Kockázatos lehet a közszolgálati évi egymillió forintot egy induló lakáshitelbe betervezni

Kockázatos lehet a közszolgálati évi egymillió forintot egy induló lakáshitelbe betervezni
Új építésű társasházak és régebbi panelépületek Óbudán – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Évente közel 100 milliárd forintos terhet jelenthet a költségvetésnek a közszolgálati dolgozóknak nyújtott otthontámogatás, mondta Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón szerdán.

  • Ezek alapján a kormány körülbelül 100 ezer főre várja az évi egymillió forintos kedvezményt igénybe vevők körét.
  • Egyúttal az is kiderült, hogy az állami mellett az önkormányzati dolgozók, valamint a tanárok, orvosok, ápolók és szociális gondozók esetében pedig még az egyházi intézmények dolgozói is megkaphatják a juttatást.

Előzmények: a kormány nemrég jelentette be, hogy a közszolgálatban dolgozók otthonteremtését évi 1 millió forintos juttatással fogja támogatni.

  • A jogosultak a meglévő vagy jövőben kötött lakáshitelük törlesztésére, vagy az ahhoz szükséges önerőhöz használhatják fel a praktikusan havi 83 ezer forintot.
  • Időbeni korlátról a tervekben eddig nem esett szó, így feltételezhető, hogy a pénz egészen addig jár, amíg a jogosultság él, és a lakáshitelt törleszteni kell.
  • A juttatást fel lehet használni a csok plusz vagy a szeptembertől induló Otthon Start terheinek csökkentésére is, azaz elvileg egy most megkötött 25 éves lakáshitel-szerződéshez is.

Alulnézet: a közszolgálati otthonteremtési támogatás a BiztosDöntés.hu szakértői elemzése szerint szerkezetében hasonló konstrukció lehet majd, mint a 35 éven aluliaknak nyújtott lakhatási támogatás.

  • A gyakorlatban tehát leginkább úgy lehet elképzelni, mint egy közszolgálati dolgozóknak adott speciális, célzottan elkölthető cafeteriaelemet, amit a munkaadónak kérés esetén kötelező lesz kifizetni a munkavállaló felé.

Felülnézet: amennyiben tényleg így lesz, akkor érdemes lehet már most figyelembe venni, hogy a 35 éven aluliak lakhatási támogatását milyen jogszabályi konstrukcióval hozták létre idén januártól.

  • A személyijövedelemadó-törvénybe bevezettek egy új béren kívüli juttatást lakhatási támogatás elnevezéssel, majd egy rövid kormányrendeletben rögzítették a részleteket.

Tágabb kontextus: hitelfelvétel előtt érdemes lehet figyelni arra, hogy a lakáshitel-szerződések és a cafeteria jellegű támogatások között nagy különbségek vannak.

  • Az államilag támogatott hitelre az adósok a bankkal szerződést kötnek, és rögzítik az esetleges támogatott részére vonatkozó szabályokat is. Az Otthon Start esetében például azt, hogy a kamat legfeljebb 3 százalék lesz a futamidő végéig (az ezen felüli terheket az állam a háttérben átvállalja, azaz kifizeti a bankoknak, bárhogyan is alakuljon a következő 25 évben a kamatkörnyezet).
  • A cafeteria jellegű juttatás azonban nem szerződés, hanem juttatás, amelynek az igénybevételi lehetősége nincs futamidőhöz kötve, az szja-törvény és a kormányrendelet módosításával a feltételek bármikor megváltoztathatóak.
  • 2002-ben is ehhez hasonló volt a helyzet, amikor a választások közeledtével az állami kamattámogatásos hitelekhez hozzátették, hogy a törlesztőrészlet értékének 40 százalékát, de legfeljebb évi 240 ezer forintot le lehet vonni a személyi jövedelemadóból.
  • A választások után hivatalba lépő Medgyessy-kormány azonban – arra hivatkozva, hogy nem bírja el a költségvetés – ezt elég gyorsan kivezette.

Mi várható? Nyitott kérdés, hogy például az induló Otthon Startnál a bankok hogyan fogják kezelni ezt a kockázatot, vagyis beleszámolják-e egyáltalán a hitelvizsgálatba azt a lehetőséget, hogy a hitelfelvevő induláskor havi 83,3 ezer forinttal csökkenteni tudja a törlesztőjét.

  • Mivel az állami és önkormányzati alkalmazottaknál ma már nagy bérkülönbségek vannak, de a szektorban sokan még most is keveset keresnek, nekik különösen fontos lehet, hogy tudnak-e érdemben és hosszabb távon is élni a lehetőséggel.
Kövess minket Facebookon is!