A legfontosabb demográfiai mutató szerint nem a Fidesznek kedvez a részvétel alakulása

Azokon a településeken, ahol magasabb a legalább érettségivel rendelkezők aránya, némileg nagyobb a részvétel növekedése is.

• Ez azért érdekes, mert a korábbi választási adatok alapján a helyi demográfiai adatok közül az iskolázottsággal mutatta a legerősebb összefüggést a Fidesz települési szintű támogatottsága.

Előzmények: az előző választásokat követően számos cikkben vizsgáltuk, hogy a Fidesz településenkénti eredményei milyen helyi sajátosságokkal függenek össze.

• Elég általános volt, hogy ahol több a közfoglalkoztatott, az álláskereső, ott sikeresebben, ahol pedig jobban élnek az emberek, ott gyengébben szerepelt a kormánypárt, már ami a pártlistára leadott voksok arányát illeti.
• A vizsgált társadalmi és gazdasági szempontok azonban egymással is összefüggenek, például azokon a településeken, ahol nagyobb arányban élnek magasabban iskolázottak, jellemzően a lakosság jövedelmi és munkaerőpiaci helyzete is kedvezőbb.
• Ha ezeket az együtt mozgásokat kiszűrtük, akkor kiderült, hogy a Fidesz helyi sikerességével a lakosság iskolázottsága függ össze a leginkább, méghozzá fordított irányban. Pontosabban minél magasabb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya, annál inkább szavaztak egy településen a Fidesz–KDNP listára*
  Az úgynevezett korrelációs együttható az elmúlt években -0,65 és -0,7 között alakult, ami erős fordított összefüggést jelez. Ez a mutató 0 és 1 közötti pozitív vagy negatív előjelű értéket vehet fel, nullához közelít, ha a két tényező független egymástól, amikor +/-1 közelébe esik, akkor meghatározó kapcsolatot jelez.
  .

Tágabb kontextus: a fentiek miatt lehet információértéke annak, hogy milyen összefüggést mutat az egyes településeken a részvétel változása és az érettségizettek aránya.

• Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az adatok nem azt mutatják, hogy mekkora a részvétel a különböző iskolai végzettségűek körében, hanem csak azt, hogy azokon a településeken, ahol alacsonyabb vagy magasabb a legalább érettségivel rendelkezők aránya, milyen változások voltak a részvételben.

Számokban: 11 órakor 0,27 volt a részvételi arány és a legalább érettségizett lakosság hányada közötti korrelációs együttható, ami gyenge összefüggést jelez. Ez a mutató 0 és 1 közötti pozitív vagy negatív előjelű értéket vehet fel, nullához közelít, ha a két tényező független egymástól, amikor +/-1 közelébe esik, akkor meghatározó kapcsolatot jelez.

• Az ábrákon minden pont egy-egy települést jelöl, elhelyezkedésük a helyi választási részvétel és iskolázottság függvényében alakul. Minél inkább jobbra esik egy pont az ábrán, annál magasabb a részvétel, és minél magasabban van, annál nagyobb az adott településen a legalább érettségivel rendelkezők aránya.
• A pontok többsége viszonylag koncentráltan, egymás közelében helyezkedik el (az összefüggés emiatt sem tekinthető erősnek), ugyanakkor általában véve elmondható, hogy ahol magasabb az érettségizettek aránya, ott többen járultak az urnákhoz.
• 13 órakor valamivel még erősebb, 0,31-es együtthatóval jellemezhető összefüggés adódott. Ez a kapcsolat is gyenge, de az ismételt fennállása arról legalábbis árulkodik, hogy nem egy egyszeri, esetleges megfigyelésről van szó.

Háttér: az iskolázottság és a részvétel egyéni, személyes jellemzők, amelyeket most települési szinten vizsgálunk, így az ökológiai tévkövetkeztetés fenyeget. A területi összefüggések ugyanis nem szükségképpen érvényesek az egyének szintjén, és a települések elemzésekor ugyanúgy egy egységnek számítanak a falvak (amelyek jellemzően a kiugró esetek a fenti ábrákon is), mint a százezres lakosságú megyeszékhelyek.

A cikk elkészítésében közreműködött Weiler Márk.