Szenved a közép-európai acélipar, pedig a honvédelemhez is fontos lenne
A legnagyobb cseh acélgyártó ügyvezetője szerint lábon lövi magát Európa, ha importra szorul acélból.
Nemzetbiztonsági kérdés, hogy elegendő acél áll-e rendelkezésre az európai országokban – mondta a Bloombergnek Moravia Steel ügyvezető igazgatója, Petr Popelar. A legnagyobb cseh acélgyártó vállalat vezetője szerint az európai fémipart a túlszabályozás és a magas energiaárak sújtják, és arra lenne szükség, hogy az Európai Unió vámokkal védje meg az ágazatot.
Miért fontos ez? A Moravia Steel az autógyártók mellett védelmi célokra is gyárt nyersanyagot. Az orosz-ukrán háború kitörése óta megnőtt az igény az európai országokban a hadiipar és a hadsereg fejlesztésére. Az ipar egyik zászlóshajója, a német Rheinmetall is arra ösztönzi a többi szereplőt, hogy fokozzák a gyártást.
Igen, de: számos nagyobb acélgyár került nehéz helyzetbe a régióban az elmúlt időszakban. Az indiai-brit Liberty Steel csehországi vállalkozása csődbe ment, és felmondott az ostravai acélgyár dolgozóinak. A gyárban leállt, majd újraindult a termelés, februárban kezdték újra árulni az üzemet.
- A legnagyobb romániai kohászati kombinátnál, a Liberty Galaținál szintén leállították a termelést, és a dolgozók fizetése is késve érkezett. A romániai cégnek 4500 munkavállalója van. A termelés közel egy év után, júniusban indult újra.
- A Dunaferr is a Liberty tulajdona volt 2023 óta, de most árulják a vasműhöz tartozó Dunarolling Kft-t.
- Hétfőn 1700 dolgozót rúgtak ki a Dunarolling Kft.-től. A Vasas szakszervezet helyi elnöke, Magyar Zoltán a Telexnek elmondta: július 1-jén a Duna Furnace Kft. dolgozói is hasonlóra számíthatnak.
- A magyar állam 100 milliárd forintot költött a Dunai Vasmű megmentésére, ami kudarcba fulladt.
az európai acélgyártás megmaradása azért sem mindegy, mert a NATO szerdai csúcstalálkozóján a tagállamok vezetői megállapodtak a védelmi költségvetés emeléséről.
- A következő tíz évben a szorosan a honvédelemhez kapcsolódó költségeket a GDP legalább 3,5 százalékára kell emelni, a tágabb értelemben vett biztonsági infrastruktúrára pedig a GDP még legalább 1,5 százalékát kell elkölteni.
