Miért tüntetnek „rezsikárosultak”, ha nálunk a legolcsóbb a gáz és az áram Európában?

Hétfőn hivatalossá vált, hogy pénteken egész napos „rezsitüntetést” szerveznek a fővárosi Váci útra, a Budapesti Elektromos Művek Zrt. épülete elé. Az eseményről először a 24.hu számolt be, azóta azonban már a tüntetés szervezője is megerősítette egy Facebook-posztban.

Előzmények: az eddigi információk alapján nem teljesen egyértelmű, hogy mi ellen tüntetnek majd. Az esemény azonban részben az „MVM és egyéb rezsikárosultak” Facebook-csoportban szerveződött, ahol elsősorban a magas rendszerhasználati díj és a kiugró elszámolószámlák miatt bírálja sok felhasználó a szolgáltatókat.

• Az elégedetlenség annak fényében különösen érdekes, hogy a rezsicsökkentés a Fidesz egyik legfontosabb politikai terméke volt az elmúlt 15 évben, és ennek következtében Magyarországon a legalacsonyabb a gáz és a villamos energia ára az Európai Unióban (pdf).

Számokban: 2025 októberében egy kilowattóra villamos energiáért 9,3 eurócentet kellett fizetnie a magyar lakosságnak, miközben az uniós átlag ennek közel háromszorosa, 25,7 eurócent volt.

• A gáz esetében még nagyobb az eltérés. Itt a magyar ár 2,6 eurócent volt kilowattóránként, az uniós átlag pedig ennek négyszeresét is meghaladta.

• Ráadásul a hazai árak nem csak most alacsonyak: évek óta a magyarok kapják a legolcsóbban az energiát az EU-ban, és a közösségen kívül sem nagyon vannak olyan országok a kontinensen, ahol kevesebbet fizetnének a háztartások a gázért és az áramért.

Igen, de: ez egyáltalán nem igaz a villany- és gázszámla minden összetevőjére. A tüntetést szervező csoportban is sokat kifogásolt rendszerhasználati díjak például kifejezetten magasak Magyarországon.

• Ez az áram- és gázszámlán az az összeg, amit a hálózatokat üzemeltető cégek kapnak, lényegében azért, hogy a villamos energiát és a földgázt eljuttatják a lakásokba az általuk fenntartott vezetékeken.
• Magyarországon az áram esetében a teljes tarifa kétharmadát ez teszi ki, ami teljesen egyedi. Más országokban ez jellemzően 10 és 40 százalék között szóródik. Itthon ezzel szemben magának az áramnak az ára nagyon alacsony: csak a teljes díj 14 százaléka, ellentétben a más országokban jellemző 30-70 százalékkal.

Felülnézet: a teljesen torz díjtételek magyarázata a rezsicsökkentés. Mivel a tarifa fix, és attól nem lehet eltérni, ezért ha egy elemét emelik, akkor egy másikat ugyanannyival csökkenteni kell, hogy a végső összeg ne változzon.

• A magas rendszerhasználati díjak kritikusai azt kifogásolják, hogy ez a díjtétel sokáig nem volt ennyire magas, csak azt követően emelték meg, hogy Mészáros Lőrinc is érdekeltséget szerzett az iparágban.
• Bár némi időbeli eltérés volt a kettő között, összességében nagyjából tényleg ez történt. Ezt megelőzően ugyanakkor a rendszerhasználati díjak inkább alacsonyak voltak, ami segített abban is, hogy az állam és kormányközeli szereplők – a miniszterelnök elvárásainak megfelelően – teret hódítsanak az energiaszektorban.
• Épp ezért ugyanakkor a rendszerhasználati díj emelésének a NER profithajhászásán túl más okai is lehettek. Korábban a G7 is írt róla, hogy a fejlesztések elmaradása már a teljes rendszerre súlyos következményekkel járt, így valószínűleg nem lehetett a korábbi alacsony szinten tartani a díjakat.

Tágabb kontextus: a problémát az okozza, hogy ezeknek a díjtételeknek a megállapítása nagyon nehezen átlátható, egy átlagember számára lényegében érthetetlen folyamat, és így nem is igazán lehet transzparens.

• Egy olyan országban pedig, ahol az államhoz szorosan kötődő iparágakból százmilliárdos nagyságrendű extraprofitot lapátolnak ki kormányközeli szereplők, okkal merülnek fel kétségek a felhasználókban egy ilyen folyamat kapcsán.
• Emellett a fogyasztók úgy általában a teljes iparág működését is nehezen értik. Erre jó példa, hogy a mostani tüntetést a „Budapesti Elektromos Művek”-hez szervezték, miközben az egykori Elmű hálózatát ma már az E.On üzemelteti, ügyfeleit pedig az MVM szolgálja ki.
• Ágazati tapasztalatok alapján a fogyasztók azt is csak ritkán tudják, hogy valójában két szereplővel állnak kapcsolatban, és ha ezek eltérő vállalatcsoportokhoz tartoznak (mint ebben az esetben is), akkor nehezen azonosítják, hogy melyik céghez milyen ügyben fordulhatnak.