A globális olajárak rég nem látott mértékben ugrottak meg június 13-án (pénteken), miután Izrael csapást mért Iránra. A támadás természetesen fokozta a feszültséget a közel-keleti térségben, ez pedig mindig együtt jár az olaj és a földgáz jegyzéseinek emelkedésével. A vezető nyugati lapok, így a BBC is azonnal elemezni kezdték az áremelkedés potenciális mértékét, annak időbeli elhúzódását, mi Pletser Tamás, az Erste olajipari elemzőjének segítségét kértük.
A változás
A Brent-típusú nyersolaj ára a támadás után röviddel több mint 10 százalékkal emelkedett, a 73-74 dollár feletti szintek január óta a legmagasabb árakat jelentették. A kereskedők ilyenkor leginkább azért aggódnak, mert egy Irán és Izrael közötti tartós konfliktus megzavarhatja az energiaforrásokban gazdag régióból érkező ellátást.
Mik lehetnek a pontos következmények?
A legrosszabb az lenne, ha Irán lezárná a Hormuzi-szorost, amely többek között Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Omán szénhidrogénexportjának kijutását akadályozná az Arab-tengerre. Igen ám, de erre nincs túl sok esély, hiszen Irán ezzel elsősorban magát lőné lábon. A szoros a világ egyik legfontosabb hajózási útvonala, a világ olajtermelésének körülbelül egyötöde halad át rajta. Az itt áthaladó szénhidrogén döntő többsége Ázsiába, elsősorban Kínába tart. Irán esetében ez fokozottan így van, mert a nyugati szankcióktól tartva az iráni olajat más nem nagyon veszi, csak kínai cégek.
A következő potenciális következmény az, ha a globális olajkínálat újabb szankciók miatt csökkenne. Elsőre ez talán anakronisztikus, Izrael lövi Iránt, akkor miért kapna szankciót Iránt? Ebben a térségben azonban semmi sem elképzelhetetlen.
Irán amúgy nagyjából napi 3,2 millió hordó olajat termel, amiből elég sokat maga használ fel, de 1,5-2, olykor akár 2,2 millió hordót el is ad, mint említettük, szinte kizárólag Kínának. Ez egy fura macska-egér játék, az Egyesült Államok szankcionál(gat)ja a kínai vevőket, de azok új vásárlási metódusokat találnak ki. Akkor hiányozna jobban ez a mennyiség a világpiacról, ha az USA keményebben odacsapna, például másodlagos szankciókkal fellépne a tankereket működtető cégekkel szemben is.
Irán gyenge
Pletser Tamás ugyanakkor a hektikus ármozgások ellenére nem vár tartósabb olajár-emelkedést. Irán ugyanis gazdaságilag és katonailag is nagyon gyenge, aligha tud majd érdemben visszacsapni, akkor jár a legjobban, ha hagyja lenyugodni a kedélyeket. Hiszen abból csak rosszul jöhet ki, ha hagyja eszkalálódni az eseményeket. Irán ugyanis arra példa, hogy azzal, hogy amolyan globális rossz fiú lett, fenyegetőzik, végtelenül elszegényedett, marginalizálódott, talán ez az egyetlen eset a világban, amikor tényleg látványosan megbűnhődött egy szankcionált állam. Izrael ugyan még biztosan folytatja a csapásokat, nem érte el minden célját, pár napig még biztosan tart ez a konfliktus, de abban a környezetben, ahol Donald Trump önsorsrontó kereskedelmi háborúja és a gyenge kínai növekedés miatt eleve alacsonyabb az olajkereslet, hamar újra lefelé indulhatnak az olajárak.
Igaz, a nyár egy kicsit erősebb időszak, a világ gazdagabbik felén, többet autózunk ilyenkor, de fél éves időtávban erősebbnek tűnnek az olajárat csökkentő hatások. Természetesen, ha a 8000 éves, rendkívül büszke perzsa állam nem nyeli le a békát, és erősebb ellenlépéseket tesz, akkor bár a legrosszabbul biztosan ő jár, de akkor az olajár is jobban és tartósabban is emelkedhet.
