14. havi nyugdíj is kijönne Magyar Péter „Férfiak40” ígéretének költségéből

Kiterjesztené a férfiakra a Nők40 nevű kedvezményes nyugdíjba vonulási programot egy leendő Tisza-kormány, amennyiben sikerül beindítani a gazdaságot – mondta Magyar Péter.

Előzmények: a Nők40 program 2011 óta fut, és fő szabály szerint azok a nők mehetnek nyugdíjba a 65 éves korhatár előtt, akiknek van legalább 40 év jogosultsági idejük, és ebből legfeljebb 8 év lehet a gyereknevelési ellátásban (gyed, gyes és hasonlók) töltött idő.

• A magasabb végzettségűek jellemzően kevesebb évet tudnak előrehozni, hiszen míg a szakmunkások jellemzően 17-18, a diplomások csak 21-23 évesen lépnek be a munkaerőpiacra.
• A tapasztalatok szerint a Nők40 általában nem éri meg annak, aki a nyugdíjba vonulás után nem tud tovább dolgozni, mert alacsonyabb lesz az induló nyugdíja (mintha megvárná a 65 éves kort), és ez nem szokott annyival emelkedni évente, mint a munkabér.
• A friss nyugdíjas nők visszafoglalkoztatása viszont adóteher-csökkenés a munkaadónak, a dolgozónak pedig összességében jövedelememelkedést hoz, így ez a leggyakoribb megoldás.
• Az állam szemszögéből a 65 éves korig tartó előrehozott kifizetések segélyként értelmezhetők.

Számokban: a Nők40 programban jelenleg mintegy 240 ezer korkedvezményes nyugdíjas van, és a körülbelül 7000 milliárd forintos nyugdíjkasszának közel 8 százalékát adja ez a tétel.

• Mint látszik, a költsége lényegében együtt mozog a 13. havi nyugdíjéval 2022-től kezdve, amikortól ismét teljes összegű lett az utóbbi ellátás. Vagyis akár 14. havi nyugdíj is kijönne ennyi pénzből.

Felülnézet: Molnár László, a GKI szakértője úgy számol, hogy durván 350 ezer férfi lehetne jogosult a kedvezményre, ha a nőkhöz hasonló rendszerben vezetnék be azt. (A pontosabb számokhoz ismerni kellene az 58–65 év közöttiek végzettségi és jogosultsági adatait.)

• A magasabb végzettségű férfiak szintén kevesebb időt érvényesíthetnének, a kötelező sorkatonai szolgálat beszámítása pedig a gyes-gyedhez lenne hasonló kérdés.
• Bár az idősebb korosztályokban kevesebb a férfi, mint a nő, a korai nyugdíj lehetőségével nagyjából ugyanakkora népesség élhetne mindkét nemben.
• Lényeges különbség azonban, hogy a férfiak átlagosan 10 százalékkal többet keresnek.
• Magasabb fizetés után magasabb nyugdíj jár, vagyis a lépés a költségvetést biztosan több mint évi 500 milliárd forinttal terhelné meg, amennyiben a nőkhöz hasonló lenne a lehetőséggel élő férfiak aránya.
• A teher súlyát a Tisza is érezheti, vélhetően ezért köti az ígéretet a gazdaság beindulásához.

Alulnézet: a szakértő szerint várhatóan a férfiaknál is az a helyzet állna elő, hogy aki nyugdíjasként folytatni tudja a munkát, annak mindenképpen megérné nyugdíjba menni, mert növekedne a jövedelme, a munkáltatónak pedig csökkenne a közterhe.

• Mivel a magyar munkaerőpiac továbbra is elég feszes, a nyugdíjba vonulókat nagy eséllyel foglalkoztathatná vissza a munkaadójuk, ebben az esetben a költségvetés lényegében átmenetileg segélyezné a nyugdíjast és a munkaadót is.
• Aki viszont nem tudna nyugdíj mellett dolgozni, annak – emelkedő reálbérkörnyezetben – anyagilag sokkal jobban megérné kivárni a 65 éves általános korhatárt, hogy magasabb legyen az induló nyugdíja.