A Direkt36 számos új részletet feltárt a Fidesz eddigi választási kampányának színfalak mögötti történéseiből. A tényfeltáró központ újságírói közel egy tucat olyan forrással beszéltek, akik bennfentes tudással rendelkeztek a témáról.
Érdemes elolvasni a korábban nem ismert információkban gazdag teljes cikket, de akinek nincs rá ideje, annak itt egy összefoglaló a legfontosabb részletekkel.
1. Kifakadó fideszesek
Egy ellenzéki országgyűlési képviselő mesélte el, hogy márciusban egy bizottsági ülés előtt egy kormánypárti politikus elkezdett panaszkodni neki arról, hogy szerinte gondok vannak az országban, nem oldódnak meg a különböző politikai problémák, vagyis nem megy jól a kormányzás.
A kormánypárti képviselő nehezményezte, hogy a kormányzati ígéretekkel szemben a magyar gazdaság továbbra is rossz állapotban van, emiatt egyre több ember szembesül megélhetési problémákkal. Ez pedig jelentősen rontja a kormánypárti képviselők újraválasztási esélyeit.
Majd a saját egyéni választókerületére rátérve arról beszélt, hogy az ott zajló egyik milliárdos beruházásból nagyobb arányban gazdagodnak a kormányközeli üzleti körök, mint ahogy az korábban megszokott volt. A politikus célzott arra is, hogy a kormányközeli vállalkozók vagyonosodása visszahullhat rá, és emiatt őt büntethetik majd a választók.
2. Csapda Magyar Péternek
Az ellenzéki pártot vezető Magyar Pétert még év elején sem vették igazán komolyan a Fideszben. Egy kormányzati kapcsolatokkal rendelkező politikai tanácsadó szerint a kormánypártban „mélységesen lenézték Magyart”. Azt gondolták róla, hogy „egy pojáca”, aki előbb-utóbb „elveszti majd a fejét”, vagyis olyan súlyos hibát követ el, amely összeroppantja a politikai projektjét.
A kormányzat ebben bízva megpróbálta tőrbe csalni Magyart. Ennek az előkészítésében komoly szerepet kapott Rogán Antal, a kormányzati kommunikációt működtető miniszter.
A folyamatot ismerő egyik forrás szerint Rogán stábja idén év elején elkezdett azon gondolkodni, hogy milyen „ideológiailag megosztó”, a „liberális szavazókat idegesítő” ügyeket vehetne elő a kormány. A cél az volt, hogy az ezekről a témákról kirobbanó társadalmi vitákba bevonják Magyart. Azt gondolták, ha el tudják érni, hogy Magyar egy platformra kerüljön a liberális szavazókkal, akkor megvádolhatják azzal, hogy ő is része a kormányzati kommunikációban régóta ellenségként kezelt Soros György hálózatának. A forrás szerint Rogánék úgy kalkuláltak, már az is pozitív fejlemény lenne a számukra, ha Magyarról elterelődik figyelem, és a sajtó az általuk bedobott témákkal foglalkozik.
A közvélemény-kutatási módszerekkel is dolgozó Rogánék választása végül három témára esett. Ezek közé tartozott a miniszterelnök által a frakcióülésen már beharangozott, civilek és újságok elleni fellépés, a Pride-felvonulás betiltása, illetve a kábítószerterjesztők elleni küzdelem.
3. Gyengének tartott ukránellenes kampány
Tavasszal erősített rá a kormány az ukránellenes kampányra, mert kormányzati források szerint ezzel próbálták elfedni az egyre súlyosabb gazdasági problémákat. Tavaszra ugyanis a magyar gazdaság a kormány várakozásainál rosszabb adatokat produkált.
A kormánypárton belül többen is nehezményezték, hogy Nagy Márton előrejelzései rendre nem jöttek be. Egy kormányzati forrás szerint az egyik fideszes politikus szűkebb körben csípősen fogalmazva a „kormányzati jósda képviselőjének” nevezte a minisztert.
A kormányzat számára ezek az adatok azért voltak különösen kínosak, mert a tavalyi év végén, az idei év elején még arról beszéltek, hogy repülőrajtot fog venni a gazdaság.
Kormányzati források szerint azonban házon belül azzal is tisztában voltak, hogy az ukránellenes kampány nem igazán sikeres ezeknek a problémáknak az elfedésében. „Ezt próbálják felépíteni, de ez a téma minden korábbinál gyengébb. Nincs meg a kötődés hozzá, nem látszik az ereje, hogy ez tudna működni” – fogalmazott egy forrás arra célozva, hogy az ukrán EU-csatlakozás nincs hatással a választók mindennapi életére.
4. Frusztráció Magyar miatt
A Fideszben tavaszra kialakult egy olyan nézet, hogy bármit is csinálnak, képtelenek fogást találni Magyar Péteren. Hiába dübörgött ekkoriban az Ukrajna elleni kampány, amelynek során még ukrán titkosszolgálati kapcsolatokkal is megvádoltak a Tiszát, az ellenzéki pártnak ez sem okozott komolyabb politikai kárt. Az egyik kormányzati kapcsolatokkal rendelkező tanácsadónak emiatt arról kezdtek el panaszkodni fideszes politikusok, hogy alábecsülték Magyart. Úgy látták, hamarabb el kellett volna kezdeniük komolyabb ellenfélként kezelni.
