Eddig visszafogott az érdeklődés, és ha az év végéig is az marad, nem fogja jelentősen rontani a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, hogy a kormány a választások előtt lehetővé tette az önkéntes nyugdíj-megtakarítások lakáscélú felhasználását.
Számokban: az egyes előrejelzésekben szereplő 300 milliárd forintos kiáramlás helyett 100-120 milliárdos lakáscélú felhasználásra lehet számítani idén – erről Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közigazgatási államtitkára beszélt az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) éves konferenciáján, amelyről a Portfolio.hu számolt be.
- Október elejéig összesen 67 milliárd forintot utaltak ki, és a közel 1,1 millió pénztártag mindössze 2-3 százaléka élt a lakáscélú felhasználás lehetőségével.
Előzmények: a kormány egy éve jelentette be, hogy 2025-ben az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarításokat lakáscélokra is lehet majd fordítani. A nyugdíjpénztárakat is kötelezték arra, hogy tájékoztassák a tagjaikat arról, hogy a náluk gyűjtött megtakarításaikat így is fel lehet használni.
- Fontos kontextusa még az intézkedésnek, hogy a kormány költségvetési mozgástere korlátozott a 2026-os választások előtt, ezért is nyúlhattak olyan megoldásokhoz, mint a magánnyugdíjak felhasználhatóságának előre hozása, vagy például az Otthon Start, amely főleg a következő években jelent majd pluszkiadást a költségvetésnek.
Miért fontos ez? Ilyen szempontból is érdekesek az NGM államtitkárának szavai, hiszen az intézkedés eredeti szándéka ellenére az eddigi adatok kapcsán úgy fogalmazott, hogy az intézkedés „nem atombomba volt, hanem az elmúlt évek egyik legnagyobb marketingkampánya a pénztáraknak”.
- Ezt a számok is visszaigazolják: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint június végén az önkéntes nyugdíjpénztárak több mint 1,076 millió tagot tartottak nyilván, ami mintegy 7400 fővel, azaz 0,7 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. 2017 és 2024 között a létszám 70 ezerrel csökkent ezt megelőzően.
- A középkorúak átlagos megtakarítása 2025 második negyedévében 1,8 millió forint volt, ami visszaesés a tavalyi 2,3 millió forinthoz képest, és a 2022-es szintet idézi. A K&H biztos jövő felmérése szerint a rendszeres megtakarítók aránya 61 százalékra csökkent, vagyis ötből kettő középkorú ma már nem képes havonta félretenni.
- Még egy további fontos szempont, hogy az intézkedés a visszafogott érdeklődés mellett nem járul hozzá az ingatlanpiaci dráguláshoz, amit az Otthon Start által a piacon megjelenő pluszkereslet okozhat.
Mi várható? Az államtitkár arról is beszélt, hogy év végével akár még várható egy nagy felhasználási roham, és hogy az is elképzelhető, hogy a lakáscélú felhasználhatóságot nem vezetik ki az év végén.
