Nagyon megdrágultak a bankkártyák, de ha jól választunk, bőven visszanyerhetjük a díjat
Ha valaki olyan tudatos ügyfél, hogy hajlandó összehasonlítani a bankkártyái éves díjait a korábbi évek költségeivel, alighanem a szívéhez kap. A mindennapi használatra szánt kártyák díjai ugyanis rövid idő alatt drasztikusan emelkedtek. Ugyanakkor ez a szegmens is olyan, mint minden a bankrendszerben, vagyis aki tudja, hogy miként szeretné a kártyáját a jövőben leginkább használni – hazai, vagy külföldi vásárlásra, hazai vagy külföldi készpénzfelvételre, devizaváltásra –, az nagyon jól is járhat, ha jól választ.
Drága, drágább, még drágább
A díjemelésekkel annyiban legyünk igazságosak, hogy amit az ügyfél drágulásnak él meg, az részben abból ered, hogy a 2010-es évektől nagyon sok pénzügyi teher szakadt a bankok nyakába, amit ők – minden ezzel ellentétes közlés ellenére – fokozatosan átterhelték a lakosságra, elkezdték beépíteni a díjaikba.
A bankok hivatalos éves alapdíjait nagyon nem érdemes ragozni, mindenki ki tudja azt silabizálni vagy rá tud kérdezni az ügyfélszolgálaton. A skála a pár ezres éves díjtól a 100 ezer forint feletti díjakig terjed, bár az utóbbival a mezei ügyfél azért nem nagyon találkozik. Gergely Péter, a Biztosdöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a Gránit Bank Digitális bankszámlája mellé akár évi 1390 forintért is elérhető kártya, a Gránitnál és a MagNet Banknál 3-5 ezer forint között vannak a normál kártyás éves díjak is.
A Raiffeisen Banknál 8 ezer forintot meghaladó éves díjakat látni, a K&H és az UniCredit Banknál viszont már 10 ezer forint felé közelít a legolcsóbb bankkártya éves díja.Természetesen az nagyon nem mindegy, hogy havi száz, vagy havi ezer forint a díj, de azért a nagy különbség soha sem a fix díjban mutatkozik, hanem abban, hogy miként lehet nyerni a használat során.
Nézzük meg azért a másik végletet is, vagyis a díjskála tetejét! Plafon ugyan gyakorlatilag nincsen, a presztízsértékű kártyák emelt szintű szolgáltatásokkal még sokkal drágábbak is lehetnek, 30-50 ezer forintba is kerülhetnek évente. A fémből készült bankkártya éves díja már a 100 ezres kategóriába is benéz, ha ezzel fizetünk egy hazai étteremben, akkor a pincér olykor szóvá is teszi, hogy ilyet még nem látott, itthon ugyanis ezek nem elterjedtek. Külföldi üzletemberek körében ugyanakkor tényleg gyakori, van presztízsértéke, jelzi, hogy az illető kiemelt ügyfél.
Sok Mastercardból Visa lesz
A bankkártyák díja egyébként nem csökkent a bankoknál a kormány ismert beavatkozásai (díjcsökkentési ajánlásai) következtében, csupán az idei inflációs díjemelés tolódott ki jövő nyárig. A politika logikájából az valószínűsíthető, hogy a jövő évi parlamenti választás után már nem lesz olyan fontos ez a téma az aktuális kormánynak, így a banki díjemelések jövőre vélhetően érvénybe lépnek.
A hazai piacon amúgy vannak most is izgalmas változások. Az Erste Bank éppen mostanában cseréli Visa márkajelzésű kártyára meglévő Mastercard kártyáit, első körben a Mastercard Start, a Mastercard George és Mastercard Standard kártyák helyett kapnak Visa kártyát az ügyfelek. A változás nem érinti a bankkártyák díjait és szolgáltatásait, a kártyaszám, a lejárati idő és a CVC2 kód ugyanakkor módosulnak ilyenkor. Az új kártyákat már nem kell aláírni, aláíráspanel sem lesz rajtuk.
