Kinek fáj a klímaváltozás? A vízhiány ára a gyártósortól a pénztárig

Találkozunk a boltban

Azt, hogy baj van a világban, a vásárló a pénztárnál érzi először. Az OECD összefoglalója szerint a mezőgazdasági veszteségek tovagyűrűznek más ágazatokba, vagyis az aszály nemcsak kevesebb termést, hanem gyengébb minőséget is hoz, ami az árakat felhajtja, és leszűkíti az ellátási folyamatokat. Európában az elhúzódó vízhiány a mezőgazdaság számára létfontosságú készleteket veszélyezteti, és jelentős gazdasági károkat eredményez.

A NASA szerint már 2030-ra 24 százalékkal eshet vissza a kukoricatermés, ami az állati takarmánytól az élelmiszeripari alapanyagokig mindenre kihat. Az európai kilátások sem rózsásak – ha csak a kontinens kedvenc gyümölcsét, az almát nézzük, jól kontúrozható a kihívás. Példa erre a 2022-23-as évre prognosztizált 12,2 millió tonna termés, amit durván átírt a Nyugat- és Dél-Európát sújtó hőhullám és az öntözési korlátozások. Kevesebb, kisebb, kevésbé színezett, ugyanakkor cukrosabb almák teremtek – a minőségi kompromisszum többletlogisztikát és tárolási költséget hozott, ami meglátszott az árcédulákon is.

Energia: víz nélkül nincs stabil áram

A vízre támaszkodó ipari szegmensek, az erőművek és a hűtést igénylő atomerőművek az aszályban kisebb kapacitással tudnak csak működni. A melegedő Duna alacsony szintje kapcsán volt olyan nap, amikor a hőhullámok miatt idehaza is korlátozni kellett a paksi nukleáris termelést. A kontinens déli részén ezek a jelenségek szintén ismertek – Franciaországban idén nyáron a folyóvíz hőmérséklete miatt több reaktort vissza kellett terhelni.

Az energiaoldali zavar ráadásul először nem a háztartásokat, hanem az ipari fogyasztókat érinti, a hűtött logisztikától a tárolásig kihat az egész élelmiszerláncra; ha nőnek a tárolási költségek, se a hús, se a gyümölcs, se a tejtermékek nem maradnak a megszokott árakon.

Ne menjünk el amellett, hogy számos iparágban a víz elengedhetetlen bizonyos technológiai fázisoknál. Amikor nincs, jön a drága B terv. A BMW saját kockázatfelmérése szerint már egyheti vízellátási zavar 900 ezer euró többletköltséget okozhat azzal, hogy a zavarok kibillentik az ellátási láncot: beszállítói csúszások, logisztikai újratervezés és a biztosíthatóság romlása magasabb díjakat hoz; az OECD értékelése szerint bizony ezek a folyamatok rendszerszinten erősítik a költséginflációt.

Gyakorlati kapaszkodó vállalatoknak

Azért, hogy egy cég ne csak szóban legyen környezetbarát, tenni kell és érdemes is. A WWF Magyarország évek óta olyan vállalatokkal dolgozik együtt, amelyek számára a fenntarthatóság kulcsfontosságú üzleti stratégiai elem, nem csupán kommunikációs eszköz. Friss példa a K&H Csoport, a WWF és a Duna-Dráva Nemzeti Park együttműködése, amely helyi élőhelyfejlesztés segítségével kézzelfogható biodiverzitás- és klímaelőnyt hoz. A stratégiai partnerség keretében minden ügyfél után, aki a mobilbankban használta a digitális pénzügyi asszisztenst, 100 forinttal támogatták a nemzeti park területén szárba szökkenő programot.

Egy drogériai áruházlánc átszínezte a Black Friday-t: a DM Magyarország a Giving Friday akció során a teljes aznapi forgalom 5 százalékát adományként ajánlotta fel a Pélyi Madárrezervátum vizesélőhely-rehabilitációjára. A Coca-Cola Living Danube Partnership programja is egyedülálló, ágazatokon átívelő hosszú távú partnerség, ami dunai élőhelyek megőrzését és helyreállítását helyezi fókuszba a teljes kelet-közép-európai régióban.

