Jelentős átalakításokat jelentett be az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a lakossági állampapíroknál csütörtökön. A cél, hogy minél hosszabb futamidejű és fix kamatozású kötvényeket vegyen a lakosság, ami azonban azt is jelenti, hogy futnia kell az inflációs kockázatot.
Előzmények: az előző bő tíz évben magas (most éppen 25 százalék körüli) arányt ért el a lakossági arány a magyar államadósság finanszírozásában. Ennek az az előnye, hogy a kamat jórészt az országon belül marad, és az intézményi befektetőkhöz – bankok és egyéb pénzpiaci szereplők – képest a lakosság általában nem reagál olyan élesen válságközeli helyzetekben.
- Az utóbbi években azonban a hátrányok is látszódtak: az infláció elszállása nyomán hatalmasra nőttek az állam kamatkiadásai, jórészt az inflációkövető prémium magyar állampapírok (PMÁP) nagy állománya miatt.
- Emellett az is kiderült, hogy a lakossági állampapírok hátralévő futamideje gyakran csak névleges. Az infláció elszaladásakor tömegek váltották vissza a korábbi „szuperállampapírt”, a Magyar Állampapír Pluszt (MÁP Plusz), amit ráadásul a kamatfordulót követő napokban veszteség nélkül tehettek meg.
- De a többinél is jellemzően csak egy százalékos visszaváltási költséggel kell számolni lejárat előtt, így sokan eladták prémium papírjaikat azt követően, hogy kifutottak a magas kamatok.
Felülnézet: ezek nyomán kezdte el az ÁKK úgy átalakítani a kínálatát, hogy az kevésbé legyen érzékeny az inflációra, és közelebb kerüljön egymáshoz a névleges és a tényleges futamidő.
- Ennek megtestesítője a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP), amely nevének megfelelően előre meghatározott kamatot fizet, és most még 3 és 5 éves futamidővel érhető el, de októbertől már csak az utóbbi marad meg.
- A most még 4 és 6 éves verzióban elérhető Bónusz Magyar Állampapírból (BMÁP) is csak az utóbbi marad meg. A korábban 3 vagy 5 éves PMÁP pedig egy ideje már 10 éves futamidejű.
Számokban: a legtöbb megtakarító számára azonban ennél fontosabb a kamatok változása – a fixeknél emelkedik, a változó kamatozásúaknál csökken.
- A FixMÁP októbertől évi 7 százalékot fizet, ami plusz 0,5 százalékpont a most még aktuális sorozathoz képest. Az előre meghatározottan lépcsőzetes kamatozású MÁP Plusz ötéves futamideje alatt 6,5–7,5 százalékot fizet majd, ami 0,75 százalékpontos emelkedés.
- Mindkettő negyedévente fizet kamatot, de míg az előző pénzben fizet, az utóbbi azonos sorozatú állampapírban. Az előbbi azoknak kedvez, akik fel akarják használni a kamatot, az utóbbi azoknak, akik azt is állampapírba fektetnék, hiszen így nem kell figyelni a kamatfordulóra.
- A BMÁP a diszkontkincstárjegy-aukciók kamatszintjéhez kötött kamatozást kínál, az októbertől elérhető sorozat afelett 0,75 százalékpontot (és az utolsó két évben még 0,25 százalék hűségprémiumot).
- A PMÁP infláció feletti kamatprémiumát ötödölték-tizedelték*A napokon belül kifutó sorozat az első öt teljes évben az infláció felett 0,5 százalék kamatprémiumot fizet, majd négy éven keresztük egy százalékosat., így szimbolikus mértékű, 0,1 százalékos maradt, talán csak azért, hogy ne kelljen a prémium szót törölni a nevéből.
Alulnézet: befektetői szempontból a mostani hozam- és inflációs szinteken a fix papírok számítanak jobb választásnak, ez csak kifejezetten magas (nagyjából 7,5 százalékos) inflációnál fordulna meg a PMÁP esetében. Egy ilyen inflációs környezet minden bizonnyal magasabb DKJ-szinteket is magával hozna, így a BMÁP kamatozása is nőne.
- A 7,5 százalék ugyan 2022–23 után nem tűnik elképzelhetetlennek, de az idénre várható 4,6 százaléknál érdemben magasabb, és ahhoz képest is sok, hogy a mostani jegybanki vezetés eltökéltnek tűnik, hogy elérje a 3-4 százalékos inflációs célt.
- Persze átmenetileg – például külső sokkok miatt – elképzelhető egy újabb inflációs kiugrás, de azért ez valószínűleg nem tartana öt éven keresztül.
Igen, de: ez egyben azt is jelenti, hogy a PMÁP olcsóbb finanszírozási forrás lenne most az államnak, mint a fix kötvények, ám szemmel láthatóan nem akar már inflációs kockázatot futni az ÁKK, ezt teljesen rátolná a lakosságra.
- A meglévő PMÁP-állomány miatt az inflációs kockázat azonban még mindig jelentős, hiszen továbbra is ez a legnagyobb állományú lakossági állampapír.
- Ha ebből áramlik át tőke a fix papírokba, az a fentiek miatt még drágítja is az államadósság finanszírozását. Igaz, nem drasztikusan, mert ezek a PMÁP-ok maximum infláció+1,5 százalékot fizetnek (vagyis az idei infláció után várhatóan 6,1 százalékot).
Tágabb kontextus: a kamatemelés vélhetően arra utal, hogy az ÁKK szeretné némileg felpörgetni a lakossági állampapírok értékesítését, azaz továbbra is jelentős szerepet szán a kormányzat a lakosságnak az államadósság finanszírozásában.
- Ez azért is fontos lehet, mert az utóbbi hónapok devizahitel-felvételei nyomán nőtt ezek aránya az államadósságon belül, amit a hitelminősítők nem néznek jó szemmel. (És hamarosan jönnek az őszi minősítések.)
- Az időzítésnek ahhoz is köze lehet, hogy szeptember végén lejár egy olyan BMÁP-sorozat, amelynek állománya a legutóbbi adat szerint 442 milliárd forint. Ez pedig az ÁKK számára sem jelentéktelen összeg, valószínűleg nem akarja, hogy a nagy része távozzon az állampapírpiacról.
- Befektetői szempontból egyébként továbbra is nagy előny, hogy az állampapír-jövedelmek után nem kell kamatadót fizetni, az Államkincstárnál pedig a számlavezetés is ingyenes.