A forrásnak egy fideszes politikus el is magyarázta, miért nem bírnak Magyarral. A politikus arról beszélt, hogy a problémájuk abból fakadt, hogy Magyar Péter „olyan, mint a jó Fidesz, mint a nem korrupt Fidesz”. Vagyis a fiatal, dinamikus önmagukat látták az ellenzéki kihívóban. „Mintha belenéznél a tükörbe, és látnád a húsz évvel korábbi önmagadat” – mondta a forrás szerint a fideszes politikus. Úgy fogalmazott, mivel erre a helyzetre nem voltak felkészülve, nehézséget okozott számukra, hogyan kezeljék a Magyar jelentette kihívást.
5. Orbán hibája
Orbán Viktor elégedetten lépett ki május 9-én délután a tihanyi apátság épületéből. Úgy vélte, stratégiai érzékének köszönhetően jól tette, hogy a templomban elmondott beszédében méltatta a román elnökválasztás esélyesének tartott George Simiont.
Ennek a meggyőződésének akkor is hangot adott, amikor a beszéde után néhány helyi politikussal és pappal együtt beült egy tihanyi cukrászdába. Orbán itt maga hozta szóba, miért tartotta ügyes húzásnak, hogy kiállt a magyarellenességéről ismert, szélsőséges román politikus mellett.
Hamarosan kiderült, hogy Orbán elszámolta magát. A kormánypárti politikusok magyarázkodni kényszerültek, hogy ne tűnjön úgy, Orbán Viktor szembefordult a Fidesz erdélyi szövetségesével, a Simion ellen kampányoló RMDSZ-szel. Ráadásul a miniszterelnök előrejelzése is tévesnek bizonyult, május 18-án Simion elvesztette a választást.
6. Az elbukott törvény
Június 4-én levették a parlamenti napirendről azt a kormány által „átláthatóságinak” nevezett törvényjavaslatot, amellyel a civilek és az újságírók ellen akartak fellépni. A meghátrálás azért is kínos volt, mert az egyik kormánytisztviselő szerint Orbán számára személyesen is fontos volt, hogy elfogadják ezt a javaslatot.
A javaslatot nemcsak civil szervezetek és szakmai testületek kritizálták, hanem zárt ajtók mögött a Fidesz több politikusa is. A belső elégedetlenségnek nyilvános jele is lett, amikor a kormány arra kérte a kormánypárti parlamenti képviselőket, hogy minél többen írják alá a javaslatot. Május 20-ikára azonban a 135 kormánypárti képviselőből csak 109 csatlakozott Halászhoz.
Mivel a javaslatban nagyon drasztikus intézkedések voltak, a kormányzatban többen is úgy látták, hogy annak elfogadása több választót vinne, mint amennyit hozna. „Csak a Mi Hazánktól hozott volna szavazókat, a régi, polgári szavazóink egy része elveszett volna” – fogalmazott az egyik fideszes politikus.
Ezeket az érveket több miniszter is igyekezett megosztani Orbánnal. Közéjük tartozott Nagy Márton nemzetgazdasági, Gulyás Gergely miniszterelnökségi, Bóka János európai uniós ügyekért felelős és Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter. Egy kormányzati forrás szerint ők négyen már a benyújtás óta ellenezték a javaslatot, erről folyamatosan egyeztettek egymással, és külön-külön is igyekeztek meggyőzni Orbánt a saját igazukról.
Mind a négy miniszternek megvolt a maga szempontja, amiért helytelenítették a tervezetet. Nagy Márton például amiatt aggódott, hogy a törvényt bíráló nemzetközi kritikák gyengíthetik a forintot, ami tovább ronthatja az amúgy is bizonytalan gazdasági kilátásokat. Gulyásnak az SZH túlzott erősödésével voltak problémái. Egy kormányzati forrás szerint a miniszter a Lánczi vezette szervezetet annyira nem kedvelte, hogy szűkebb körben „bohóchivatalnak” nevezte azt.
7. A hiányzó stratéga
Orbán azt gondolta, hogy a Fidesz kampánya azért rekedt meg, mert az azt irányító stáb rosszul teljesített. Emiatt – kormányközeli források szerint – elégedetlen volt a stáb több vezetőjével. Közéjük tartozott a kommunikáció irányát kitaláló Habony Árpád, a kommunikációt működtető Rogán Antal, a Fidesz kampányait 2010 óta irányító Gyürk András, és a választási mozgósításért felelős Kubatov Gábor is. „Őket hibáztatta, hogy nem találnak fogást a Tiszán” – mondta a forrás Orbánról.
A miniszterelnök emiatt meg akarta újítani a kampányát. Ennek során abban is gondolkodott, hogy egy olyan új kampánystratégát keres, mint amilyen a 2017-ben meghalt Arthur Finkelstein volt. A korábban az amerikai Republikánus Pártban tevékenykedő és az izraeli jobboldali Likud pártot segítő Finkelstein a haláláig a Fidesz több kampányába is bedolgozott. Ennek során ő erősítette meg az ellenségkereső politikát a Fidesz kampányaiban.
Bár a Fidesz a későbbiekben is alkalmazta Finkelstein módszereit, megérezték a kampánystratéga hiányát. Egy kormánytisztviselő szerint a migrációs válságot középpontba állító 2018-as választási kampány óta – amelynek előkészítésében Finkelstein még részt vett – a Fidesz kommunikációjában nem volt innováció. „Azóta ugyanazokat a módszereket hozzák elő, csak más szereplőkre alkalmazzák” – mondta a forrás a Fidesz kampánystábjáról. Ezzel arra utalt, hogy a kormánypárt idén Ukrajnát próbálta a korábbi migránsellenes kampány mintájára támadni.
Orbán egyelőre új stratégát nem talált. Ehelyett úgy döntött, hogy leváltja Gyürk András kampányfőnököt. A helyét Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója vette át, aki a miniszterelnök munkájának koordinálásáért felel.
Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.
