Kutyaszorítóba kerültek, és az isztambuli reptérről indított szavazáson döntötték el, hogy szerezzék vissza a 127 milliárdjukat

Egészen bizarr részletek derülnek ki a kecskeméti egyetem alapítványának vezetéséről a KecsUP Hírek által nemrég közölt jegyzőkönyvi részletekből. Az Állami Számvevőszék márciusban kiadott jelentésével összevetve részletes képet kapunk arról, hogyan próbálja az alapítvány másfél éve sikertelenül visszaszerezni kölcsönadott pénzét.

Az egyik ilyen, hogy 2024 januárjában például az isztambuli repülőtérről kezdeményezett szavazáson döntötte el a kecskeméti egyetemet fenntartó alapítvány felügyelőbizottsága, hogy hogyan próbálják meg visszaszerezni a két évvel korábban az Optima Zrt.-nek kölcsönadott 127 milliárd forintjukat.

Az egyetemi alapítvány a szerződés szerint bármikor visszakérhette volna a pénzt, de az Optima 2023 végén már azért lobbizott, hogy a visszaváltási opció kerüljön ki a szerződésből. Ez azt jelentette volna, hogy az Optima 2031-ig megtarthatja az eredetileg a kecskeméti egyetem és környéke fejlesztésére szánt összeget.

A felügyelőbizottságban Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester és két kecskeméti kötődésű üzletember ült, akik az Isztambulból kezdeményezett szavazáson jóváhagyták a kuratórium javaslatát a kölcsön rendezéséről. Ennek részeként komoly engedményeket adtak az Optimának a kölcsön törlesztésére, a vállalat azonban még ezekkel együtt sem tudta visszafizetni a pénzt.

Pontosan tudták, hogy nem kaphatják vissza csak úgy

2023 végére szorult helyzetbe kerültek a kecskeméti Neumann János Egyetemet fenntartó alapítvány vezetői. Az alapítvány vagyonának nagy részét, 127,5 milliárd forintot még 2021-ben adtak kölcsön az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Befektetési Zrt.-nek. Bár a pénzt hivatalosan tíz évre adták oda, a szerződés szerint egyes részeit 8, más részeit 90 napos határidővel bármikor visszakérhették volna.

Az alapítvány – ugyanúgy, mint a többi modellváltó egyetem – a vagyonát 2020-ban és 2021-ben teljes egészében a magyar államtól kapta.

Az állam a pénzt az egyetemi campus felépítésére és más kecskeméti fejlesztésekre adta, és bár az alapítvány 2021-ben úgy döntött, hogy inkább kölcsönadja azt az Optimának, előbb-utóbb ténylegesen a fejlesztéseket kellett volna finanszírozni belőle. A Matolcsy-kör által behálózott Optima azonban egészen máshogy gondolkodott a kölcsönkapott pénzről, amit ingatlanos cégek részesedéseinek megvásárlására fordított.

Ezekből a befektetésekből 8 vagy 90 nap alatt eleve nem lehetett volna kiszállni, de akkoriban úgy nézett ki, hogy ez hosszabb távon is egyre nehezebb lesz. Ezt pedig a kecskeméti egyetemi alapítvány vezetői is tudták. 2023 szeptember 4-én, a kuratóriumi ülésükön annak operatív és stratégiai igazgatói az ÁSZ-jelentés szerint azt mondták a kölcsön visszakéréséről, tehát a kötvények visszaválthatóságáról, hogy: „Ez egy olyan jellemzője volt a kötvénykibocsátásnak, amely a látszólagos biztonságot valójában az igen bizonytalan alkalmazhatósággal társította…. a kötvénykibocsátással gyűjtött forrást elsősorban ingatlanfejlesztésre fordították. Az ingatlanok piaci értékesítése azonban nagyban függ a konjunktúra változásától, illetve a piac általános jellemzőitől…. az adott ingatlan tulajdonosának, fejlesztőjének, de magának a kötvénykibocsátónak is kárt okozhat, mert az ingatlanfejlesztő és -hasznosító cég a kötvényt saját vagyonával is garantálja.”

