Ezek az országok nyerik a legtöbbet azzal, hogy Trump visszavonulót fújt
Szegény, fejlődő országok lettek volna a „kölcsönös" vámok legnagyobb vesztesei, számukra nagyon nem mindegy, mi lesz a 90 napos felfüggesztés után.
A világ sok országában óriási a megkönnyebbülés azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök 90 napra felfüggesztette a szerdán életbe lépett „kölcsönös" vámok alkalmazását, és Kínát leszámítva ehelyett csak a szombaton életbe lépett 10 százalékos alapvám marad érvényben. Bár ez sem kevés a kiinduló állapothoz képest - ráadásul az ágazati, például autóipari vámok érvényben maradtak -, érdemes megnézni, mely országok nyernek a legtöbbet a szerda esti Trump-bejelentéssel.
Eredetileg az egyes országok igen eltérő vámtarifákat kaptak, miközben az új importvámok nem vonatkoztak az energiahordozókra, míg az acélra, alumíniumra, az autókra és autóipari alkatrészekre egységesen 25 százalékos az importvám.*
Leszámítva Kanadát és Mexikót, ahol a szabadkereskedelmi megállapodás hatálya alá tartozó termékkörökre egyelőre felfüggesztették az esetükben 25 százalékos vámemelés hatályba lépését.
Az ENSZ kereskedelmi adatbázisa alapján ki lehetett ezért számolni, hogy a világ országainak kereskedelmére milyen mértékben hatottak volna a „kölcsönös" vámok*
Az egyszerűsítés kedvéért nem a több száz, az amerikai vámrendeletben meghatározott, a nemzetközitől részben eltérő vámtarfiszámon megadott kivételeket vettük, hanem az ENSZ nómenklatrűja szerint:
- kivettük a vámok hatása alól a 27-es, ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok termékkategóriát
- 25 százalékos vámot számítottunk a 87-es, járművek, a vasúti vagy villamosvasúti járművek kivételével, valamint ezek alkatrészei és tartozékai termékkategóriára.
. A 2022-re teljes körűen elérhető amerikai export értékére vonatkozóan, az egyes termékkategóriákra eltérő vámokat az adott ország GDP-jével vetettük össze.
Magyarországot is erősen érintették volna az új amerikai importvámok, a hatás a hazai éves GDP 0,4 százalékának felelt volna meg, ami a világon a 34. legnagyobb mérték. Európában csak Svájcot (2,3 százalék), Írországot (1,1 százalék), Szlovákiát (0,8) és Németországot (0,5 százalék) sújtották volna erősebben a Trump-vámok ezen mutató alapján. Az alábbi grafikon azt a félszáz országot mutatja, amelyet a legjobban érintett volna az új amerikai vámrendszer.
Az eredetileg harmadik Lesotho szintén fellélegezhet, az apró dél-afrikai ország esetében ugyanis pontosan 50 százalékról csökken 10-re a vámtétel. Az 50 százalék eredetileg a GDP 3,7 százalékának felelt volna meg, mert az ország exportjának 45 százaléka irányul az Egyesült Államokba.
Hozzájuk képest kisebb lehet a megkönnyebbülés Nicaraguában, ugyanis a GDP-arányosan 4 százalékos terhet 18 százalékos vámtétel okozta volna, vagyis sokkal kevesebbet nyer a közép-amerikai ország a 10 százalékra csökkenéssel.
Ebben a 90 napban - különalku híján - valószínűleg Kína lesz a fájdalomlista élén, a nem egészen egy százalékos GDP-arányos hatást mutató számításunk óta ugyanis többszörösére emelkedett az amerikai importvám. Ennek mértéke már legalább 125 százalék, ám mivel ez sok évre visszanyúló tarifákra rakódik rá, könnyen lehet, hogy a tényleges érték ennél is magasabb lesz az importőrök számára. Már amennyi marad belőlük, hiszen a kínai termékek számottevő része jelen állás szerint kiárazódik az amerikai piacról, azaz el sem jut oda.
A kereskedelmi kapcsolatok átalakulása persze más országok között is nehezen előre jelezhető, már csak az átmeneti mentességek és ellenvámok bonyolult kölcsönhatása miatt is. Az alábbi ábra szintén az április 2-i bejelentések alapján készült, és jól látható, hogy Thaiföld (36 százalékos vám sújtotta volna), Malajzia (24%) és Dél-Korea (25%) is fellélegezhet most.
Az alábbi térkép alapbeállításán az első grafikon adatai láthatók, de érdemes átkattintani például a „Részesedés az Egyesült Államok importjában" fülre, és egyből szembeötlővé válik, miért olyan hatalmas a tétje az amerikai-kínai vámok mértékének.