Mindez azért szívás az ügyfeleknek, hiszen az új kártyákat legkésőbb a megadott határidőig aktiválni kell és újra kell regisztrálni mobiltelefonba, okosórába, mert a régieket ezt követően központilag letiltja a bank. Igaz, valakiknek vigasz lehet, hogy a kártyák cseréjéhez egy kampányt is kapcsol az Erste Bank, amelyben minden nap egy iPhone 16 telefon talál gazdára. De nemcsak az Ersténél van ilyen irányú mozgás, a Raiffeisen is lecseréli több bankkártyáját is Mastercardról Visa típusúra.
Az a trend is megállíthatatlannak tűnik, hogy a fizetések a kártyák felől a telefonok és az okosórák felé lépnek el: ma már nagyjából minden harmadik-negyedik kártyás vásárlás mobiltelefonnal vagy okosórával történik. A bankkártyák – és mint sokat halljuk, a készpénz – minden bizonnyal még nagyon sokáig velünk lesznek, ugyanakkor biztos, hogy idővel jönnek olyan termékek is, amelyeket bankkártyaként már nem is bocsátanak ki, így csak okoseszközben használhatók. (Már ma is vannak ilyenek, de egyelőre elsősorban átmeneti megoldásként, a bankkártya postai megérkezéséig.)
Kuponok, devizaváltás
A díjak tehát magasak, viszont tényleg akad pár olyan szolgáltatás, ami kifejezetten a bankkártyához kapcsolódik, és amikkel vissza lehet szedni a bankoktól az elmúlt évek jelentős drágulását. Jöjjenek most végre ezek! Gergely Péter szerint
ezeknek a lehetőségeknek kiemelt előnye, hogy tényleg semmit nem kell értük fizetni, ezért mindenképpen érdemes megismerni a részleteket és aztán élni velük.
A bankok szerint a magyar emberek szeretik a kuponos ösztönzéseket, ilyen jellegű vásárlási kedvezményeket el lehet érni az Erste Bank, a K&H Bank, az OTP Bank és az UniCredit Bank kártyáival. A különféle fantázianevekkel kínált programok (például Moneyback, Visszapénz, Kedvezményprogram, Kártya+) lényegében ugyanazt nyújtják: ingyen aktiválható kuponokkal elérhető kedvezményt, ha az adott kereskedőnél vásárolunk. A Raiffeisen Banknál más a logika, itt a vásárlási kuponok nem előre, hanem a kártyás vásárlások arányában, utólag járnak.
Nem bankkártyás szolgáltatás, de utólag bankkártyával is élvezhetjük a kedvezményes devizaváltási keret előnyeit az Ersténél, a Gránit Banknál, az OTP-nél, a Raiffeisen Banknál és az ügyfelek egy része az MBH Banknál is.
Sok készpénzt használóknak
Talán valamennyi bankkártyás paraméter közül a legjobban annak érdemes figyelnie a különbségekre, aki valamiért sok készpénzt használt és vesz fel a kártyájával. Az Erste bankszámla-ajánlatainál havi 1 407 forintos csomagdíj ellenében korlátlan alkalommal és összegben pusztán a pénzügyi tranzakciós illetékért – tehát külön banki díj nélkül – vehető fel készpénz bármely Erste ATM-ből itthon és külföldön. A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke 0,9 százalék. Erről persze tényleg nem a bankok tehetnek, de azért olykor érdemes rácsodálkozni erre a tételre:
igen, ha valaki kiveszi a pénzét egy automatából, akkor egy 150 ezer forintos felvételnél 1350 forint az adó.
A sok alacsony magyar adó (szja, társasági adó) mellett a forgalmi adó és a pénzügyi műveletek adója annyira magas Magyarországon, hogy az szinte globálisan is egyedülálló.
A Gránit Banknál a Platina kártya birtokosai igen kedvező éves díjért, 18 900 forintért, olyan kártyát kaphatnak, amellyel havi 4 ingyenes belföldi és 2 külföldi bankautomatás készpénzfelvétel is jár, és ennek nincs felső összeglimitje. Tehát ha valakinek nagyon sok cashre van szüksége, akkor havi 4 tranzakcióval akár 3 200 000 forint is kivehető minden hónapban – az ilyen magas összeg kiadására képes – bármely magyar ATM-ből, teljesen ingyen. Mivel itt pénzügyi tranzakciós illetéket sem kell fizetni, ez igen komoly kedvezménynek számít, amely jóval nagyobb is lehet, mint a kártya viszonylag magas éves díja.
