A Tisza Párt agrárpolitikusa, akit Magyar Péter a hobbiméhész Nagy István miniszterrel mért össze

A sokáig egyemberes projektnek tűnő Tisza Párt idén fokozatosan mutatta be a nyilvánosságnak a különböző területekkel foglalkozó szakértőit. Köztük van Bóna Szabolcs, a párt agrárpolitikai munkacsoportjának vezetője, aki a Tisza februári kongresszusán mutatkozott be, aztán júniusban, majd júliusban a Magyar Infón beszélt a Tisza mezőgazdaságról és élelmiszeriparról szóló elképzeléseiről, és a párt júliusi kongresszusán vezette az erről szóló panelbeszélgetést.

Abban az időben a kormánypropaganda még főként Raskó György agrárközgazdász nyilatkozataival támadta a Tisza Pártot, ami miatt Magyar Péter külön leszögezte: csak az számít szakértőjüknek, akit ők megneveznek, ez pedig az agrárium területén Bóna Szabolcs. Ő az utóbbi időben egyre aktívabb lett a közösségi médiában, a napokban politikusi Facebook-oldalt is indított.

Magyar Péter nemrég az ATV-nek adott interjúban a Tisza több szakértőjét már az Orbán-kormány tagjaival szembeállítva emlegette. Méltatta a gazdaságpolitikáért felelős Kármán András tudását Nagy „Hókuszpók Mekk Elek” Mártonnal szemben, a ma már a Tisza leendő egészségügyi minisztereként emlegetett Hegedűs Zsolt ortopéd sebészt Takács Péter államtitkárral mérte össze, akinek nincs szakvizsgája, és soha nem dolgozott betegágy mellett. A harmadik, név szerint említett Tisza-szakértő Bóna Szabolcs volt, akiről Magyar ezt mondta: „Nálunk ott van Bóna Szabolcs, aki az év állattartója, náluk ott van Nagy István, aki egy hobbiméhész, és a méhészeket tette tönkre leginkább.”

A bankszektorból kanyarodott vissza az állattenyésztéshez

Az Év Agrárembere díj honlapján megjelent életrajza szerint Bóna 1975-ben született Csornán, és 1993-ban érettségizett a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban. Ezután az akkori Pannon Agrártudományi Egyetemen tanult (ennek a mosonmagyaróvári részét azóta a Széchenyi Egyetembe olvasztották), ahol 1998-ban végzett agrármérnökként.

Diplomázás után Bóna az IKR vetőmagüzemében, majd a cég terménykereskedelmi irodájában dolgozott, később pedig egy rövid ideig az Allianz mezőgazdasági kárszakértője volt. 2001-ben igazolt a CIB csoporthoz, ahol a mezőgazdaságieszköz-finanszírozás rendszerének kialakításán, majd működtetésén dolgozott, aztán 2009-ben került a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatóságába. Ezt a céget 2010 óta vezeti.

A kevesebb mint ezer fős, Csorna közelében lévő Rábapordányban még 1949-ben alakult termelőszövetkezet, amely az 1970-es években már több mint 3000 hektáron gazdálkodott. 1978-ban került oda Bóna Szabolcs édesapja, Bóna János, aki nem sokkal később tsz-elnök lett, majd 1985-től a térség országgyűlési képviselője volt. A rendszerváltás után a termelőszövetkezetből sok tag kilépett, az részvénytársasággá alakult, amelyben a Bóna család több tagja, köztük János és Szabolcs kisebbségi tulajdonossá vált.

Az Ellenpont nevű kormányzati lap idén szeptemberben már részletes cikkben támadta Bóna Szabolcsot apja rendszerváltás előtti szerepvállalása és a volt tsz tulajdonviszonyainak átalakítása miatt. Az Újabb oligarcha-család Magyar Péter körül – bemutatjuk Bóna Szabolcs agrárbárót című írásban azt állították, hogy a Bóna család a rendszerváltás előtt „jelentős hatalommal bírt, amit a politikai fordulat után sikeresen átmentettek”. A cikk állítása szerint Bónáékkal egy újabb „kommunista oligarcha-család” jelent meg Magyar Péter mögött.