A Magyar Nemzeti Bank Geszt térségében 27 hektáron megvalósuló őshonos tölgyerdő, Drávaszentes környékén pedig egy 32 hektáros mocsárgyep-erdő–mozaik kialakítását segítette. Így nem csupán a karbon-ellentételezés terén tettek lépéseket, hanem a vállalati klímastratégiájukba hiteles elemként építették be a biodiverzitás védelmét. Az ilyen és ehhez hasonló együttműködések nemcsak a természeti értékek megőrzését támogatják, de egyúttal erősítik a vállalatok piaci reputációját és a munkavállalói elkötelezettséget is.

Sokan felteszik a kérdést, hogy miért lehet fontos egy hasonló együttműködés az iparnak? A vízmegtartó élőhelyek csökkentik a szélsőséges aszályok és árvizek kockázatát az intézmények kapuján kívül – vagyis hosszú távon lefaragnak a működési kockázatokból és biztosítási kitettségből is.

Kockázattérkép és akcióterv

A fentiek mellett a WWF olyan innovatív, adatvezérelt eszközöket is kínál, amelyek segítik a vállalatokat a vízzel kapcsolatos kockázatok felismerésében és kezelésében. Ezek közül az egyik legfontosabb a Water Risk Filter, egy online, ingyenesen elérhető platform, amely lehetővé teszi a cégek számára, hogy feltérképezzék, milyen vízzel összefüggő kockázatok érinthetik őket – legyen szó fizikai, jogi-szabályozási vagy reputációs rizikókról.

A rendszer több ezer, folyamatosan frissülő adatforrásra támaszkodik, és támogatja a vállalatokat abban, hogy átfogóbb képet kapjanak a működésüket érintő rizikóról. A Water Risk Filter elsősorban a veszélyek azonosítását segíti, és kiindulópontként szolgálhat a cselekvési tervek kidolgozásához – például a termelési folyamatok, a beszállítói láncok vagy a helyi közösségekkel való kapcsolatok átgondolásához.

Az eszköz bármely iparág számára releváns – a mezőgazdaságtól az energiatermelésen át a feldolgozóiparig. A WWF szakértői pedig támogatást nyújtanak abban, hogy a vállalatok prioritáslistát kapjanak a legfontosabb beavatkozási pontokról, így hatékonyabban mérsékelhetik a vízzel kapcsolatos kockázatokat.

Tudás minden munkatársnak

A fenntarthatósági átállás nem csak vezetői döntés kérdése, munkavállalói elkötelezettséget is igényel. Ebben segíthet a WWF Magyarország új fejlesztésű fenntarthatósági e-learning programja, a Green Academy, amely digitális tanulási platformként moduláris, interaktív formában ad át ismereteket a munkavállalóknak.

A témák a klímaváltozástól a vízgazdálkodáson át a biodiverzitásig terjednek, és segítenek megérteni, hogyan hatnak a mindennapi döntéseik a vállalat működésére és a környezet jövőjére. Ez nemcsak a fenntarthatósági célok elérését segíti, hanem versenyelőnyt is teremthet: erősíti a munkavállalói elkötelezettséget, és vonzóbbá teszi a céget a tehetséges fiatal szakemberek számára, hiszen körükben egyre inkább elvárás, hogy a munkaadójuk hitelesen és felelősen kezelje a fenntarthatósági kérdéseket.

Takarmány, tej, állatjóllét – borulnak a dominók

Az elhúzódó aszály nem pillanatnyi probléma, hanem indikátora egy olyan áremelkedésnek, ami alól senki sem tud kibújni. Az 2022/23-as európai uniós kukoricatermelés 23,7 százalékkal volt alatta az előző évinek. A probléma másik ága a takarmányhiány, ami azonnal megjelenik a tejben és húsban: a széna és a legelő romló mennyisége és minősége, plusz a fő takarmánynövények gyengébb hozama miatt az EU tejtermelése is csökken. A meglévő mennyiség tejzsír- és fehérjetartalma is visszaeshet, így kevesebb alapanyag jut feldolgozásra.

Nemcsak az ember bírja rosszul a kánikulát: az állatok hőstressze közvetlen teljesítmény- és szaporodási hatással jár, és a melegedő klíma a kórokozók terjedését is elősegítheti. A tehenek például naponta 10-15 alkalommal isznak, alkalmanként körülbelül tíz litert. Nyáron viszont a szomjuk jelentősen megnő – a vízfelvétel megugrik, ezért ahhoz, hogy megfelelő összetételű tejet kapjon a gazda, a jó minőségű víznek a nap huszonnégy órájában elérhetőnek kell lennie. Ha nincs elég folyadék, akkor a nőstény szarvasmarha automatikusan vészprogramba kapcsol: a víztakarékos antidiuretikus hormon „elfoglalja” az oxitocin hormon receptorait. Ez a szomjúság csökkenése mellett fékezi a méhösszehúzódásokat, és a tejhozam jelentős csökkenéséhez vezet.

