Jókora darabot kér másokhoz képest a békepárti magyar kormány az uniós hadi hitelből
Az Európai Bizottság szerdai összesítése alapján 18 tagállam, köztük Magyarország kormánya legalább 127 milliárd eurót kér a SAFE nevű hitelből védelmi fejlesztésekre, beszerzésekre. A keret legfeljebb 150 milliárd eurós. A testület a közleménye alapján az előzetes igényeket mérte fel a kérelmekkel, amiket formálisan november végére kell beadni, így addig el tudja kezdeni hitelfelvétel előkészítését.
Nagy Márton gazdasági miniszter kedden jelentette be, hogy a kormány 20 milliárd eurónyi (8000 milliárd forintnyi) összeget igényel. A NATO megemelt célja miatt Magyarországnak is többet kell költeni védelemre, a SAFE-et pedig az uniós költségvetés biztonsági rése garantálja, ami a lehető legjobb minősítésű, így elvben alacsony kamatra lehet vele rá hitelt felvenni, miközben a magyar állam kimagaslóan drágán finanszírozza az államadósságát. Ahogy azt a keddi háttérbeszélgetésről szóló cikkünkben leírtuk, a SAFE 200 bázisponttal kedvezőbb uniós devizaforrást biztosít, ha megkapjuk.
Az Európai Bizottság ugyan nem bontotta le az igényeket, amiknél egy minimumot és maximumot adhattak meg a kormányok, de a Politico csütörtöki cikke alapján a 127 milliárd eurót előbbi értékekből számíthatták ki, és a felső határokat összesítve valószínűleg túl is lépnek a 150 milliárd eurós keretet. A lap összesítése szerint
- a lengyel kormány 45 milliárd eurót kért;
- a francia „vélhetően” valamivel 20 milliárd euró alatti összeget;
- az olasz legfeljebb 15 milliárdot;
- Belgiumé 7-11 milliárdot;
- a litván 5-8,7 milliárdot;
- a görög 1,2 milliárdot;
- a spanyol egymilliárdot.
A magyar kormány ebben a listában a második helyen lenne a 20 milliárd euróval, de ezt befolyásolhatja, hol van szó minimumról, maximumról vagy mindkettőről.
Májusban a magyar kormány volt az egyetlen, ami nem szavazta meg a SAFE-et. A REARM haderőfejlesztési program hitelrészéhez a jogalapja miatt nem kellett egyhangú igen a kormányoktól, és az Európai Parlament beleegyezése sem.
Az Országgyűlés márciusban elfogadott egy határozatot a REARM „új uniós finanszírozási eszköz hitelfelvételi eleméről”. Ez „ellenzi az Európai Bizottság elnöke által javasolt, maximum 150 milliárd eurós eszközhöz szükséges közös európai adósságfelvételt”. A határozat felszólította a kormányt, hogy ezt az álláspontot képviselje az uniós intézményekben is. A szövegre a Fidesz-KDNP-ből, a Jobbikból, a Mi Hazánkból és a függetlenektől mondtak igent. A döntést „az európai adósságunióval szembeni elvi fenntartásaival”, valamint az egyszeri helyreállítási alap mögötti, korábban felvett hitel tanulságaival indokolta. (A kormány a helyreállítási alap hitelrészét először lesorosozta, aztán kacskaringós úton csak kért belőle, de a rendes kifizetéseihez viszont a szoros határidő ellenére még mindig nem pipáltatta ki az összes előfeltételt.)
A SAFE-ből finanszírozott beruházásokba ugyan többek között Ukrajnát is bevonhatják (azaz például rendelhetnek ukrán cégektől, vagy akár oda is adományozhatják az eszközöket), de erről önkéntes alapon dönthetnek a kormányok a saját igényléseiknél, és az országgyűlési határozat szövege egy szóval sem említi Ukrajnát.
„Nem akarjuk, hogy Brüsszel közös hitelfelvétellel eladósítson bennünket, sőt még a gyerekeinket és az unokáinkat is” – posztolta a szavazás előtt Facebookra a Fidesz kommunikációs igazgatója. Menczer Tamás szerint „Brüsszel az oroszveszélyre hivatkozva óriási hitelt akar felvenni, és a nyakunkba rakni.
Nem kérünk belőle!
Nem kérünk a brüsszeli gigahitelből, az adósrabszolgaságból!” – emlékeztetett Menczer posztjára az EUrologus.
Az uniós állam- és kormányfők testülete a júniusi csúcstalálkozóján egyhangúlag kiadott következtetésekben mondta ki, hogy „üdvözli az Európa biztonságát szolgáló
cselekvési eszköz (SAFE) létrehozásáról szóló rendelet elfogadását”. Az Európai Tanács úgy vélte, „az uniós szinten meghatározott kiemelt területeken – a NATO-val teljes összhangban – fel kell gyorsítani a képességekkel kapcsolatos munkát. Az Európai Tanács e tekintetben ösztönzi az együttműködésen alapuló projektek gyors kidolgozását és megvalósítását, többek között a SAFE teljes mértékű kiaknázása révén.”
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely csütörtökön kijelentette, hogy a hitelfelvételről nem volt vita a kormányban, tartózkodtak a szavazásnál, a döntés viszont így is megszületett. „A kérdés az volt, hogy ezt a pénzt mindet elviszik Ukrajnába, vagy mi is kapjunk belőle” – mondta arról, hogy miért hív le Magyarország arányosan kifejezetten sok pénzt. Az nem számít, hogy Ukrajna nem vehet részt a programban, mert az európai országok fegyvert vesznek belőle, amit elvisznek az országba, tette hozzá. Ezt a forrást itthon felhasználják majd a már korábban tervezett beruházásokra és az azon felüli, új beruházásokra és vásárlásokra is.
Cikkünket frissítettük Gulyás Gergely reakciójával.
