Az Európai Bizottság 2022 decemberében felfüggesztette a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott magyar egyetemekkel új szerződések megkötését a legfontosabb európai kutatásfinanszírozási alap, a Horizont Európa jelentősebb forrásaira. A hallgatók külföldi tanulmányait finanszírozó Erasmus-program szintén ennek esett áldozatul. Az uniós kifogások főként az átláthatóság és az elszámoltathatóság hiányára vonatkoznak, a források megvonásának részleteiről például itt lehet olvasni.
A kormány azóta sem képes olyan szabályozást hozni, amely lehetővé tenné a hazai felsőoktatás számára kiemelkedően fontos források elérését. A Horizont projekteknél talán nem is a források megléte a legfontosabb: ezek a projektek biztosítják, hogy az intézmények az európai kutatási ökoszisztéma részei legyenek, maradjanak. Enélkül nemcsak forrásokhoz, de friss tudáshoz is nehezebb hozzáférni. Még tagjelölt országok – például Moldova és Szerbia – vagy a programhoz társult Tunézia és Dél-Korea egyetemei is több tudáshoz és forráshoz férnek hozzá a hazai egyetemek többségéhez képest.
Leminősített magyarok
Kisebb volumenben így is maradtak lehetőségek a tudományos együttműködésre: az elmúlt években 43 hazai felsőoktatási projekt nyert el közel 1,8 milliárd forint összeget a Driving Urban Transitions to a Sustainable Future (DUT, magyarul nagyjából Városok fenntarthatóvá átalakítása) nevű uniós partnerségi program keretében.
Lett azonban egy hatalmas probléma. Magyarország nem fizette ki a vállalt támogatást, a hazai finanszírozásért felelős Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) nem tartotta be a megállapodás szabályait, ezért a hazai pályázók – ha nem is zárták ki őket a pályázatokból, de – erősen hátrányos helyzetbe kerültek.
Ez a partnerségi megállapodás egy összetett finanszírozási rendszer. Leegyszerűsítve az a lényege, hogy a három-öt országból összeálló kutatókat vezető szervezet leszerződik az uniós szervezettel a támogatási összegre, amelyet az egyes országok tudományfinanszírozó ügynökségeinek kell kifizetniük, ez nálunk az NKFIH. Ez nem választható opció, ha nyer egy projekt az uniós döntéshozatal során, az fizetési kötelezettséggel jár az érintett országok számára.
Magyarországot azért sorolták vissza, mert másfél éven keresztül nem fizették ki ezeket. Az NKFIH nem adott ugyan konkrét választ arra, hogy mennyi kifizetéssel maradtak el, csak annyit írtak ennek kapcsán, hogy „a DUT korábbi pályázataiban győztes magyar pályázók is kivétel nélkül megkapják az őket megillető támogatást: a kifizetések egy része már meg is történt, másik része előkészítés alatt áll”.
Tehát a több mint másfél éves késésre nem adtak magyarázatot, és arra sem, hogy miért szükséges még mindig az előkészítés. A módosított kiírás szerint a magyar kutatók már nem teljes jogú partnerként tudnak részt venni, csak önköltséges formában.
Ezt a kiírás szerint fedezi ugyan az NKFIH, de magyar szervezet nem lehet projektkoordinátor, és magyarokat nem lehet beszámítani a pályázó konzorciumok nemzetköziségére vonatkozó kritériumok teljesítésébe sem.
Vagyis a magyarok a futottak még kategóriába kerültek,
a kiíró pedig azt tanácsolta az érintetteknek, hogy a magyar résztvevőket vagy cseréljék le, vagy sorolják vissza az új helyzetnek megfelelő státuszba.
Ráadásul az idei kiírásban még teljes jogú partnernek indultak a magyarok, hónapokig így szólt a kiírás, leadás előtt egy hónappal, október 15-én született meg a DUT irányító szervezetének említett döntése. „Ez tényleg komoly anyagi és partnerségi kárt okozott, sokkal nagyobbat, mint ha eleve nem kerültünk volna be a 25-ös kiírásba” – írta az egyik érintett magyar szereplő lapunknak.
Hozzátette, a futó projektekben komoly rizikóvá váltak a pénzt nem kapó, így feladatokat évekig csak önszorgalomból, hitelből és reményből ellátó magyar partnerek. Az október közepi döntés nyomán aztán hirtelen megindultak a kifizetések, az NKFIH próbálja utolérni magát.
(Az utóbbi két bekezdés megjelenés után, 10.30-kor frissítésként került a cikkbe, ezen kívül pontosítottuk a DUT-pályázatok finanszírozására és eredeti kiírására vonatkozó részt.)
Nem a pénzhiány az ok
Magyarország 2022-ben csatlakozott ehhez a programhoz, de a vállalt, évi pár százmillió forintos forrást nem biztosította – hiába nyertek magyar egyetemek jelentősebb forrásokat.
Az NKFIH honlapján nem lehetett megtalálni, kik a nyertesek, és hiába kértük a hivatalt, hogy ezt ossza meg velünk, nem reagált megkeresésünk ezen részére. A DUT éves beszámolók alapján a magyar érdekeltségűek közül
- 2022-ben 676 millió forint támogatást kapott 17 projekt;
- 2023-ban 661 millió forintot 15 projekt;
- 2024-ben 441 millió forinthoz jutott hozzá 11 pályázat.
Azért érthetetlen a megakadás a kifizetéseknél, mert az NKFIH 2025-ös költségvetése szerint 68,9 milliárd forint támogatást oszthat szét. A pár százmillió forintos tétel nem jelentős a költségvetésében, de ha mégse jutna erre forrás, akkor ki is szállhatna a nemzetközi támogatási megállapodásból.
Forrásaink szerint azonban a probléma nem pénzhiány, hanem adminisztratív szervezetlenség volt. Elmaradtak a fedezettel rendelkező kifizetések, nem kommunikáltak a DUT vezetésével.
Az NKFIH-nál a visszaminősítés ellenére is úgy látják, hogy nem történt semmi baj. Válaszukban saját hibának nyoma sincs, csak a pozitív szerepüket emelték ki. E szerint az NKFIH minden rendelkezésére álló eszközzel segíti a DUT október közepi döntése miatt nehéz helyzetbe került és együttműködő partneri (önfinanszírozói) státuszba kényszerített magyar pályázókat projektjeik megvalósításában.
„A státuszváltozás, ami nem jelenti a konzorciumokból, a közös kutatásokból való kizárást, a finanszírozás szempontjából nem érinti a résztvevőket: támogatásukat, amint eddig is, ezután is az NKFI Hivatal biztosítja*
A válaszban arról nem írtak, hogy az elmúlt másfél évben miért álltak le az aláírt támogatások kifizetésével. Arra sem tértek ki, hogy a magyar egyetemek innentől kezdve nem társkutatóként, hanem csak külső partnerként vehetnek részt a projektekben, ami jóval kevesebb lehetőséggel jár, például – mint már volt róla szó – konzorciumot mostantól nem is vezethetnek.
A magyar kutatókkal kapcsolatban már így is egyre nő a bizalmatlanság, egyrészt a hazai kutatási hálózat és egyetemek politikai befolyásoltsága, másrészt a kockázatos jogi háttere miatt. A DUT-leminősítés csak a közlekedési, urbanisztikai szakmát érinti, de esetükben egy újabb lépés a bizalom aláásása és a nemzetközi elszigetelődés irányába.
