Fact-check: Tényleg lehet drónról megfertőzni egy marhatelepet ragadós száj- és körömfájással?

Bóna Szabolcs, egy agrárvállalkozás vezetője, a Tisza Párt agrárszakértője a Telexnek azt mondta, hogy a sejtésük szerint az ő rábapordányi marhatelepükön szándékos, drónos terjesztés eredményeként jelent meg a ragadós száj- és körömfájás vírusa. Megvizsgáltuk, hogy van-e ilyesminek reális esélye.

Bóna azt mondta, hogy a laboreredmények alapján bizonyítást nyert, hogy az onnan körülbelül 50 kilométer távolságra lévő dunakiliti telepről terjedt át a vírus a rábapordányira. Egy korábbi interjúban pedig arról is beszélt, hogy a vírus szlovák ága jelent meg náluk.

„A dunakilitiek szerint április 6-án valaki bement a telepükre, kinyitotta egy épület kapuját, és kiengedte onnan a növendékállományt. Másnap, április 7-én látott egy szemtanú egy drónt a rábapordányi telep fölött, és április 17-én találkoztunk az első gyanús esettel, a dátumok közötti különbség pedig pont megfelel a ragadós száj- és körömfájás lappangási idejének” – nyilatkozta Bóna. Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda folytat nyomozást, de kérdésünkre azt írták, egyelőre nincs eredménye az eljárásnak.

Amíg minden részlet nem tisztázott, nehéz pontosan megmondani, hogy valóban történt-e szándékos fertőzés, de arra kértük Kemenesi Gábor virológust, a Virológiai Nemzeti Laboratórium igazgatóját, hogy ismertesse, véghez lehet-e vinni egyáltalán egy ilyen biológiai támadást a levegőből.

Kemenesi Gábor azt írta, hogy biológiailag nem kizárt, hogy szerotípustól függően a ragadós száj- és körömfájás vírusa képes aeroszolok útján terjedni. Egy általa említett tanulmányban például az Asia 1 vírustörzs sertések és marhák közötti aeroszolos átvitelét vizsgálták, és szerológiai bizonyítékokat találtak arra, hogy ez lehetséges, de azt is megjegyezték a szerzők, hogy kisebb valószínűséggel játszanak szerepet az aeroszolok ennek a törzsnek a terjedésében.

„Direkt aeroszolizációs kijuttatásról kísérletet még nem láttam. Magának a vírusnak a paraméterei nem zárják ki, hogy ez lehetséges legyen, de komoly előkészítő munkát igényel, hiszen minimum egy fertőzött állat megfelelő testnedveit kell »készítménnyé« alakítani. Biológiailag tehát nem zárható ki, hogy aeroszol útján direkt kijuttatva fertőzzön, bár ehhez látni kellene a telephelyet is (van-e módja az aeroszolnak bejutni az állatokhoz direkt vagy indirekt módokon, stb.), és kell egy elszánt szakember, aki ezt megteszi a megfelelő módon, leginkább egy permetező drónnal” – írta Kemenesi.

A virológus azt mondta, hogy a Rábapordányban megjelent vírus genetikai kötődéséről, szlovákiai eredetéről csak az elkészült elemzések ismeretében merne nyilatkozni, de még az elemzésekben is lehetnek hibák. A vírus rendkívül ragályos volta miatt ugyanakkor lehetségesnek tartja, hogy a szlovákiai variáns jutott el Magyarországra.

Mindent összevetve ugyanakkor inkább arra szavazna, hogy nem valószínű az, hogy drónnal vitték át a vírust. „Általában a jól ismert és működő terjedési módok is megteszik a dolgukat egy járvány elindulásánál, ha valaki lát egy drónt, az még nem jelenti azt, hogy bioterror-támadás történt” – mondta Kemenesi Gábor.

A ragadós száj- és körömfájás vírusának leggyakoribb terjedési módja a tárgyakkal hurcolás, tehát például egy ember simán átviheti a ruháján, cipőjén egy fertőzött telepről a másikra. A vírus terjedhet takarmánnyal, trágyával, állatok közötti érintkezéssel is. Tanulmányok vizsgálták azt is, hogy szél útján is terjedhet-e a vírus, és azt állapították meg, hogy ideális körülmények között (magas víruskibocsátási és -túlélési arány, relatív magas páratartalom, gyenge szél, stabil légkör és a fertőzésre fogékony állatállomány) nagy távolságokra is eljuthatnak a kórokozók. Kemenesi szerint a széllel terjedést nem lehet kizárni, de igazán annak a háttere sincs feltárva. Az erről szóló, több mint negyvenéves tanulmánynál pedig az akkori analitikai módszerek is korlátozhatták az eredményeket.

A vírus magyarországi megjelenéséről és terjedéséről egyébként a kormány is dobott már be a köztudatba ellenőrizetlen elméletet. Az egyik kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta azt, hogy nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy egy mesterségesen létrehozott vírustörzs bukkant fel Magyarországon. Kemenesi Gábor akkor azt nyilatkozta, hogy közel nulla ennek az esélye.

A kormánymédiában a Partizán stábjának felelősségét is felvetették, azt sugallva, hogy segíthették a terjedést, amikor a járvány közepén egymás után keresték fel a fertőzött állattelepeket. Az akkor szintén megkeresett Bóna viszont azt mondta, hogy a stábot nem engedték be a telepre, csak az irodájában fogadta őket, és oda is csak fertőtlenítő szőnyeg használatával és kézfertőtlenítővel lehetett bemenni.