Tavaly előtt még mindig a GDP 2,2 százalékát tették ki az uniós pénzek.
Még 2023-ban is nagyon jelentős volt az uniós források szerepe a magyar gazdaságban, a különböző uniós források felfüggesztésének ellenére is.
Számokban: A Magyar Nemzeti Bank fizetési mérleg statisztikáiból lehet követni, hogy a tényleges uniós ki- és befizetéseknek hogyan alakult a mérlege.
- A csatlakozást követő években a GDP egy százaléka körül alakult hazánk többlete, majd 2008 végén indult meg a pénzek gyors lehívása.
- 2015-ig 3-5 százalék között volt az az uniós pénzek egyenlege a hazai GDP-hez mérten.
- 2017-2022 között 2-3 százalék körüli szinten volt az uniós pénzek beáramlása.
- 2023-tól viszont már csak olyan kis többlete van Magyarországnak, mint a csatlakozást követő, tanuló időszaknak tekinthető években.
a jogállamisági problémák miatti felfüggesztéseken túl szerepe van a változásokban, hogy 2024 nyarától napi egymillió eurós büntetést is kell fizetni azért, mert a magyar kormány nem tartotta tiszteletben a menekültekre vonatkozó uniós jogot.
- A számos uniós forrásból tulajdonképpen jelenleg már csak az agrártámogatásokat lehet teljeskörűen elérni.
az Európai Bizottság kimutatása szerint az utolsó elérhető időszakban, 2023-ban Magyarország egyenlege még mindig nagyon jó volt: a hazai GDP 2,2 százalékát tették ki a támogatások, és ennél csak négy másik ország egyenlege volt euróban kifejezve magasabb.
- Az uniós statisztika és az MNB kimutatása között eltérés van, ez jórészt a források kifizetése és jóváhagyása közötti időbeli eltérések miatt adódik.
- Sőt, számos esetben közvetlen brüsszeli forrásokat is el tudnak nyerni az egyes országok vállalatai, civil szervezetei, ami nem feltétlenül jelenik meg az országokra vonatkozó statisztikákban.
- Magyarországnál jobban csak Csehország, Bulgária, Románia és Lengyelország járt 2023-ban. Fontos azonban azt is figyelembe venni, hogy az egyes országok eltérő sebességgel veszik igénybe a nekik járó uniós forrásokat.
- Hiába van a magyarországi uniós pénzek java része zárolva, 2025 júniusáig már a 2021-2027 közötti Kohéziós Alap forrásainak 5,3 százalékát elköltötte Magyarország, ami a hetedik legmagasabb érték, az uniós 3,1 százaléknak 1,7-szerese.