Az alapítvány vezetői tehát pontosan tudták, hogy az államtól saját fejlesztésekre kapott pénzt úgy adták kölcsön az Optimának, hogy az ingatlanos cégek részesedéseit vásárolta meg belőle, így értelemszerűen nem tudja gyorsan kivenni a pénzt. Az alapítvány operatív igazgatója még hozzátette: „… a kötvény struktúrájának módosulása kapcsán kérdés a visszaválthatóság, ami jól hangzik, de rendkívül nagy kockázatot hordoz. Nem biztos, hogy ez egy valós és reális opció, lehetőség.”

Matolcsy embere felvetette, hogy inkább vissza se kérjék a pénzüket

A kecskeméti egyetemi alapítvány kuratóriumában akkoriban ott ült Bánkuty Tamás, aki ezzel párhuzamosan az Optimát tulajdonló jegybanki alapítvány, a PADME igazgatója is volt, tehát a kölcsönszerződés ügyében egyszerre mindkét oldalon érdekelt volt. Ő az előtte felszólalóknál is tovább ment, és azt mondta: „… a hónapok óta zajló tárgyalásokon a kibocsátó azt kérte, hogy kerüljön ki a visszaváltási opció a módosított megállapodásból, mivel az a gyakorlatban nagyon nehezen érvényesíthető veszteség nélkül… hiszen mindannyian tudjuk, hogy ingatlanokban van a forrás és ezek bevétele garantálja a kamat kifizethetőségét.”

Bánkuty elmondása szerint az Optima, amely két évvel korábban maximum 90 napos határidővel bármikor vállalta a kölcsönkapott pénz visszafizetését, most már azt szeretné elérni, hogy a kötvények 10 éves lejárata előtt ne lehessen visszaváltani azokat. Ez az Optimának természetesen rendkívül előnyös lett volna, hiszen 2031-ig azt csinálhatott volna az alacsony kamatra megkapott alapítványi pénzzel, amit akar. Az egyetemnek ugyanakkor rendkívül előnytelen lett volna, hiszen további 8 évig hozzá sem nyúlhatott volna ahhoz a pénzhez, amit az államtól campusépítésre és más fejlesztésekre kapott.

Az egyetemi alapítvány vezetése nem ment bele Bánkuty javaslatába, és ha tudták is, hogy az ingatlanokba fektetett pénzt nem tudják egykönnyen visszaszerezni, azért minél előbb szerették volna valamilyen módon viszontlátni. A döntést nem siették el, és végül 2024. január 17-én került a kuratórium elé egy olyan javaslat, amely az Optimának adott kölcsön visszakéréséről szólt.

Az ÁSZ-jelentésben szereplő kuratóriumi előterjesztés szerint „… az többször megállapítást nyert a különböző dokumentumokban, hogy egy együtemű azonnali visszaváltás érvényesítése szinte kizárólag negatív következményekkel járna, s amely az alapítvány vagyonánál jelentős vagyonvesztést okozhatna.” Vagyis a kurátorok itt maguk szögezik le, hogy ha a szerződésben rögzített jogukkal élve megpróbálnák egyben visszakérni a kölcsönadott pénzt, akkor annak jelentős részét elveszíthetnék.

A január 17-i kuratóriumi ülésen elhangzottakból az Állami Számvevőszék jelentése nem tartalmaz további részleteket, emiatt annak jegyzőkönyvét a KecsUP Hírek kecskeméti portál megpróbálta adatigényléssel megszerezni. Az egyetemi alapítvány ezt elutasította, majd hosszú időhúzás után megengedte, hogy a lap újságírói belenézzenek abba. A jegyzőkönyv jelentős részét – például egy teljes, kétoldalnyi szakaszt – ugyanakkor feketével kitakarták a betekintés előtt – írja a KecsUP.

Az isztambuli repülőtéren készült jegyzőkönyv

Emiatt nem tudjuk, hogy pontosan ki mit képviselt és ki mit mondott, ahogy azt sem, mit tartalmazott a felügyelőbizottságnak továbbküldött előterjesztés. Az viszont a KecsUP cikkéből kiderült, hogy a felügyelőbizottság következő ülését két nappal később, január 19-én az isztambuli repülőtéren tartották.

