Távközlési trend: sorra kettéhasadnak a mobilcégek
Miközben a Magyar Telekom, a One vagy a Yettel, azaz a nagy hazai mobiloperátorok szinte mindenki által ismert márkák, valószínűleg kevesebben ismerik a Cetin Hungary vagy a Vantage Towers nevű cégeket. Pedig hatalmas, sok tízmilliárdos forgalmat generáló és sokmilliárdos profitot termelő társaságok. Előbbi a Yettelből, utóbbi az egykori Vodafone-ból vált ki, de már a Magyar Telekom is vizsgálja, hogy leválasszon önmagáról egy infrastruktúracéget.
A Cetin tulajdonolja és üzemelteti Magyarország egyik legjelentősebb távközlési hálózati infrastruktúráját: országszerte 4050 bázisállomást, az ezeket összekötő teljes átviteltechnikai hálózatot, valamint a kiszolgálást biztosító adatközpontokat, informatikai és biztonsági infrastruktúrát. Kübler-Andrási Judit, a Cetin Hungary első embere a cég ötéves fennállása alkalmából tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, az elmúlt négy évben 102 milliárd forintot fordítottak a hálózat fejlesztésére. Tavaly 74 milliárd forint volt a cég forgalma, de azt is bejelentette, hogy Magyarországon létrehozták az első olyan multioperátoros beltéri antennarendszert az Allee bevásárlóközpontban, amelyen mindhárom mobilszolgáltató elérhető 5G-n.
Mint elhangzott, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által működtetett szelessav.net mérései szerint ráadásul ez a szolgáltató biztosította a leggyorsabb le- és feltöltési sebességet 4G-n és 5G-n.
A nagy szétválasztási trend
Valószínűleg a legtöbben természetesnek vesszük, hogy Magyarországon jó minőségben lehet telefonálni városban és vidéken, szabadban és épületben, fesztiválon, metróban, jellemzően még akkor is, ha adott helyszínen hirtelen nagy tömeg torlódik fel. Általában nem gondolkodunk azon, hogy miért nem romlik a telefonálás minősége, ha a semmiből felépül egy új lakónegyed, mint a Kopaszi-gátnál a Budapark, ahol hirtelen több ezren használnak irodákban, lakásokban mobilt. Vagy, miért lehet ugyanúgy telefonálni, ha augusztus egyetlen hetében már nem húszan sétáltatnak kutyát a Hajógyári-szigeten, hanem 60 ezren fesztiváloznak. Esetleg, ha egy győztes focimeccs után spontán zúdul a tömeg a körútra, de mégis lehet telefonálni. Mindez természetesen egyáltalán nem magától van, miközben a távközlés ezen világa tényleg kevéssé ismert.
A jó szolgáltatáshoz megfelelő infrastruktúra is kell. De kezdjük előbb egy másik szektornál! Az energiapiacon van egy trend, az unbundling, vagy szétválasztás. Arról szól, hogy az Európai Unió által szabályozott folyamatban, amikor áramot veszünk, más adja el nekünk a villamosenergiát (ő az áramszolgáltató), mint aki a hálózatot üzemelteti (hálózatos elosztócég), de ugyanez jellemzi a gázpiacot is.
A távközlésben is beindult ez a folyamat, csak itt erre eltérő modellek vannak, a Yettel sok mindent kiszervezett, a korábbi Vodafone jóval kevesebbet, a Magyar Telekom pedig most készül a projektre.
A működő mobilhálózathoz összességében elég sok elem szükséges. Például a bázisállomások, ezek mindenféle tornyok, acélszerkezetek, vagy háztetőn elhelyezett építmények, Magyarországon operátoronként 3500-4000 ilyen állomás éri el azt a minőséget, amit ismerünk.
A bázisállomásokon kívül szükség van még szabad frekvenciára, vagyis engedélyre és mindenféle átviteli eszközre, egy gerinchálózatra (optikai összeköttetésre). Ha ezek megvannak, a mobileszközök már kommunikálhatnak
Ingatlan kérdése
A távközlési cégek eltérő modellt dolgoztak ki arra, hogy magát a távközlési szolgáltatásukat hol vágják le a passzív és aktív eszközök üzemeltetéséről, de az alapgondolat arról szól, hogy a bázisállomás működtetése nem távközlési, hanem inkább egy ingatlanos üzlet.
Telket kell venni, vagy bérelni, esetleg meg kell állapodni egy társasházzal, hogy a vállalat elhelyezhet egy felépítményt, mindenféle eszközökkel, áramvételi hellyel, klímával.
