Még nyerhet is Magyarország az orosz olaj elleni szankción, ha Orbánék jól lobbiznak

Rövid távon akár még jól is járhat a Mol és a magyar költségvetés azzal, hogy az Egyesült Államok szankciókat vezet be a legnagyobb orosz olajvállatokkal szemben.

• Az amerikai intézkedésekkel kapcsolatban akadnak még tisztázatlan kérdések, de az egyre inkább egyértelműnek tűnik, hogy a Mol idővel kénytelen lesz leszakadni az orosz olajról.

Előzmények: múlt hét szerdán jelentette be Donald Trump, hogy bővítik az Oroszországgal szembeni szankciók listáját. Ezúttal a két legfontosabb orosz olajvállalatot, a Lukoilt és a Rosznyeftet, illetve ezek ügyfeleit helyezték szankciós listára.

• A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ellehetetlenítik ezeknek a cégeknek az Oroszországon (és közvetlen érdekszféráján) kívüli üzleti működését.
• A szankciók általában az adásvételi ügyletekben résztvevő pénzintézeteket büntetik például azzal, hogy kizárják őket a dollárelszámolásból. Mivel ezt szinte egyetlen bank sem vállalja fel, ezért nemigen lesz olyan hitelintézet, amelyen keresztül a tranzakciókat le lehet bonyolítani, így az orosz cégek nem tudják eladni termékeiket.

Mit mondanak ők? Az amerikai szankciók nem teljesen előzmény nélküliek. Tavaly nyáron ugyanis az ukránok ugyanezeknek a cégeknek már megtiltották, hogy Ukrajnán keresztül szállítsanak. Azaz fizikailag már közel másfél éve nem tudnak az érintett vállalatok például Magyarország és Szlovákia irányába olajat továbbítani.

• A magyar kormány akkor nagyon élesen reagált az ukrán intézkedésre, Kijevnek és az Európai Bizottságnak is frontálisan nekirohant. Ehhez képest most kifejezetten visszafogott volt a kormányzati kommunikáció.
• Orbán Viktor a szokásos pénteki interjújában úgy beszélt az ügyről, hogy a szankciókkal kapcsolatban az „Egyesült Államok” kifejezés és Trump neve el sem hangzott, viszont az EU-val szemben már a hozzá intézett kérdés is kritikát fogalmazott meg.
• A miniszterelnök azt mondta: „azzal kezdtem a hetet, hogy a Mol vezetőivel többször is egyeztettem, dolgozunk azon, hogy hogyan lehet ezt a szankciót kivédeni”.
• Az orosz olaj körüli vita „brüsszelezésbe” csomagolása azért is furcsa, mert mostanra teljesen egyértelművé vált, hogy az USA azt várja: Magyarország lehetőleg minél gyorsabban tegyen lépéseket az orosz olajról és gázról való leválás irányába.

Felülnézet: mindez azt jelenti, hogy jó eséllyel – hiába utalt erre Orbán Viktor – kijátszani sem lehet majd az amerikai szankciókat olyan trükkökkel, amilyenekkel az ukrán intézkedéseket védték ki a magyar és orosz vállalatok.

• Akkor az lett a megoldás, hogy a szankcionált cégek helyett más, közvetítő társaságok vették át az exporttevékenységet. Magyarul beiktattak egy köztes szereplőt a folyamatba. Valójában már korábban is jelentős részben ez a modell működött, az ukrán tiltás után csak annyit kellett csinálni, hogy a teljes kereskedelmet közvetítőkhöz terelik át.

Reakciók: most azonban ez nem valószínű, hogy elég lesz. „Minden attól függ, hogy mikor élesítik az amerikaiak a szankciókat” – mondta a G7-nek Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője, aki szerint az ugyanakkor már elég jól látszik, hogy a Molnak belátható időn belül le kell mondania az orosz olajról.

Tágabb kontextus: más kérdés, hogy rövid távon az olajcég és Magyarország akár még jól is járhat az új szankciókkal. Azok ugyanis elsősorban inkább a kínai és indiai vevőket célozzák.

• Ennek megfelelően a kínai állami olajtársaságok már fel is függesztették a tengeri úton szállított orosz olaj vásárlását, és India is jelentősen visszafoghatja az orosz olajimportot.
• Így drasztikusan csökkenhet a kereslet az orosz olaj iránt, ami hasonló folyamatokat indíthat el, mint a három évvel ezelőtti európai leválás. Akkor a Mol finomítóiban is használt orosz Ural típusú olaj ára beszakadt, és hosszú hónapokig sokkal olcsóbban lehetett hozzájutni, mint a nyugati olajtípusokhoz.

Mi várható? A háború kitörése után a Mol ezen hatalmasat kaszált. Később azonban a kormány az így elért nyereség nagy részét egy különadóval elvonta, aminek eredményeként az orosz olajprofit már évek óta a költségvetést gazdagítja.

• Az olajcég és az állam több százmilliárd forintot keresett 2022 óta azon, hogy nem vált le az orosz olajról, sőt még növelte is az importot.
• Ez ismétlődhet meg most is, igaz, valószínűleg kisebb mértékben és csak rövidebb ideig. Minden attól függ, hogy a magyar kormány mennyire hatékonyan tud lobbizni Trumpnál a szankciók Magyarországgal szembeni azonnali vagy gyors érvényesítése ellen.
• Az biztos, hogy – amint egy forrásunk hivatkozott – „a Fidesz a választásokig biztosan ki akarja húzni anélkül, hogy az orosz olajról való leválás kérdésével érdemben kezdeni kelljen valamit”.