A MagNet Banknál pedig van egy lehetőség, amellyel törvényi nyilatkozat nélkül elérhető a havi 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel ATM-ből a bank bármely lakossági kártyájával. Ennek önmagában nincs előnye, hiszen ez mindenkinek jár egy nyilatkozat után, de gondoljunk csak bele, ha valaki más banknál is rendelkezik bankszámlával, és ott nyilatkozik erről, akkor a lehetőség a MagNettel együtt duplán, azaz 300 ezer forintig vehető igénybe minden egyes hónapban.
Az OTP kínálatában is vannak hasonló kedvezmények: a Smart bankszámlán havi 854 forintba kerül 2 OTP ATM-es készpénzfelvétel előre megrendelve a 2 ATM csomagot, az 5 ATM csomag pedig havi 1 459 forintba. A Bázis számlán havi 712 forintba kerül a törvényi ingyenes készpénzfelvétel 150 ezer forintjának havi 2 helyett korlátlan számú felvétele OTP ATM-ből.
Amire külföldön szükség lehet
Most, hogy jön az utazások szezonja, érdemes átnézni a külföldi pénzfelvételi lehetőségeket is, mert ha van valami, ami tényleg horrordrága lehet az ügyfeleknek, az pont ez. Márpedig sajnos a cash használata még mindig nehezen kerülhető el sok országban. Vélhetően az olvasók közül is többen jártak már úgy, hogy külföldön jóízűen végigették a családjukkal a vacsorát, majd a horvát, görög vagy török éttermes szabadkozva közölte, hogy „akadozik az internetünk”, „átmenetileg nem működik a terminál” vagy „az Ön kártyáját mi sajnos nem tudjuk elfogadni”, viszont itt van a szomszédban egy ATM. Nos, külföldön, az anyabank leánybankjainál a CIB, az Erste, az OTP és az UniCredit kártyás ügyfelei tudnak ingyen vagy kedvezményesen pénzt felvenni ATM-ből.
A külföldre utazóknak egyébként érdemes tudniuk, hogy a magyar bankok kártyáival az Európai Gazdasági Térség (EGT) és az Európai Unió területén belül nem kerülhet többe eurót felvenni ATM-ből, mint amennyit Magyarországon az idegen bankok ATM-jeinél kell fizetni.
A magasabb havi díjú kártyákhoz általában tartozik külföldön érvényes utasbiztosítás is. Az OTP és az UniCredit esetében a legolcsóbb bankkártyákhoz is tartozik nemzetközi utasbiztosítás, bár érdemes megnézni, hogy a kínált biztosítási fedezet valóban elegendő-e a számunkra.
És ha már utazás, akkor biztosítás: melyik banknál mi jár a kártyákhoz? Az OTP Banknál a lakossági bankkártyák beépítve tartalmazzák a Groupama Biztosító által kínált GB680 balesetbiztosítást és asszisztencia-szolgáltatást. Erről azt kell tudni, hogy nagyon minimális biztosítási fedezetet kínál, inkább az asszisztencia szolgáltatás az erőssége.
Amennyiben a legolcsóbb éves díjú kártyákat nézzük, akkor ezekhez a CIB Bank, az Erste Bank, a Gránit Bank, a K&H Bank, a MagNet Bank, az MBH Bank és a Raiffeisen Bank nem nyújt beépített – ingyenes – utasbiztosítást, csak külön díj ellenében. Mára az UniCredit Bank maradt az egyetlen, amely kínál klasszikus bankkártyás utasbiztosítást a legolcsóbb bankkártya éves díjába építve. Igaz, a legolcsóbb bankkártyáért itt kell éves szinten a legtöbbet fizetni. Jó tudni még, hogy a biztosítás hatálya csak Európára terjed ki.
