Szegednek és Győrnek 200-200 millió forint kiesést okoz a Szerencsejáték-ügy

Június 11-én megszavazta a parlament a 2025-ös tavaszi adócsomagot: az adórendszer több ponton is változik, de a jogszabály legnagyobb visszhangot kiváltó része a szerencsejátékokra vonatkozó adóváltozás. A szerencsejáték-szervezőkre vonatkozó módosítás azzal került be a hírekbe, hogy Karácsony Gergely és Nagy Márton összekülönböztek rajta: Karácsony azt állította, hogy a könnyítéssel kaszinótulajdonosok javára módosulnak a szabályok, a Nemzetgazdasági Minisztérium ezt vitatta.

Részletes utánajárásunk alapján kiderült, hogy Nagy Mártonnak van igaza: a módosítás valóban nem a kaszinókra, csak a Szerencsejáték Zrt.-re vonatkozik. Az viszont tény, hogy ezzel is kevesebb marad majd a kerületek, települések kasszájában: az általunk megkérdezett adószakértő becslése alapján 18 milliárdot vesz el a fővárosi önkormányzatoktól azért, hogy egy monopolhelyzetben lévő állami cég járjon jobban, a vidéki települések önkormányzatairól nincs adat.

Az ügyben megkerestük az összes vidéki vármegyeszékhely önkormányzatát, hogy megtudjuk, mekkora bevételkiesést jelent a mostani módosítás, milyen problémákat okozhat mindez, és hogyan tervezik ellensúlyozni. A megkérdezettek közül Győr, Szombathely, Veszprém, Szeged és Pécs önkormányzata válaszolt.

Miről szól az adótörvény módosítása?

A módosításról még az elfogadás előtt megkérdeztük Radnai Károly adószakértőt, az Andersen Magyarország adótanácsadó cég ügyvezető partnerét. A szerencsejátékok szervezését egy 1991-es törvény szabályozza, amit azóta többször módosítottak, de ennek ellenére is több helyen elavult részleteket, jogszabályi hivatkozásokat tartalmazott. Ez, és a számviteli törvény a szerencsejátékot szervező cégek adózását nem teljesen egyértelműen határozza meg, ami alapján mostanáig különböző módon adózott a Szerencsejáték Zrt. és a kaszinótulajdonosok. Emiatt az a gyakorlat alakult ki az elmúlt években, hogy a kaszinóknak és egyéb szerencsejátékot szervező cégeknek a nettó játékbevétel alapján kell iparűzési adót fizetniük, a sorsolásos játékok szervezőinek (azaz a Szerencsejáték Zrt.-nek) viszont a sorsolásos játékok teljes bevétele alapján, azaz egy magasabb, bruttó összegből.

Egy konkrét példát nézve: ha bemegyünk a kaszinóba, felrakunk a rulettre 10 ezer forintot, visszanyerünk 6 ezret, akkor a kaszinónak a 4 ezer forint különbözet után iparűzési adót kell fizetnie. Ha viszont veszünk lottószelvényeket 10 ezer forintért, nyerünk egy kettessel 6 ezret, akkor a Szerencsejáték Zrt.-nek nem a 4 ezer forint különbözet, hanem a teljes, 10 ezer forint bevétel alapján kell iparűzési adót fizetnie. Ezt a különbséget szünteti meg a mostani adótörvény-javaslat akként, hogy a Szerencsejáték Zrt. adóterhét a kaszinók adóterhének szintjére mérsékli.

2024-ben 24,5 milliárd forint helyi iparűzési adót fizetett a Szerencsejáték Zrt., 26 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az új módosítás alapján ennek az összegnek háromnegyedét megtarthatná a cég (Karácsony Gergely szintén 18 milliárd forintot mondott be a vita kirobbanásakor, ő ezt Budapestre értette.)

Szeged, Győr: mínusz 200 millió

A Szerencsejáték Zrt. adómentesítése az idén 200 millió, jövőre 400 millió forint bevételkiesést jelent az önkormányzatnak Szegeden. Emiatt kismértékben át kellett alakítani a város idei költségvetését. A módosítást a nem várt kormányzati elvonások és a további helyi támogatások megítélése érdekében tették meg, és a képviselők egyhangúlag elfogadták a június 20-i közgyűlésen.

Más nagyobb településekhez hasonlóan Szegeden több lottózója is működik a Szerencsejáték Zrt.-nek, a városban van a cég régióközpontja is. Kovács Tamás gazdasági alpolgármester előterjesztése szerint a város költségvetése így is kiegyensúlyozott marad, mert sikerült „kigazdálkodni” az elvonásokat, de szerinte a fejlesztések üteme lassul. Utóbbit nem részletezte. A cég adójának kiesése első ránézésre nem tűnik soknak a város 96,9 milliárdos költségvetéséhez képest, amiben az adóbevételek 25,7 milliárddal szerepelnek, de egy másik elvonással együtt már látható, hogy jelentős érvágásról van szó, írta az önkormányzati hírportál, a Szeged.hu.

