A bruttó bérek 8,7 százalékos növekedését regisztrálta a KSH augusztusban az egy évvel korábbi szinthez képest, és a nyár végén a reálkeresetek is emelkedtek 4,7 százalékkal. A béremelésekkel párhuzamosan azonban válságtünetek mutatkoznak a magyar gazdaságban, az ipari termelés augusztusi, 4,6 százalékos visszaesését már a kormány sem nézi tétlenül.
- A leépítések és a házon belüli munkanélküliség már tavaly is jellemzők voltak a magyar gazdaságban, miközben az üres álláshelyek száma csökkent – a munkavállalók alkupozíciója tehát romlott, mégis növekedtek a keresetek, a versenyszférában is: a vállalkozásoknál dolgozók bruttó átlagkeresete is 8,5 százalékkal emelkedett idén és tavaly augusztus között.
Igen, de: az ellentmondást magyarázhatja, hogy az elmúlt években javult a magyar munkaerő uniós összehasonlításban még mindig alacsony produktivitása. A munkaerő-termelékenység – ami a GDP és az annak előállításához végzett munka hányadosa – a gazdasági körülmények romlása ellenére 2018 óta nő, míg ezt megelőzően hosszú stagnálás volt jellemző.
Számokban: tavaly 18 százalékkal haladta meg a 2015. évi szintet az egy ledolgozott munkaórára jutó munkaerő-termelékenység. Ez a fejlődés intenzívebb, mint az unió egészét vagy az eurózónát jellemző, és a dinamika is más: az utóbbi átlagok lassan, de szinte folyamatosan növekedtek az elmúlt húsz évben, míg Magyarországon változó trendek jellemezték a mutatót.
Tágabb kontextus: noha az unió fejlettebb, eurózónához tartozó országaiban mostanra stagnálni kezdett a termelékenység alakulása, az új tagállamok még mindig el vannak maradva. Magyarországon 2023-ban az egy munkaórára vetített termelékenység az uniós átlag 70 százalékát tette ki, ám a felzárkózás e tekintetben is látványos, ugyanez az arány 2017-ben 63,4 százalék volt.
- A termelékenység alakulása mellett az elmúlt évtized toborzási nehézségei is okot adhatnak a bérek emelésére. A dolgozók elvesztése esetén nehezebben tudnak reagálni a cégek a potenciálisan jobbra forduló gazdasági körülményekre, és a demográfiai folyamatok sem kecsegtetnek a gyors munkaerő-felvétel reményével. Mindez Németországban is jellemző.
- Őszre javulni kezdett az üzleti bizalom a GKI konjunktúrakutatása szerint, igaz, az értéke még szeptemberben is viszonylag alacsony volt, inkább csak a csökkenő trend megfordulása adhat okot a bizakodásra. A bérek emelése ráadásul a magyar gazdaságpolitika számára is egyre fontosabb, a GDP alakulásában ugyanis a fogyasztás szerepe döntővé vált.
