építése. Az úthálózati koncessziós díjak felülvizsgálatával 566 milliárd forintról 320 milliárd forintra mérséklik a költségvetés terheit, amivel 246 milliárd forintot takarítanak meg.

Jövőre átfogó vízmegtartási programot indít a kormány: összekapcsolják a folyókból történő vízpótlást, a csatornahálózat helyreállítását és a termőföldeken történő vízmegtartást. A vízügyi és környezetvédelmi uniós fejlesztések keretét 49 milliárd forintról 221 milliárd forintra emelik, így több mint négyszer annyi jut erre a célra, mint idén. A többéves programban 10 ezer kilométernyi belvízcsatorna vízmegtartó képességének javítását célozzák meg, mintegy 400 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület vízmegtartását segítve. Helyreállítják a zsilipeket, szabályozhatóvá teszik a vízvisszatartást, javítják a Tisza, a Maros és a Kőrös térségének vízpótlását.

Magyar jövőre „energiaforradalmat” ígért az országban: 100 milliárd forint jut majd az áramhálózat erősítésére, 868 milliárdot mozgatnak majd meg hálózatfejlesztésre. Magyar Péter azt ígérte, hogy 2030-ig 3 gigawattnyi energiatároló teljesítményt hoznak létre, hogy a napközben megtermelt áram este is a lakosság rendelkezésére álljon és ne értékesíteni kelljen azt külföldre. A fordulatot a háztartások is érzik majd, mivel 57 ezer háztartásnak adnak majd támogatást arra, hogy saját energiatárolót létesíthessen. Egy olyan programot is előkészítenek, amivel jövőre 30 ezer családnak, 2030-ig 120 ezer családnak adnak támogatást hőszigetelésre, ablakcserére, korszerű fűtésre.

Vége az árrésstopnak

A miniszterelnök az árrésstopról elmondta, ez egy „látszatintézkedés” volt, és az egykori kormánypárt politikájának árát a termelők és a boltban fizető vásárlók fizették meg.

Ezért „ennek a káros beavatkozásnak most véget vetnek”, és kivezetik az árrésstop intézményét.

A kormányfő a sportfinanszírozással kapcsolatban elmondta, megtartják a sport állami támogatását 453 milliárd forint értékben, ez nem csökken, de megszüntetik a sport-tao finanszírozási rendszerét. Ehelyett 150 milliárd forintos közvetlen költségvetési támogatást adnak majd.

Az új kormány úgy számolt, hogy az Orbán-rendszer fenntartása évente több mint 2000 milliárd forintjába került a magyar embereknek. Az állami pazarlás visszaszorításától és az egyes adóterhek növelésétől a kormány azt várja, hogy az idei, 7,5 százalékosra tervezett költségvetési hiányt 2027-re 4,9 százalékra csökkenthetik. Magyar szerint „túlárazott közbeszerzésekre, csak a haveri cégeket gazdagító koncessziókra, kormányzati kommunikációra, közmédiára, kekvák fenntartására ment el feleslegesen az emberek pénze”. Az állami pazarlás visszaszorításától és az egyes adóterhek növelésétől a kormány azt várja, a 8,3 százalékra növelt költségvetési hiányt 2027-re 4,9 százalékra lehet csökkenteni.