Tessely Zoltán, a Felcsútot és Alcsútdobozt is magába foglaló Vál-völgyi térség országgyűlési képviselője mindig lelkesen számol be a térség fejlesztéseiről. Arról azonban, hogy Bicskén új kézilabdacsarnok épült, csak egyetlen, szűkszavú bejegyzést találtunk Facebook-oldalán.
Az új csarnokról nem volt nagy hírverés, pedig kisebb projektekről is sokkal több ünnepi bejegyzés jelenik meg. Az online világban mintha nem is létezne a Bicskei Torna Club (BTC) új csarnoka. A hallgatásra több oka is lehet az érintetteknek:
- 2021-ben még egy ezerfős kézilabdacsarnokot terveztek a városba, amit 2500 fős rendezvénycsarnokként is lehetett volna üzemeltetni. A közel nyolcmilliárd forintos fejlesztést 2023-ra tervezték megvalósítani állami támogatásból. Ehelyett egy érdemi kilátó nélküli ponyvasátor jelentős visszalépés.
- Nem a BTC, hanem a szomszédos Etyek település sportszervezete által a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) tao-pályázatán elnyert pénzből épült a csarnok Bicskén. Így hiába a BTC telephelyén áll maga az épület, annak a szomszédos település a tulajdonosa.
Kacifántos történet
A bicskei sportcsarnok megvalósítására egy 2016-os kormányhatározat irányzott elő 900 millió forintot a helyi sportegyesület számára. Ebből 59 millió volt előleg, és 42 milliót el is költöttek a tervekre. Ezeket 2018-2019-ben készítette el az A3 Építész Kft., de az építkezés nem indult el.
Amikor Lázár János építési és közlekedési miniszter megtizedelte az állami fejlesztéseket, annak ez a projekt is áldozatul esett: a fel nem használt pénzt már nem kapta meg a BTC. (Ahogy az említett 8 milliárd forintos állami támogatás sem érkezett meg.)
A terveket így már nem használták fel, hanem a szomszédos Etyek önkormányzatának bevonásával valósult meg egy könnyűszerkezetes csarnok. Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló Etyeki Sport Nonprofit Kft. még 2017-ben adott be pályázatot a Magyar Kézilabda Szövetséghez (MKSZ), hogy 393 millió forintot gyűjthessen a társasági adóját (tao) sportcélokra felajánló vállalkozásoktól. Ezt a szövetség jóvá is hagyta, és a felhasználás határidejét hatszor hosszabbította meg az MKSZ.
A cikk elkészítése során kerestük Tessely Zoltánt, a BTC-t, Etyek önkormányzatát, választ egyiktől sem kaptunk. Az MKSZ-nél kérdésünkre azt mondták, az állami támogatás kiesése után a BTC folyamatosan kereste annak megoldását, hogy sportolói részére fedett edzéshelyszínt tudjon biztosítani.
Ezért kötöttek együttműködési megállapodást az Etyeki Sport Nonprofit Kft.-vel 2022 júliusában. A megállapodás értelmében az Etyeki Sport Nonprofit Kft. részére jóváhagyott támogatás összegének felhasználásával valósult meg a kézilabda edzőcsarnok. Az MKSZ válaszában kiemelte, hogy így közel 170 gyerek mozgáslehetősége biztosított.
Ez jó hír, hiszen végül is a korábbinál kisebb költséggel sikerült elérni ezt a helyzetet, és bár a ponyvás csarnok sörsátorra hasonlít, legalább tartozik hozzá öltöző és vizesblokk is.
Közben viszont a helyi iskoláknak továbbra sincsen tornateremnél nagyobb pályájuk, az új kézicsarnokot ugyanis sikerült jó messze építeni az iskoláktól.
Pedig a kézilabda egyáltalán nincs a BTC működésének fókuszában, honlapján ez a sportág csak említésszerűen szerepel, a csapatról nem sok érdemi információ lelhető fel. Pedig az elmúlt években 13-14 millió forint sport-tao forrást gyűjthettek a kézilabda utánpótláscsapatra.
A klub honlapját az NB III-as focicsapat eredményei uralják, és a céges logókból arra következtethetünk, hogy az egyesületet Mészáros Lőrinc két fontos érdekeltsége, az MBH Bank és a V-Híd is támogatja.
