Egyszer már kivéreztették Orbán nagy dobását, az alacsony kamatú lakáshitelt

Kedvezményes, 3 százalékos hitelt lehet majd felvenni első lakás vásárlásához, 10 százalékos önrésszel, legfeljebb 50 millió forint hitelösszegig és 25 éves futamidőig – jelentette be a miniszterelnök.

Számokban:  az intézkedés azt jelenti, hogy a kamatteher 3 százalékon felüli részét (a jelenlegi 6,5-8 százalékos hitelkamatok mellett több mint a felét) az állam, helyesebben az adófizetők összesége kifizeti a bankoknak, így a hitelfelvevő számára csökken a havi törlesztő részlet összege.

• Egy 50 millió forintos hitel törlesztője ma 330-386 ezer forint között mozog, ez 25 éves futamidőnél 3 százalékos fix kamat mellett 237 ezerre csökkenhet a BiztosDöntés.hu gyors becslése szerint.
• Mivel az önrész a vásárlási érték 10 százaléka, összesen 55,5 millió forintért (vagy többért) vásárolható ingatlan a támogatással. A kormányinfón az is elhangzott, hogy a vételár legfeljebb 100 millió, a négyzetméterár maximum 1,5 millió forint lehet.

végső soron bővülhet a hitelképes ingatlanvásárlók köre, de a részleteken múlik, hogy ez a bővülés mekkora lesz.

• A hitelt mindenki felveheti bárhol az országban a bejelentés szerint, a kört a kétéves tb-jogviszony előírása szűkítheti, és vélhetően az adósságfékszabályok is megmaradnak (ami a szegényebb rétegeket továbbra is kizárhatja).
• Családalapítási vagy gyermekvállalási követelmény ugyanakkor nem lesz.

piaci csapdahelyzetet okozhat, hogy ha jelentős mértékben bővül a hitelképes ingatlanvásárlók köre, azonban a lakáskínálat nem bővül ennek megfelelően azonnal, akkor ezt beárazzák az eladók, vagyis emelkednek az árak, így a támogatás végső soron nem a vevőkhöz kerül.

• Amennyiben viszont nem sikerül érdemben megnövelni a hitelképesek körét, akkor az intézkedés nem éri el a célját, vagyis nem csökkenti a lakhatási válságot.

tanulságos lehet vázlatosan áttekinteni, hogy mi történt az első Orbán-kormány ideje alatt bevezetett kiegészítő kamattámogatásos hitelkonstrukcióval.

• 2000 elején 8 százalékos kamatra 8 millió forintig, legfeljebb 15 évre lehetett felvenni hitelt új lakás vásárlására vagy építésére (a piaci kamat akkoriban 13-15 százalék volt, azaz akkor is több mint a felét fizette ki az állam).
• A következő két évben bővült a jogosultak köre, használt lakásra is kiterjesztették a konstrukciót, nőtt a hitelösszeg (30 millió forintig), nőtt a futamidő, és még csökkent is a kamatszint (jellemzően 6, de adott esetben 3 százalékig is).
• A 2022-es választások előestéjén a kormány még adókedvezményt is pakolt a megoldásra, a személyi jövedelemadóból a törlesztőrészletek 40 százalékát, de évi legfeljebb 240 ezer forintot le lehetett vonni (vagyis jellemzően a magasabb keresetű rétegek terheit csökkentették).
• A támogatott hitel rövidtávon megdobta az építőipart és növelte az áfabevételeket, azaz a pénz egy része automatikusan visszacsorgott a költségvetésbe.
• Hosszabb távon azonban nagy kockázatot jelentett, hogy magasabb kamatkörnyezetben a támogatások egyre nagyobb mértékben terhelték a költségvetést, akkoriban évente körülbelül 150 milliárd forintba került a program (mai áron ez körülbelül 480 milliárd lenne).
• A 2002-től hivatalba lépő Medgyessy-kormány fokozatosan lebontotta a konstrukciót, arra hivatkozva, hogy a terheket a költségvetés nem bírja el.
• Ez többnyire nem visszamenőleges hatályú volt, de például az szja-kedvezmény megszűnése azonnal havi 20 ezer forinttal (mai értéken 56 ezer forinttal) növelte a törlesztőt a futamidő végéig azoknak is, akik korábban szerződtek.
• A kamattámogatást fokozatosan csökkenő rendszerűvé alakították át, és szociális, illetve jövedelmi alapon korlátozták a hitelképesek körét.

Mivel egy lakáshitel (különösen a minél kisebb törlesztőre optimalizáló alacsonyabb jövedelmű rétegeknél) 20-25 évre szól, ám a kamattátmogatások és kedvezmények mértéke kormányrendeletekben szabályozott, az ehhez hasonló konstrukcióknál mindenképpen érdemes gazdaságpolitikai kockázatokkal is számolni.

• A kormány szerint ugyanakkor a mostani program maximum évi 150 milliárd forintba kerül majd, vagyis sokkal kevesebbe a korábbinál - jóval szűkebb ugyanis a jogosultak köre, csak azok vehetik igénybe, akiknek még soha nem volt 50 százaléknál nagyobb tulajdonrésze lakóingatlanban.