A jegyzőkönyv szerint az ülésen Bíró Attila, a felügyelőbizottság elnöke vett részt, és ő elektronikus döntéshozatalt kezdeményezett a kötvények visszaváltásáról szóló kuratóriumi javaslatról. Ez a gyakorlatban azt jelenthette, hogy kiküldte a kérdést, amire a tagoknak – Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármesternek és a 2015 előtt a Fornettit vezető Szabó József kecskeméti üzletembernek – egy határidőn belül online kellett választ küldeni.

Honnan tudjuk, hogy a szavazást Isztambulból kezdeményezték? Az ülés jegyzőkönyvét a KecsUP adatbetekintéssel tudta megnézni, de annak nagy része az előző üléséhez hasonlóan ki volt takarva. A dátum és a helyszín azonban látszottak, ez utóbbinál Isztambul, Havalimanı repülőtér van megjelölve. Ebből a feljegyzésből az következik, hogy a jegyzőkönyv készítője azt hitte, hogy a Havalimanı a repülőtér neve, egy gyors netes kereséssel azonban könnyű kideríteni, hogy ez valójában csak a repülőtér törökül (a hava azt jelenti, levegő, liman pedig azt, hogy kikötő).

A jegyzőkönyvben csak Bíró neve szerepelt, vagyis ő annak elkészítésekor az isztambuli repülőtéren tartózkodott. Arról, hogy Szemreyné és Szabó is ott lettek volna, nem tudunk, de mivel a nevük nem szerepel a jegyzőkönyvön, valószínű, hogy ők nem voltak ott.

Az isztambuli repülőtéren jegyzőkönyvezett felügyelőbizottsági ülés szavazásán annak tagjai zöld utat adnak a kuratórium előterjesztésének. Ezzel a döntésükkel elindították azt a negatív spirált, amelynek egy pontján a PADME alapítványnak tulajdonképpen ki kellett mondania, hogy fizetésképtelen, és amelynek részeként még ma is aktívan zajlik az eltőzsdézett tízmilliárdok keresése, illetve az MNB új vezetésének kísérlete a pénz visszaszerzésére.

Jöttek a jobbnál jobb ajánlatok, aztán az ÁSZ közbelépett

Az alapítvány a kölcsönadott pénz visszakéréséről az isztambuli ülés után három nappal, január 22-én tájékoztatta az Optimát. De hiába lett volna a szerződés szerint lehetőségük, hogy 27,5 milliárdnyi kötvényt 8, 100 milliárdnyit pedig 90 napos határidővel visszaváltsanak, az Optimának küldött levelükben egyéves határidőt szabtak a tárgyalások lefolytatására és a kötvények visszaváltására.

Az Optimának persze már esélye sem volt a 127,5 milliárd forint visszafizetésére, hiszen a pénz a Globe Trade Center nevű lengyel és az Ultima nevű svájci ingatlancégekben volt, amelyek addigra piaci értékük jelentős részét elvesztették, a cégek vagyonát adó ingatlanportfóliót pedig nem lehet rövid határidővel pénzzé tenni. A cégek lejtmenetéhez nagyban hozzájárult, hogy Matolcsy Ádám köre informális befolyást szerzett az Optima-csoportban, a cégeket ügyetlenül menedzselték (különösen emlékezetes az Ultima története), sőt, a GTC-nek csiki-csuki-módszerrel eladogatták a korábban az MNB-alapítványtól megvásárolt ingatlanjaikat.

Az Optima mindenesetre egy hónappal később, február 25-én előállt egy ajánlattal. Természetesen nem azt ajánlották, hogy visszaadják az összes kölcsönkapott pénzt, hanem azt, hogy átszervezik az adósságot: a kötvények egy részét visszaváltják, másik részét pedig módosítják. Az ajánlat pontos tartalmát nem ismerjük, de az biztos, hogy tartalmazta a kecskeméti egyetem campusának építését végző Wepmark Kft. átadását. A kuratórium ezt az ajánlatot március 6-i ülésén „a mindkét fél által kölcsönösen elfogadható, méltányos és előnyös rendezés érdekében” elfogadta – írja a KecsUP a jegyzőkönyvek alapján.

