Azt a TikTokról már tudhatjuk, hogy a tehenek nagyon szeretik a jazzt, és léteznek olyan metálzenekarok is, melyeknek egy papagáj vagy épp két pitbull az énekesük. Szegény patkányokkal, mint úgy általában, mégis méltatlanul kevesen foglalkozunk. Pedig a Tokiói Egyetem kutatói arra jutottak, hogy ők is ugyanazokra a tempójú zenékre reagálnak, mint mi, és Lady Gaga, a Queen és Mozart zenéire is örömmel bólogatnak.
2011-ben az Albany Medical College orvosi egyetem kutatói is a zene és a patkányok viszonyát vizsgálták. Egészen pontosan azt, hogy a zene kiválthat-e kábítószer iránti sóvárgást az állatokban. Mint kiderült, a patkányok leginkább a csendet szeretik, ha pedig mégis zenéről lenne szó, akkor előbb hallgatnának Beethovent, mint Miles Davist.
Itt jött képbe a kokain, amitől a rágcsálók rákattantak a jazzre.
A kutatók először Beethoven örökbecsűjét, a Für Elise-t játszották le a kutatáshoz vizsgált 36, akkor még józan patkánynak, aztán jött Miles Davis klasszikusa 1954-ből, a Four. Az első körben még Beethoven győzött. A kísérlet második fázisában aztán a patkányok megkapták a kokaint, és néhány napon keresztül bizonyos időközönként Davis zenéjét játszották le nekik. Ezek után egyértelműen a jazztől jöttek lázba, már drogmentes állapotban is.
A kísérlettel azt próbálták megfigyelni, hogy képes-e a zene mint komplex környezeti inger felébreszteni a kábítószer iránti vágyat, és modellezni azt, ahogy az embereknél is előfordulhat, hogy adott környezetben emlékek vagy ingerek révén sóvárogni kezdenek a szer után. „A drogkereső viselkedés hagyományos modelljei kimutatták, hogy a kapcsolódó környezeti ingereknek való kitettség visszaesést válthat ki. Ezek a tanult asszociációk ismételt droghasználat során alakulnak ki” – olvasható a kutatás absztraktjában.
A kísérlet pontos menetét így részletezték: „Az alapvető zenei preferenciák meghatározása után az állatokat váltakozó kondicionáló teszteken kokainnal (10 mg/kg) kondicionáltuk a kezdetben legkevésbé kedvelt zenére, a legkedveltebb zenét pedig sóoldattal párosítottuk. Az állatokat ezt követően szermentes állapotban teszteltük, hogy meghatározzuk, milyen hatással volt ez a kondicionálás a zenei preferenciákra.”
Eredményeik szerint „a zene hatékony kontextuális kondicionált inger, mivel a kokainnal való ismételt párosítás szignifikánsan növelte mind a zenei preferenciát, mind a mozgásszervi aktivitást”. Továbbá megállapították, hogy annak ellenére, hogy a patkányok kezdetben inkább a csendet részesítik előnyben a zenével szemben, ez kokain hatására megváltoztatható.
2018-ban a sydney-i Macquarie Egyetem kutatói hasonló kísérletet végeztek a Port Jackson kikötőben élő cápákon, csak itt kábítószer helyett jutalomfalattal kondicionálták az állatokat. Arra jutottak, hogy a jazz ritmusa vonzza a cápákat, a komolyzenét azonban nem tudják megkülönböztetni más műfajoktól.
Az Albany Medical College patkányos kutatásának negatív visszhangja lett: egyes, állatkísérletet ellenző szervezetek elítélték a projektet, az In Defense of Animals (IDA) például „2011 top 10 legnevetségesebb állatkísérlete” listájának második helyére tette, Eric Kleiman, az IDA kutatási igazgatója pedig különösen pazarlónak ítélte. A szóban forgó toplistát az IDA olyan, szakfolyóiratokban megjelent, megkérdőjelezhető kísérletekből állította össze, melyeket az adófizetők pénzéből finanszíroztak.
Az Albany Medical College egyik érintett kutatója, Jeffrey R. Gordon viszont azzal védekezett, hogy a tanulmány célja az volt, hogy végül olyan gyógyszereket fejlesszenek ki, amelyek az emberek drog iránti sóvárgását csökkenthetik.
Miles Davis egyébként maga is aktív szerhasználó volt, a heroin mellett a kokaint szerette a legjobban, 1975 és 1980 között legalábbis biztosan ezt használta főleg. És ha már Davis és a rágcsálók, mindenkinek szeretettel ajánljuk a trombitás patkány egyórás verzióját a YouTube-on.
(Források: Classic FM, National Library of Medicine)