A tenyésztők jól tudják, aszály idején nem bízhatják a teheneket a pangó vizekre sem, mert azokban könnyebben felszaporodnak a cianobaktériumok, amitől az állatok akár egy napon belül elpusztulhatnak. A nitrátos, bakteriálisan szennyezett tócsák, tavacskák, holtágak termékenységi gondot, lábbetegségeket, tejhozam-csökkenést okozhatnak. Röviden: ha nincs kellő mennyiségű tiszta víz, nem csupán az állat jár rosszul, hanem mindenki, aki egy doboz tejet leemelne az áruház hűtőpultjáról.

Lesz mit inni?

Tartósan alacsony vízállásnál a folyók parti szűrésű vízbázisai érzékenyebbé válnak: nemcsak a minőség, hanem a kapacitás is csökkenhet. Hazánk folyóparti részein egyelőre jól működik a rendszer, de a klíma okozta tartós kisvizek szorosabb monitoringot, rugalmas üzemvitelt és tartalékkezelést igényelnek. Sajnos a másik véglet sem ritka: az egyre gyakrabban érkező villámárvizek során rövid idő alatt lehulló csapadék túlterheli a csatornarendszereket és a szennyvíztisztítókat, túlfolyásokat és kezeletlen szennyvízterhelést okozva.

A klímaváltozás és a megváltozó csapadékeloszlás kettős kihívás: egyrészt tartós vízhiány, másrészt hirtelen vízbőség. Az új üzemviteli protokollokon túl egyszerre igényel olyan műszaki kapacitásokat, mint a záporvíz-tározó vagy a vízkörforgást támogató zöld-kék infrastruktúra, amelyek megvalósítása Magyarországon is elengedhetetlen.

Ahol a hajó se jár

Évekig úgy tekintettünk a folyami áruszállításra, mint megbízható, a környezetet kevésbé terhelő közlekedési módra. A tervezhetőség és a logisztikai biztonság azonban sokat romlott az évtizedek során, és sajnos nem látható, hol a vége. A tartósan alacsony vízszint a Dunán és a Rajnán hónapokra korlátozhatja a hajózhatóságot, csökkenti a merülést és a rakodási kapacitást. Ezzel a szállítás drágul, az ellátási lánc sérülékenyebb lesz.

A 2022-es európai kisvizes év a rekordalacsony vízhozamokkal világossá tette a kitettséget. A 2018-as rajnai aszály logisztikai kárát önmagában több milliárd euróra becsülték, amire a kotrás, a meder alakítása sem kínálna tartós megoldást, mivel az alaphelyzetet a klímaváltozás miatti tartós kisvizes időszakok és hidrológiai szélsőségek befolyásolják. A megoldás az ökoszisztéma sérüléseit nem fokozó adaptáció lenne: alacsonyabb merülésű hajók, dinamikus menet- és rakodástervezés, multimodális átterelés. És igen, ahogy minden vészprogram, ez is felhajtja majd az árakat.

Most kell cselekedni

A vízkockázatok kezelése ma már a hosszú távú üzleti fenntarthatóság egyik kulcsfeltétele. Az elhúzódó aszály nemcsak a gazdáknak okozhat jelentős veszteséget, hanem gyártósorokat állíthat le, alapanyaghiányt idézhet elő, és az ellátási láncokban is súlyos fennakadásokat okozhat. Egy rosszul kezelt vízszennyezés pedig nemcsak bírságokhoz vezethet, hanem komoly reputációs kockázatot is okozhat.

A WWF Magyarország eszközei és szakmai támogatása abban segítik a vállalatokat, hogy ne utólag, kényszerűen kelljen reagálniuk, hanem képesek legyenek időben azonosítani a kockázatokat, felmérni a lehetséges hatásokat és rendszerszinten átalakítani működésüket. Akik időben lépnek – helyi partnerségekkel, Water Risk Filter-alapú kockázattérképpel és szervezeti edukációval – nemcsak a természeti erőforrásokat védik, hanem saját profitjukat, márkájukat és ellátásbiztonságukat is erősítik.