A három nagy szolgáltatónak 3500-4100 bázisállomása van, ezek lehetnek külön-külön helyszíneken, de akár egy fizikai helyszínre mind a három szolgáltató rátelepülhet.
A Cetin egy olyan szélesebb tevékenységű szolgáltató, amely a passzív eszközök mellett az aktív infrastruktúrával is foglalkozik, a korábban a Vodafone-ból kivált Vantage Towers tényleg egy toronycég.
Végül a T-csoportban egyelőre minden bent van a Magyar Telekomban, de lehet, hogy ezt ki fogja szervezni a cég. Mint az idézett közlemény fogalmazott: „A Magyar Telekom megkezdte a mobil bázisállomás portfoliójának áttekintését annak érdekében, hogy elemezze ezen eszközök egy kizárólagos tulajdonú leányvállalatba történő szétválasztásának lehetséges előnyeit és kockázatait. A Magyar Telekom jelenleg nagyságrendileg 3700 mobil bázisállomást tulajdonol és/vagy üzemeltet Magyarországon, ezek képezik a jelenlegi vizsgálat tárgyát.”
Van benne ráció
Az elkülönítés okai összetettek lehetnek, a filozófia az, hogy a nem távközlési üzlet és a távközlési szolgáltatás más befektetőket célozhat meg, a jól kiszámítható ingatlanos üzlet annak való, akik nem kockázatot keresnek, hanem nagyon hosszú távon is kiszámítható megtérülést. Nyugdíjalapok például szívesen teszik ilyenekbe a pénzt.
Az persze mindig érdekes helyzet, hogy egy bázisállomás-tulajdonos cég és egy azok segítségével is szolgáltató mobiloperátor hogyan állapodnak meg, hogyan kötnek mindkét félnek elfogadható hosszú távú szerződést, hiszen egymásra vannak utalva, ezt a szakzsargon úgy hívja, hogy „anchor tenant” szituáció. Vagyis van egy fő partner, mint a Cetinnek a Yettel, vagy a Vantage-nak a One, de azért ezek a cégek próbálnak további távközlési cégeknek is szolgáltatni, a tulajdonosi hátterük részben, vagy egészben különbözhet
Ezek az infrastruktúra cégek szinte teljesen automatikusan észlelik a hibákat és a változó igényeket. A Cetin eseményén elhangzott, hogy a cég mesterséges intelligencia segítségével heti rendszerességgel 200 különböző minőségi mutató (KPI) alapján monitorozza a cellákat, azonosítja a 100 legrosszabbul teljesítőt, a rendszer pedig segít megtervezni a javított új, optimalizált rádiós konfigurációt. Kübler-Andrási Judit elmondta, hogy
a Cetin az elmúlt négy évben minden bázisállomását modernizálta, vagyis antennát, rádiós eszközöket, kábelezést, egyéb eszközöket, légkondit, elemeket cserélt.
Külön feladat a tervezhető, vagy a nem tervezhető igényváltozás detektálása. Vannak fesztiválok, focimeccsek, zenei programok, vásárok, ahol előre lehet készülni ideiglenes eszközök telepítésével. De ha hirtelen alakul ki egy torlódás (közlekedési dugó, spontán tüntetés), valamennyire akkor is tudnak az infrastruktúracégek reagálni.
Magam az utóbbi években egy ilyen lehetetlen feladatot láttam. A 2021-re kitolt 2020-as foci-Eb-n a Puskás Arénában játszott Franciaország és Portugália, de ezzel egy időben Münchenben Magyarország a továbbjutásért küzdött Németországban. Hiába láthattuk élőben Kylian Mbappét és Cristiano Ronaldót, vagy 60 ezer ember próbálta mobilon követni a német–magyar közvetítést. Na, azt nem tudta megugrani a rendszer.
Speciális gond mostanában, hogy a nagy ingatlanfejlesztéseknél olyan üvegeket, szigeteléseket használnak a modern építőipari cégek, amelyek úgynevezett Faraday-kalitkákat alakítanak ki, ez olyan teret jelent, ahová a külső elektromos erőtér nem hatol be. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az ingatlanfejlesztő átad egy csili-vili irodaházat, majd a bérlő vezérigazgatója azt tapasztalja, hogy csak az ablakra tapadva tud telefonálni, ezeken a helyzeteken is egyedileg kell segíteni, előzetes beltéri fejlesztésekkel.
Mindenesetre a magyar mobiltávközlés fejlesztési igényei egyáltalán nem csökkennek, és eközben a céges szétválás egyáltalán nemcsak egy magyar trend, de globális folyamat is. Az integrált mobiloperátor modellből, önálló vállalkozásokba szervezik ki a cégeket, legközelebb erről alighanem a Magyar Telekom fog jelenteni.