Bóna Szabolcs szerint azonban a cikk részben téves információkat tartalmaz, részben pedig valós adatok alapján sugall hamis képet a családjáról. Bár apja valóban tsz-elnök és a 80-as évek második felében parlamenti képviselő volt, nem volt soha az egykori állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja, és Bóna elmondása szerint a környéken nem a kommunista hatalom képviselőjeként, hanem annak potenciális lebontójaként tekintettek rá.

Bóna Szabolcs szerint a cikk azt is hamisan sugallja, hogy a tsz-t maguknak privatizálták ki, amikor annak a rendszerváltás után még több száz tagja volt, és a családjuk csak fokozatosan szerzett egyre nagyobb tulajdonrészt – ami most sem éri el az 50 százalékot. Szerinte a kormánymédiában megjelent támadás a környékükön teljesen kontraproduktív volt, azt sokan visszataszítónak találták, és nem véletlen, hogy azóta leszálltak róla.

Várják a száj- és körömfájás ügyében indult nyomozás eredményeit

Bóna Szabolcs és a vállalatuk idén tavasszal azzal került be a médiába, hogy Rábapordány volt az öt közül az egyik magyarországi telephely, amelyen felütötte a fejét a száj- és körömfájás. Emiatt az ő állományukból 875 szarvasmarhát és több mint 10 ezer sertést le kellett ölni – igaz, még így is jobban jártak, mint több másik telep, mert legalább a sertés-tenyészállományuk és a szarvasmarhanövendék-állományuk megmaradt.

A járvány idején az állam részéről többször megígérték, hogy kártalanítják majd az érintett telepek tulajdonosait, és bár ez több hónapot késett, Bóna Szabolcs szerint szeptemberben megkapták a részkártalanítást, vagyis a leölt állatok tavaszi értékét. Ezzel annyiban rosszul járnak, hogy tavasz óta jelentősen emelkedett a szarvasmarhák ára, vagyis a kiutalt pénzből jóval kevesebb állatot tudnak majd venni, mint amennyit tavasszal leöltek, de valamennyire legalább tudnak haladni az újratelepítéssel. Bóna szerint a kár másik részénél, például a megsemmisített eszközök esetében, megvannak az értékbecslések, de várnak a határozatra, míg a takarítás, fertőtlenítés és anyagmozgatás költségeit nem vállalja át az állam, az tehát biztosan az ő veszteségük lesz.

Bóna Szabolcs egy júliusban adott interjúban arról beszélt, hogy szerinte valószínűleg nem véletlenül jelent meg náluk a száj- és körömfájás. Egy szemtanú ugyanis a vírus felbukkanása előtt nem sokkal egy drónt látott a telepük fölött, és lehetséges, hogy valakik azzal a drónnal fertőzték meg az állataikat. Az ügyben akkor feljelentést tettek.

Amikor erre rákérdeztünk, Bóna Szabolcs azt mondta, hogy a kép idővel egyre inkább összeállt: a laboreredmények szerint, amelyekben a vírus családfáját (fertőzési láncát) fel tudták állítani, bizonyítást nyert, hogy a Dunakiliti telepről terjedt át a vírus a rábapordányi telepre. „A dunakilitiek szerint április hatodikán valaki bement a telepükre, kinyitotta egy épület kapuját és kiengedte onnan a növendékállományt. Másnap, április 7-én látott egy szemtanú egy drónt a rábapordányi telep fölött, és április 17-én találkoztunk az első gyanús esettel, a dátumok közötti különbség pedig pont megfelel a ragadós száj- és körömfájás lappangási idejének.” A szándékos terjesztést persze nem tudják bizonyítani, az ügy a Nemzeti Nyomozó Irodánál van, így ők most a nyomozás eredményére várnak.

Miért veszíti el az erősségét a magyar agrárium?

Bóna Szabolcs évek óta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos küldötte és a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnökségi tagja, de a Tisza Párt előtt sehol nem politizált. Amikor megkérdeztük tőle, miért pont most kezdett el politizálni, azt mondta: úgy érzi, „már nem tartható” a mostani helyzet, és „eljött az az idő, amikor muszáj volt kiállni” a változásért. A Tisza azért lett szimpatikus neki, mert úgy érzi, ez az a párt, ami képes változást elérni az országban.

