„Hoppá! A Fidesz már a magyar kormánnyal szemben jellemzően kritikus Politico szerint is vezet a Tisza Párt előtt” – írta ki Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője vasárnap reggel a Facebookra. A bejegyzéséhez mellékelt egy képernyőképet a Politico Poll of Polls oldaláról, amelyen az elmúlt egy év magyarországi közvélemény-kutatásait ábrázolták egy idővonallal. E kép szerint a Politico összesítésében idén eddig a Tisza mindig jóval népszerűbb volt a Fidesznél, az utóbbi hetekben azonban megfordult a trend, és most már a Fidesz vezet egy százalékponttal.
A bejegyzést hamar felkapták a kormánypárti vagy a kormánypártokhoz kötődő szereplők, még délelőtt posztolt róla Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója, aki szerint „a Politico nem szeret minket. De már a Politico szerint is vezetünk”, délután pedig csatlakozott hozzá mások mellett Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint „a Politico Fidesz-előnyt mér”. A hír rövid időn belül végigment a kormánymédián, arról az Indextől kezdve az Origón és a Riposton keresztül a Magyar Hírlapig mindenki beszámolt.
De tényleg Fidesz-előnyt mér a Politico?
Nem mérnek, csak összesítenek
Mi az az adatsor, amire hivatkoznak? A Politico Poll of Polls egy olyan oldal, ami egy-egy ország különböző közvélemény-kutatásait összesíti, és azokból számít súlyozott átlagot. Ahogy saját leírásukban írják: „egy közvélemény-kutatás félrevezető lehet, ezért a Politico több forrásból származó adatokat összesít, hogy pontosabb képet adjon”. Fontos tehát itt leszögezni, hogy a Politico nem készít saját közvélemény-kutatást, sem mérést, csak mások közvélemény-kutatási eredményeit rakja egymás mellé, és azokból számol trendvonalat.
A Poll of Pollsban minden közvélemény-kutatás eredményeit egy-egy pontoszloppal jelölik, amelyben egy-egy pont az egyes pártokra vonatkozó eredményeket mutatja. A grafikonon tehát a függőleges tengelyen van a párt százalékban mért népszerűségi értéke, a vízszintes tengely pedig az idő. A jobb szélen vannak a legfrissebb eredmények, illetve azok átlagai.
De melyik közvélemény-kutatásokat számítják be? A honlap szerint a kutatásoknak két követelménynek kell megfelelniük ahhoz, hogy figyelembe vegyék őket. Az egyik az átláthatóság, vagyis az, hogy a méréseken fel kell tüntetni, hogyan, mikor, ki és hány főn végezte azokat, és ki fizette a munkát. A második követelmény, hogy a mérésnek a közvélemény-kutató cég ellenőrzése alatt álló mintán kell alapulnia, vagyis a Facebookon vagy egyéb külső weboldalakon végzett felmérések nem számítanak.
Bár a Politico honlapja megemlíti, hogy létezik olyan ökölszabály, ami szerint a legalább 800 fős mintán alapuló kutatások számítanak jó méréseknek, ők az ennél kisebb mintásakat is megjelentetik a grafikonjukon. A pontosság kedvéért azonban a kutatásokat súlyozzák a minták nagyságával, vagyis a több ember megkérdezésével végzett felmérések nagyobb súllyal esnek latba, mint a kisebb mintán elvégzett felmérések eredményei, és szintén előnyt élveznek az új kutatások a régiekkel szemben. A pártok által megrendelt, vagy általuk fizetett közvélemény-kutatások nem számítanak be az átlagba.
A különböző kutatások eredményeit a Politico aztán a Kálmán-szűrő nevű statisztikai modellel összesíti, és ezzel rajzolnak a kutatások eredményeit kutatva trendvonalat azokból. A Politico szerint azt nem tudják kiszűrni, ha egy-egy párt eredményeit az összes intézet felül- vagy alulméri, de a tapasztalatok alapján a trendvonal az egyes közvélemény-kutatásoknál pontosabban tudja előre jelezni egy választás várható eredményét.
