Tavaly egyetlen feltételt sem teljesítettünk, így ezek 2030-as elérése komoly vállalás lenne az új kormánytól.

Az olcsó orosz energia nagyrészt mítosz, de ha nagyvonalúan számolunk vele, akkor is csak alamizsna a beragadt uniós forrásokhoz képest.

A háború előtérbe hozta az energiabiztonsági kérdéseket, miközben sokat javult a megújulóenergia-források versenyképessége. Ez tükröződik is a zöldenergia-részvények kiemelkedő teljesítményében.

Több hazai milliárdos is kiállt a Tisza által javasolt vagyonadó mellett. Az egymilliárd feletti vagyonokra jöhet évi egy százalékos adó, de a részletekre még várni kell.

Egy év alatt ötödével nőtt a kormányközeli üzletemberek körében népszerű magántőkealapokban lévő vagyon, amelyet az évek során százmilliárdos állami kihelyezések is hizlaltak.

Irán megtámadása előtt idehaza és az Egyesült Államokban is az irányadó kamatok fokozatos csökkenésére lehetett számítani, ám ezt most egy időre el kell felejteni.

A háború elhúzódása kevésbé valószínű forgatókönyv, de még ebben az esetben is felkészültebb lenne az európai gazdaság az energiaárak robbanásának kezelésére, mint az orosz–ukrán háború kitörésekor.

Az arany árfolyama a pénzügyi rendszerbe vetett bizalomról, az államadósságok fenntarthatóságáról és a jegybanki politika hitelességéről is véleményt mond. És lehet, hogy még most sem túl drága.

A befektetők stagflációs sokként értékelték a háborús híreket, de kulcsfontosságú, hogy meddig marad ilyen magas szinten az olajár, esetleg emelkedik-e még tovább. Magyarország számára is nagy a tét.