Amikor rákérdeztünk, hogy mi változott a korábbiakhoz képest, miért mondja, hogy mostanra nem tartható a helyzet, Bóna Szabolcs azt mondta, hogy az elmúlt években több olyan folyamat is elindult, amelyek miatt mostanra jelentősen romlott a magyar agrárszektor helyzete. Az egyik legfontosabb ezek közül a klímaváltozás, ami elmondása szerint átalakította a mezőgazdaság lehetőségeit, így „azokban az ágazatokban, ahol a magyar agrárium korábban sikeres volt, most elkezdte elveszteni az erősségét”. Fontos szempont a szerepvállalásában az is, hogy szerinte a szakmai szervezetek hangja nem jut el a politikai döntéshozókig, a szaktudást kiszorította a politika.

Az Európai Bizottság júliusban mutatta be a következő pénzügyi ciklusra vonatkozó költségvetési terveit, amellyel jelentősen átalakítanák az agrártámogatások mostani, területalapú rendszerét. A kormányzati szócsövek azóta gyakorlatilag folyamatosan támadják azzal a Tisza Pártot, hogy elvennék a területalapú támogatásokat, amellyel „tönkretennék a magyar gazdákat”.

Bóna szerint ez egyáltalán nem igaz, az Európai Bizottság javaslatáról az Európai Néppártban is kemény vita van, ebben a Tisza Párt következetesen azt képviseli, hogy a következő pénzügyi ciklusban semmiképpen nem szabad elvenni a területalapú támogatásokat. Az szerinte egy létező probléma, hogy a területalapú támogatási rendszer nem sarkall a versenyképesség növelésére, és a rendszert hosszú távon úgy kellene átalakítani, hogy az a versenyképesség irányába mozduljon el, de rövid távon a területalapú támogatások megszüntetése szerinte „a magyar agrárium túlélését sodorná veszélybe”.

Bár a Tisza februári és júliusi kongresszusán is volt agrárpolitikai kerekasztal-beszélgetés, és Bóna a Magyar Infón többször is beszélt az elképzeléseikről, a párt még nem adta ki a választási programját, ahogy külön az agrárpolitikai programját sem. Megkérdeztük erről Bóna Szabolcsot, aki szerint az agrárpolitikát nem lehet statikusan kezelni, ezen a területen folyamatosan reagálni kell a változásokra és alkalmazkodni kell az új helyzetekhez, és így a munkacsoportjuk sem egy mindent összefoglaló dokumentum előállításán dolgozik, hanem a helyzet folyamatos elemzésén. Készítettek viszont egy stratégiai dokumentumot, amelyben a mezőgazdaságról és élelmiszeriparról szóló távlati elképzeléseiket gyűjtötték össze, és ezt később lehet, hogy nyilvánosságra fogják hozni.

Az egyik legfideszesebb választókerületben él

Bóna Szabolcs a közel tízezer lakosú Csornán él, ami a jellemzően kisvárosokból és falvakból álló Győr-Moson-Sopron vármegyei 3-as választókerület része. Hagyományosan ez az ország egyik legfideszesebb választókerülete, itt az előző választáson Gyopáros Alpár, a Fidesz jelöltje a szavazatok 71 százalékával nyert, míg az ellenzéki összefogás jelöltje csak 21 százalékot ért el.

Bóna Szabolcs szerint Csorna környékén elsősorban azért erős a Fidesz, mert a győri Audi-gyár és az osztrák határ közelsége miatt a versenyszférában viszonylag magasak a fizetések, az ország többi részéhez képest kisebb a szegénység. Szerinte viszont a környéken ugyanazok a hiányosságok és problémák vannak jelen, mint az ország többi részén, „az egészségügy alulfinanszírozottsága miatt a kórházakban az év első felében elfogy a pénz, a tanárok pedig a fizetésemelésük ellenére annyit keresnek, mint más szektorokban egy segédmunkás”.

Bóna szerint a választás azon fog múlni, hogy meg tudják-e győzni az embereket, hogy a mindennapi problémáikra a Tisza Párt jobb megoldást tud nyújtani, mint a Fidesz. „A Fidesz narratívája azt sulykolja, hogy a választás a világpolitikáról fog szólni. És ha igaz is, hogy a világpolitika a gazdaságon keresztül mindenki életét befolyásolja, a választás valódi tétje az, hogy a hétköznapi problémákra ki ad jobb megoldásokat.”