A parlament zöld lámpát adott az útdíjrendszer átalakítására
A keddi rendkívüli ülésen az Országgyűlés 133 igen, 11 nem és 35 tartózkodás mellett elfogadta Lázár János építési és közlekedési miniszter nagy útdíjátalakítási tervét megalapozó törvényt. 2026-tól Magyarország állami kézbe veszi, azaz közfeladatként működteti az útdíjfizetés informatikai rendszereit, az állam a jövőben nem szeretne annyi közreműködőt fizetni. „A használatidíj-rendszerben és az útdíjrendszerben ellátott közfeladatok biztosításáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról” szóló törvény csak az első szabályozási lépés, a 2026. január 1-től bevezetendő új rezsimről a részletek majd a végrehajtási rendeletekben várhatók.
A Telex által korábban már részleteiben is bemutatott új szabályozás háttere röviden az, hogy idén februártól a Nemzeti Útdíjszolgáltató (NÚSZ) Zrt. és általában is az útdíj átkerült Rogán Antaltól a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz. Lázár átvilágította a céget, azonnal kirúgta a teljes felsővezetést, majd széles körű informatikai auditot rendelt el. Ennek végén úgy döntött (és ez olvasható ki a törvényből), hogy a jövőben nem lesz informatikai outsourcing, felhőszolgáltatás, a több mint 800 milliárd forintot (2 milliárd eurót) is meghaladó árbevételt termelő ágazat kiszolgálása tisztán állami feladat lesz.
Lázár szerint egy ilyen rendszernek az államosítása, közfeladattá tétele elsősorban azzal indokolható, hogy a rendszerrel kapcsolatos díjak beszedése olyan költségvetési tétel és kockázat, amely mindenféleképpen indokolja az állami feladatellátást. A miniszter korábbi felszólalásában azt is megerősítette, hogy az év végével akár meg is szűnhet a Nemzeti Útdíjszolgáltató (NÚSZ) Zrt., ha azt beolvasztják a Magyar Közút Zrt.-be. Korábban arról is írtunk, hogy az útdíj informatikája körül olyan lobbiharc alakult ki, amelyet egy Orbán Viktor, Lázár János és Rogán Antal közötti egyeztetés zárt le.
A magyar útdíjrendszer eddigi 13 évéből az első tízben az i-Cell-csoport (Emőri Gábor milliárdos cége) informatikai megoldásai domináltak, majd amikor 2022-ben Rogán Antalhoz került az útdíj, hamarosan a Gubicza Ágoston, Rogán első feleségének új férje tulajdonában álló alapkezelő által menedzselt Asura-csoport került fokozatosan helyzetbe.
A két vetélkedő csoport helyett most végül az állam feladata lesz a megfelelő rendszerek működtetése.
A törvény parlamenti vitája nem igazán mozgatta meg a parlamenti képviselőket. Lázár János építési és közlekedési miniszter azzal érvelt, hogy méretes állami bevételről van szó, 2026-ban várhatóan 866 milliárd forint származhat útdíjból, és pár éven belül 1000 milliárd forintos tétel lehet az útdíj. Mindez sokszorosa például a bányajáradéknak, a kiskereskedelmi adónak vagy a gépjárműadónak, igaz, természetesen a milliárdokban is több ezres jövedéki adótól, szja-tól, áfától azért elmarad. Egy ekkora bevétel menedzselése állami feladat.
Az ellenzéki képviselők nagyon nem ágáltak a szabályozás ellen, egyes képviselők az átalakítás kapcsán a díjrendszer reformját és részleges ingyenessé tételét sürgették. A DK-s Arató Gergely több észrevételt is tett a Fideszen belüli átrendeződésről, a korábbi korrupt rendszer elleni indokolt fellépésről, illetve Mészáros Lőrinc és egy magántőkealap szerepéről is említést tett felszólalásában.
