Magyarország GDP-arányos államadósságának rátája 2025 végére 73,1 százalék lesz a Központi Statisztikai Hivatal szerdán kiadott kormányzati hiányról és adósságról készült jelentése szerint.
Előzmények: az Európai Unió tagállamainak gazdaságpolitikáját összehangolni hivatott túlzottdeficit-eljárás keretében a tagállamok kormányainak évente kétszer jelentést kell készíteniük a főbb makrogazdasági folyamataikról.
- Az államadósság hazai alakulásával kapcsolatban a tavaszi jelentés még kedvezőbb képet vetített előre.
- Az áprilisi dokumentum még 72,6 százalékos adósságrátával számolt 2025-ben. Bár az államadósság nominális összege valamelyest kedvezőbben alakult, a GDP-várakozást jelentősen lefelé módosították, ez magyarázza a ráta emelkedését.
Számokban: a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján az államadósság 2024 végén 59 879 milliárd forint volt, ami GDP-arányosan 73,5 százalékos államadósságot jelentett.
- 2014 és 2019 között a ráta 76,5 százalékról 65 százalékra csökkent, közeledve az uniós országokkal szemben elvárásként támasztott 60 százalékos maastrichti kritériumhoz.
- A 2020-as járványévben azonban az arány hirtelen 78,7 százalékra ugrott, és azóta inkább stagnál az adósság GDP-arányos szintje. Ez a 2025-ös előrejelzés alapján sem változna jelentősen, még ha a 2024-es növekedés után 2025-ben enyhén csökkenne is a ráta.
Miért fontos ez? Az uniós elváráson túl azért sem mindegy, hogy mekkora az adósság mértéke, mert az adósság finanszírozása jelentős teher a költségvetés számára.
- Tavaly az EU-ban Magyarország költötte a legtöbbet kamatkiadásokra (a GDP 5 százalékát), amit így nem lehet olyan célokra fordítani, amelyek a gazdaság növekedési potenciálját hosszabb távon javítják.
- A magyar adósságráta az uniós mezőny közepén helyezkedik el, viszont a régióban a cseh, a szlovák, a lengyel és a román államadósság is kisebb a magyarnál GDP-arányosan.
Mit mondanak ők? „Ilyen környezetben az adósság kordában tartása nagy eredmény” – mondta az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Portfóliónak adott interjújában arra a kérdésre, hogy az elmúlt három év adósságpályáját a viszonylag magas hiány és zéró növekedés mellett a magas infláció mentette stagnálásra.
- Hoffmann Mihály szerint érdemes figyelembe venni a magyar helyzet értékelésekor, hogy az elmúlt 5-15 évben Kelet-Európában egyedül Magyarország volt képes csökkenteni az adósságrátáját.
Mi várható? A következő válság onnan jöhet, hogy szinte minden országban emelkedik az államadósság, ami ellen fel fognak lázadni a kötvénypiacok – erről beszélt Zsiday Viktor, a Citadella Alap befektetési szakembere a Portfolio konferenciáján szeptemberben. Egy másik eseményen azt mondta, két megoldás jöhet szóba, a költségvetési megszorítás vagy az adósság elinflálása.
- Középtávon a kormányok túlélhetnek úgy, ha olyan beruházásokat támogatnak, amelyek szűkös kapacitásokra épülnek: az árszínvonal-emelkedés növeli az összegszerű GDP-t, csökkentve az adóssághányadost. De hosszabb távon nem lehet elkerülni a strukturális reformokat – írta erről Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető közgazdásza a Portfolio.hu-n.