A Szerencsejáték Zrt. adómentesítésén felül a kormány május végén 588 millió forintot is „levett” Szeged számlájáról. Az utóbbi összeg a kormányzati számítások szerint a város iparűzési adójának éves bevételi növekménye, ami a legújabb szabályok szerint már az államé, pontosabban a járások fejlesztésére fordítandó központi keretbe teszik. A két újabb kormányzati elvonás már Szeged idei költségvetésének megtervezése után derült ki. Botka László polgármester tárgyalt Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel, de hiába, a pénzt a kormány májusban leemelte a város számlájáról. Az így beadott 588 millióból Szeged 125 milliós támogatást kap vissza a járási fejlesztési alapból, ha Navracsics miniszter jóváhagyja a közös járási javaslatot.

A szegedi önkormányzat a korábbi szabályok alapján további 5,1 milliárd forintot fizet be az államnak szolidaritási hozzájárulásként, ami évek óta egyre növekvő összeg, az idén bő 700 millióval több, mint tavaly. Ehhez jön most a Szerencsejáték Zrt. kieső adója, és az 588 millió a járási fejlesztések alapjába, azaz Szeged folyamatosan növekvő állami elvonásokkal küzd. Érdeklődtünk Kovács Tamás gazdasági alpolgármesternél, vissza kell-e fogniuk valamilyen önkormányzati kiadást. Azt válaszolta, elkerülhetetlen következmény lesz a városi infrastruktúra-fejlesztések ütemének lassulása, miközben ezek a beruházások létfontosságúak lennének annak érdekében, hogy a városi szolgáltatások színvonala ne romoljon.

A Telex kérdésére, hogy a bevételkiesés miatt kell-e a szegedi kiadásokat visszafogni, a városháza sajtószolgálata azt válaszolta, hogy a kormányzati elvonások közvetlen hatással vannak az önkormányzat saját forrásból megvalósuló beruházásaira. Emiatt az utak és a járdák felújítására idén már csak 2 milliárd forint áll rendelkezésre Szegeden a korábbi 3 milliárd forint helyett. Azt írták, Szeged önkormányzata hosszú évek óta fegyelmezetten és takarékosan gazdálkodik, ennek köszönhetően vannak pénztartalékai, de a folyamatos elvonások miatt ezeket már elkezdte felélni a város.

Az önkormányzat szerint annak ellenére, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetsége áprilisi találkozóján – amelyen jelen volt a közigazgatási és területfejlesztési miniszter is – közös megállapodás született arról, hogy az idei évben nem lesz elvonás a helyi iparűzésiadó-bevételből a szolidaritási adóváltozás mértékéig, a kormány váratlanul 588 millió forint iparűzésiadó-többlet-befizetéssel sújtotta májusban Szeged városát. Ez az összeg csak az első fél évre vonatkozik, szeptemberben akár újabb, több százmillió forintot vonhatnak el Szegedtől.

Győr – Szegedhez hasonlóan – kétszázmillió forint mínusszal számolhat, két befizetőtől ennyi pénz folyt volna be idén a város kasszájába. Győrnek sem hiányzott ez a bevételkiesés, sőt: Pintér Bence polgármester a Borkai Zsolt egykori polgármesterrel kötött audis szerződés nyilvánosságra hozatalakor is leírta, hogy „a központi elvonások folyamatosan nőnek, a tavalyi évhez képest 4 milliárd forinttal, így idén már összesen 15 milliárd forintot tesznek ki, őszig nettó befizetői leszünk az államkasszának. Vagyis több pénzt fizetünk be, mint amennyit kapunk, Győr finanszírozza a magyar államot, nem pedig az állam Győrt.” A helyzetre itt is mindenképp megoldást kell majd találni, de a kérdés egyelőre nem szerepel a közgyűlés napirendjén.

Veszprém nem módosít

A Veszprémi Önkormányzat megkeresésünkre azt írta, a város a költségvetését hagyományosan visszafogottra tervezi: „Az adóbevételeket inkább úgy, hogy a biztosan befolyó összegek legyenek a tervben, és ha év közben többletbevételek lesznek, akkor az ugyancsak óvatosan tervezett kiadásokat esetleg év közbeni módosítással növelni tudjuk. Emellett fontos tény, hogy az adóbevételek időarányos befolyásával jól állunk.” Mint írják, az idei költségvetés tervezett adóbevétele körülbelül 15 milliárd forint (ebből 13 milliárd az iparűzési adó), a mostani törvénymódosítás 18 millió forint mínuszt jelent. „Ez – bár önmagában természetesen jelentős összeg –, a 0,1 százalékos csökkenés, a teljes adóbevétel mintegy ezredrésze önmagában nem okoz olyan változást, ami miatt a költségvetésünket külön módosítani kellene.”

Pécs a megkeresésünkre azt reagálta, hogy a kérdésre nem tudnak konkrét adatot tartalmazó választ adni, mert szerintük a válasz adótitok. „Annyit tudunk közölni, hogy a Szerencsejáték Zrt. Pécs legjelentősebb adózói közé tartozik.”

Szombathely önkormányzata óvatosan nyilatkozott. A Telex megkeresésére azt írta, egyelőre nem tudni, hogy mennyi nyereményt fizet ki a Szerencsejáték Zrt. az idén, így nem lehet kiszámolni, hogy mekkora lesz az ebből fakadó iparűzésiadó-csökkenés és mennyi pénztől esik el a város.

Közreműködött: Sudár Ágnes, Gűth Ervin