Nehéz kérdés, mi legyen a pártokhoz kötődő kutatókkal
A kérdést Magyarországon bonyolítja, hogy vannak a kormányhoz közel álló és kormánytól független / az ellenzéknek is dolgozó közvélemény-kutatók, amelyek általában jelentősen eltérő kutatásokat közölnek. Néha aztán kiderül, hogy melyik intézetek tévednek nagyot:
- a 2019-es budapesti főpolgármester-választás előtt például a Nézőpont 25 százalékpontot, a Századvég 15 százalékpontot tévedett a jelöltek támogatottságában lévő különbségben, mindkét intézet a kormánypártok támogatásával induló Tarlós Istvánt mérte túl;
- a 2022-es választás előtti utolsó mérésekkel viszont éppen a Publicus tévedett legnagyobbat, 20 százalékpontot a Fidesz és az egyesült ellenzék támogatottsága közötti különbségben, kicsivel megelőzve a Republikon és a Závecz 16 százalékpontos tévedését (mindhárom intézet az ellenzéket mérte túl, és a Fideszt alul);
- és a Publicus a 2024-es EP választás előtt 6,5 százalékkal felülmérte a DK-MSZP-Párbeszéd listát, valamint 4,2 százalékkal alulmérte a Tisza listáját – igaz, a többi párt és a főpolgármester-választás eredményét viszonylag pontosan eltalálták.
A magyar közvélemény-kutatások elemzésénél tehát nincs könnyű helyzetben a Poll of Polls, amelynek a Magyarországra vonatkozó trendvonalát leginkább az határozza meg, hogy melyik kutatást zárják ki és melyiket vonják be. Szintén meghatározó, hogy melyik intézet közöl több, melyik kevesebb adatot.
A magyar összképet az is befolyásolja, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a kormányközeli kutatóintézetek, amelyek a többi kutatóval ellentétben a kormánypártok előnyét mérik. Míg korábban csak a Századvég és a Nézőpont közölt saját adatokat, mostanra felzárkózott hozzájuk a Real PR 93 Kft., a Magyar Társadalomkutató, az Alapjogokért Központ és a XXI. Század Intézet is. (Ez utóbbi nem összekeverendő a 21 Kutatóközponttal.) Ha tehát minden forráskritika nélkül átlagoljuk csak a kutatások eredményeit, akkor nyilván az tudja meghatározni a trendet, aki a legtöbb kutatást közli.
De mi történt a konkrét esetben? Bár a Politico grafikonja nem jelzi, hogy melyik kutatás melyik cégtől van, ha összevetjük őket az elmúlt időszakban megjelent kutatásokkal, kiderül, hogy a Poll of Polls vasárnapi állását a Magyar Társadalomkutató és az Alapjogokért Központ friss mérései befolyásolták leginkább. Az előbbi 10, az utóbbi 7 százalékpontos Fidesz-előnyt mért, ez a két mérés pedig elég volt ahhoz, hogy annyira elhúzza az átlagot, hogy 1 százalékpontos Fidesz-előny jöjjön ki.
Törölték a Fideszhez köthető intézetek méréseit
És itt jön a fordulat. Hétfőn dél körül ugyanis a Politico törölte az összesítéséből a Magyar Társadalomkutató és az Alapjogokért Központ kutatásait, felrakta viszont oda a Publicus legfrissebb mérését, amely 9 százalékpontos Tisza-előnyt mutat. Ennek megfelelően az összesítésben igen jelentős, 7 százalékpontos Tisza-előny jött ki, úgy, hogy a Tisza 46 százalékon, a Fidesz 39 százalékon áll. (Megkérdeztük a Politicót, hogy miért törölték a Magyar Társadalomkutató és az Alapjogokért Központ méréseit, amennyiben érdemben válaszolnak, beszámolunk róla.)
A két kutatás összesítésből való kizárásával, és az előző két választáson jelentőseket tévedő Publicus felvételével tehát rögtön 8 százalékpontot ugrott a Tisza Párt és a Fidesz támogatottsága közötti különbség. Ez elég jól rávilágít arra, hogy miért nem érdemes készpénznek venni azt, amit a trendvonal a legfrissebb kutatások alapján mutat.
Egy dolog pedig biztosan kijelenthető: a Politico nem „mérte” azt, hogy a Fidesz vezet a Tisza Párttal szemben.
Cikkünkben frissítettük a 2022-es és 2024-es választások előtti utolsó közvélemény-kutatásokra vonatkozó részeket.