Fideszen belüli ellentétek
Forrásaink szerint az eredeti tervek kudarcában szerepet játszott, hogy a bicskei, fideszes vezetésű önkormányzat és Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselő, egyben a BTC elnöke között ellentétek alakultak ki.
A kézilabdacsarnok eredeti projektjénél a telket biztosító önkormányzatnak jelentős pénzügyi kockázatot kellett volna vállalnia. Ezt azonban nem tette meg, így feszült lett a viszony az országgyűlési képviselő-klubelnök és a város vezetése között.
Ahogy 2021-es cikkünkben is kiemeltük, a 12 ezer fős város 15 éves fejlesztési forrásaival ért fel az eredeti csarnokfejlesztés értéke. Márpedig milliárdos garanciákat, jelzálogokat nem szívesen írnak alá felelős vezetők, főleg ha a finanszírozási és megvalósulási kockázatokat jelentősnek látják.
A városvezetés és Tessely Zoltán között más fronton is torzsalkodás alakult ki, mert az utóbbi a saját elképzelései szerint alakította a Bicskét érintő fejlesztéseket. A városvezetés a központban lévő Bicske Szíve Parkban szeretett volna egy kerékpáros pumpapályát építeni az Aktív Magyarország Országos Bringapark Program keretében 2023-ban.
Erre nem kapott támogatást az önkormányzat, de helyette megépítette a pumpapályát a BTC, mivel már az első ütemre 15 millió forintot nyert el az Aktív Magyarország Fejlesztési Központtól. A pályát kibővítve Tessely 2024-ben adta át. Sokáig nem lehetett használni, mert abban az évben le is zárták a csarnok építésére hivatkozva. 2025. áprilisra ígértek a nyitást, de ez elmaradt, és új dátumot sem adtak meg. Helyi vélemények szerint a sok baleset is közrejátszhat abban, hogy egyelőre nem nyitották meg ismét a pályát.
A Fideszen belüli bicskei ellentétekben szerepet játszhatott, hogy az ellenzéktől sokáig nem kellett tartania a kormányzó pártnak. A legutóbbi európai parlamenti választáson is 51 százalékot kapott a Fidesz, az önkormányzati választáson pedig minden egyéni képviselői helyet megnyert.
A várost 2008 és 2014 között vezető Tessely ráhatására viszont nem feltétlenül olyan fejlesztések valósultak meg, amire a leginkább szükség lett volna. A BTC-hez kötődőkön kívül még két jelentősebb beruházás jött létre, állami forrásból. Az egykori néptánctanár Tessely számára fontos Lajtha Ház Kulturális Központ 663 millió forintból valósult meg.
Emellett a nyitókép apropóját adó vasútállomás-fejlesztésre 11 milliárd forintot költött az állam. A P+R parkolók építése előrelépés, ahogy egy aluljáró meghosszabbítása is. Azonban az igencsak lelakott vasútállomás kifestése nem fért bele a külső személőnek erősen túlárazottnak tűnő projektbe, amit a szomszédos Felcsúton székelő Mészáros Lőrinc V-Híd vállalata végzett el az eredetileg becsült ár másfélszereséért.
Csak azért is csarnok?
A fentiek ellenére nem biztos, hogy végül nagy sportcsarnok nélkül marad a város: a kormány a 2025-2030 között megvalósítani tervezett beruházásait tartalmazó listájára felkerült a Pannónia Szíve Sport és Kulturális központ 8,8 milliárd forintos értékkel.
Más kérdés, hogy az összesen 49 ezer milliárd forintos lista irreális. Az eddigi állami beruházási összegek sokszorosát kellene a felsorolt projektek megvalósítására fordítani a következő években, miközben kérdéses az uniós források sorsa, és folyamatos gond a költségvetési hiány mértéke.
Bicske a csarnokon túl három másik projekttel képviselteti magát a listán, a helyi egészségközpont második ütemének fejlesztésével, egy körforgalom kialakításával, valamint a vasútállomás átszállási és parkolási lehetőségeinek javításával. Ezek költsége belátható nagyságrendű (a csarnok nélkül közel 17 milliárd forint ), érdekes lesz látni, hogy ezekből mi és milyen sorrendben valósulhat meg a következő években.
