Megmutatjuk, hogyan keletkeztek a milliárdok, amikből most visszaadna Balásy Gyula

Az elmúlt években előfordult, hogy az állami megbízásokkal kitömött Balásy-cégek négyszer-ötször nagyobb nyereségrátával működtek, mint a hasonló tevékenységet végző konkurensek.

• Ebből 50 milliárdos többletprofitot gyűjtött a milliárdos, aki most pont ezeket a cégeket ajánlotta fel az államnak. Más kérdés, hogy a többletnyereség nagy részét már kivette a vállalatokból.

Előzmények: tavaly októberben részletes cikkben mutattuk be, hogyan épült fel az az állami kommunikációs és rendezvényszervezési megbízásokra épített közpénzszivattyú, amelynek legnagyobb haszonélvezői az elmúlt években Balásy Gyula cégei voltak.

• Azt vizsgáltuk meg, hogy a hivatalos besorolásuk szerint hasonló tevékenységet folytató vállalatok árbevételükhöz viszonyítva mekkora adózott nyereséget érnek el, és ez miben tér el a közbeszerzésekkel kitömött négy Balásy-cég számaitól.

• Balásy Gyula érdekeltségei a média- és általános ügynökségi piacon is sokkal több profitot termelnek, mint versenytársaik. Az elmúlt években az árbevétel-arányos nyereségük esetenként akár a négy-ötszöröse is volt a piaci átlagnak.
• A rendezvényszervezési szektorban nem ennyire egyértelmű a helyzet, összességében azonban itt is felülteljesítenek a Balásy-cégek.

Számokban: Balásy Gyulának az a lényegében kizárólag állami megbízásokból élő, azokon felhizlalt négy vállalata, amelyeket most felajánlott az államnak, 2017 és 2024 között így 47-53 milliárd forintnyi extraprofitra tett szert.

• Bár extraprofit helyett itt helytállóbb a járadék szó használata. Ugyanis míg előbbit jellemzően a piaci teljesítménynek köszönhetően elért többletnyereségre használják a közgazdászok, addig a járadékhoz kizárólag a politikai elittel fenntartott jó kapcsolatnak köszönhetően jutnak hozzá a kiváltságos gazdasági szereplők.

Alulnézet: ahogy a tavalyi cikkünkben is felhívtuk a figyelmet, a kiugró profitabilitáshoz fontos adalék, hogy a tízmilliárdos többlethasznot hozó munkákat jelentős részben még csak nem is azok a cégek végzik el, amelyek a sápot lehúzzák.

• Hétfői interjújában Balásy Gyula is beszélt arról, hogy rengeteg alvállalkozójuk volt. Mint fogalmazott: „az egész kommunikációs piaccal dolgoztunk”.
• Ez olyannyira igaz, hogy az állami megrendelésekből élő négy cég között volt olyan, amelynél ha összeadjuk a közvetített (tehát az alvállalkozókkal végeztetett és változatlan formában továbbértékesített) szolgáltatások beszerzési értékét és a nyereséget, akkor szinte pontosan kijön az árbevétel.
• Ezt úgy értelmezhetjük – kissé leegyszerűsítve –, hogy az adott cég minden munkáját mással végeztette el, miközben lehúzta belőle a piaci átlagot messze meghaladó profitját.

Tágabb kontextus: a fenti ábra egyáltalán nem egyedi a magyar gazdaságban: szinte minden olyan szektorban, ahol – közvetve vagy közvetlenül – az állam volt a legnagyobb megrendelő, hasonlóan felülteljesítettek a kormányközeli cégek az elmúlt években.

• Nagyon hasonló ábrákat csináltunk Mészáros Lőrinc, Szíjj László és más NER-milliárdosok építőipari cégeiről, illetve Orbán Győző bányavállalatáról is.