Nem látni, miért lenne szüksége 8000 milliárd forint védelmi hitelre Magyarországnak

Jókora összeget igényel Magyarország az Európai Unió SAFE nevű, védelmi fejlesztések és beszerzések finanszírozására hivatott hitelprogramjában, írta meg a Telex. A Nagy Márton által bejelentett 20 milliárd eurós kölcsön nemcsak más tagállamok igényeihez képest magas (a második legnagyobb lehet a Telex összesítése szerint), hanem a költségvetés védelmi és infrastrukturális kiadásaihoz mérten is.

Miért fontos ez? A kormány 2020 és 2025 között megduplázta az államadósságot, és idén is kénytelen egyre több külső forrást bevonni a Szabad Európa elemzése szerint. A magyar államadósság rendkívül drága finanszírozásához képest a SAFE kondíciói kedvezőbbek, ám a hitelkeretből csak a védelem, a kettős felhasználású infrastruktúra, a kiberképességek és a stratégiai ellátási láncok fejleszthetők.

Igen, de: a 8000 milliárd forintnak megfelelő összeg a magyar honvédelmi fejlesztésekhez képest rendkívül sok. Közel tíz éve indult az eredetileg jövőre lezárni tervezett Zrínyi haderőfejlesztési program, amire 3500 milliárd forintot irányzott elő a kormány. A modernizáció ugyan elhúzódni látszik, de számos, egyenként százmilliárd forintos nagyságrendű beruházásra került már sor.

• Olyan nehézfegyverzeti csomagok érkeztek meg részben vagy teljes egészében már hazánkba, mint a H145-ös és H225-ös helikopterek, a KC-390-es szállító repülőgépek, NASAMS légivédelmi rendszerek, Leopard 2-es tankok, PzH 2000-es önjáró tarackok. Egyelőre nem tudni olyan új beszerzésről, amely indokolna ilyen nagyságrendű hitelt.

Számokban: a felvenni tervezett kölcsön a NATO felé 2035-ig vállalt, a magyar kormány által kritizált öt százalékos GDP-arányos védelmi költéshez képest is jelentős. A jelenlegi két százalékos GDP-arányos célkitűzés teljesítése mellett a Honvédelmi Minisztérium idén 1939 milliárd forintból gazdálkodik, az ország védelmi kiadásai pedig 1753 milliárd forintot tesznek ki.

• Az országgyűlési választás előtt hathavi fegyverpénzt fizet a kormány a fegyveres testületeknél dolgozóknak jövőre. Hasonló kifizetés történt 2022 februárjában, ami 91 milliárd forintba került. Erősen kétséges azonban, hogy a bérkiegészítést lehet-e fedezni az alapvetően az Egyesült Államoktól való katonai függetlenedést célzó hitelprogramból.

Mit mondanak ők? Ezt a forrást itthon felhasználják majd a már korábban tervezett beruházásokra és az azon felüli, új beruházásokra és vásárlásokra is – mondta csütörtökön a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely.

Tágabb kontextus: a kettős felhasználású infrastruktúra fejlesztésébe tartozhatnak polgári és katonai célokra egyaránt használható beruházások. Ilyenek többek között a közutak, a vasútvonalak és a hidak. Több nagy projekt fejeződött be azonban épp a közelmúltban vagy ér véget hamarosan – a Budapest–Belgrád-vasútvonal például idén elkészülhet, aminek a magyar szakasza bő 800 milliárd forintba kerül.

• Mohácson közel 400 milliárd forintból épül új Duna-híd és az ahhoz tartozó úthálózat 2031-ig. Útépítési tervből akad még: az autópálya-szélesítéseken túl új gyorsforgalmi út létesülhet Komárom és Kecskemét között, illetve bővülhet az M4-es és az M3-as, utóbbi új Tisza-híddal.

Felülnézet: a gyakorlat természetesen csak később alakul ki, de meglepő lenne, ha egyszerű közúti infrastruktúrafejlesztést is elfogadna SAFE-beruházásként az EU, és minden bizonnyal a hídépítésnél is meg kellene indokolni a katonai jelentőséget. Ráadásul a pénzt valószínűleg 2030-ig fel kell használni, mert egy addig szóló uniós keretprogram része a SAFE.