Ez azonban valamiért – feltételezhetően a felügyelőbizottság közbelépése miatt – nem valósult meg. A kuratórium ugyanis két héttel később, március 19-én ismét összeült, az ülésen pedig a felügyelőbizottság arra kérte a kuratóriumot, hogy pontosítsa a kötvények visszaváltásáról szóló januári határozatot. Az ülésen résztvevők egyetértettek abban, hogy a campust építő, az Opten szerint összesen mintegy 25 milliárdos saját tőkével rendelkező Wepmark üzletrészéért cserébe elengedhetik az Optima adósságának kisebbik, 27,5 milliárd forintos részét.

A nagyobbik, 100 milliárdos adósságrész visszaszerzése azonban nem tűnt ilyen könnyűnek. A KecsUP beszámolója szerint a felek akkor abban maradtak, hogy további részletes egyeztetéseket folytatnak majd az Optimával, hogy egy „konkrét és számonkérhető megállapodást” dolgozzanak ki. Az is felvetődött, hogy a vagyonvesztés elkerülése érdekében valamilyen módosítással mégis megtartsák a kötvényeket.

Még a Metropolitan egyetemet is adták volna

A történet innentől már ismert. Az egyetemi alapítvány és az Optima között hónapról hónapra zajlottak a tárgyalások, amelyek során az Optima újabb és újabb ajánlatokkal állt elő a tartozása elengedése fejében. 2024 júliusában például a Közép-Európa Alfa Vagyonkezelő Zrt. többségi tulajdonát ajánlották fel. Mivel ez a Metropolitan egyetem tulajdonosa, az ajánlat elfogadásával a kecskeméti egyetem átvette volna budapesti riválisát, és a két intézményt akár egyesíthették is volna.

Bár az ÁSZ-jelentés szerint a Neumann János Egyetem vezetése ekkor már azzal számolt, hogy átveszik a Metropolitant, az Optima ajánlatát nem fogadták el. A szorult helyzetben lévő befektetési cég ezért újabb verziókkal állt elő, 2025 februárjában például egy olyan ajánlattal, amelynek értelmében az egyetemi campus második ütemének befejezése és átadása mellett 18 milliárd forint készpénzt és a Globe Trade Center ingatlanpiaci cég 20 százalékos részesedését adták volna oda.

A titokban zajló tárgyalásokba belerondított, hogy az Állami Számvevőszék tavaly nyáron vizsgálatot indított a kecskeméti egyetemi alapítvány gazdálkodásának ügyében, és a vizsgálat középpontjába éppen a 127 milliárdos kölcsönszerződés, illetve a vagyon visszaszerzésére tett kísérletek álltak. A vizsgálat során a számvevők számon kérték az alapítvány vezetését, amiért egyáltalán tárgyalásba bocsátkoztak arról, hogy a pénzük helyett „bizonytalan értékű” céges részesedéseket kapjanak. A vizsgálat idén tavaszi lezárásakor Windisch László, az ÁSZ elnöke kifejezetten megtiltotta az alapítványnak, hogy pénz helyett részesedéseket fogadjon el.

A kecskeméti egyetem mostanra tehát abba a helyzetbe került, hogy a kölcsönadott 127 milliárdjának visszaszerzéséért küzdhet. Amikor idén áprilisban az RTL megkérdezte Szemereynét, hogy mikor fogják visszakapni a kölcsönadott pénzt, a kecskeméti polgármester azt válaszolta: „Amikor erre megadja a választ az Optima Zrt.” – Arra, hogy mikor kapnak majd válaszokat, nem tudott válaszolni.

A cikkben szereplő állításokkal kapcsolatban megkerestük Szemereyné Pataki Klaudiát, a felügyelőbizottságot vezető Bíró Attilát és Bánkuty Tamást, amennyiben érdemben válaszolnak, beszámolunk róla.

Az MNB-botrányt nemrég A nagy játszma című dokumentumfilmben dolgoztuk fel, amit itt lehet megnézni, ebben a videóban pedig a készítők meséltek a filmről: