A magyar pénzből kiírt tenderek ötödénél varázslatos pontossággal tippelik meg a nyertes cégek, mennyiért kell elvégezni a munkát

A legnagyobb összeget közbeszerzésen a mohácsi Duna-hidat építő Duna Aszfalt nyerte 2024-ben, de több ismerős név is feltűnik mögötte a listán – derül ki az Integritás Hatóság magyarországi közbeszerzésekről szóló éves jelentéséből, amelynek alapján nagy esély van arra, hogy a hazai költségvetési forrásból megvalósuló beszerzések sokaságánál adják le a drótot a nyertes pályázónak arról, mekkora összeget beírva lehet majd megnyerni a pályázatot.

Az anyagból kiderül, hogy a keretmegállapodásos közbeszerzéseknél megháromszorozódott az uniós források aránya, addig az ezen kívül eső tendereknél több mint tíz százalékkal csökkent éves alapon. 2023-hoz hasonlóan tavaly is

• az építési munkákra kiírt közbeszerzések tették ki a legnagyobb, csaknem 1240 milliárd forintos összeget, ami 86 milliárd forintos növekedést jelentett a tavalyi évhez képest.
• Ezt követte az üzleti szolgáltatások körülbelül 409 milliárd forintos közbeszerzési piaca, ami csaknem kétszer nagyobb volt, mint 2023-ban.
• Ennél még meredekebb növekedést mutatott a harmadik helyen álló szállítási szolgáltatások csoportja, ahol 373 milliárd forintos összesített közbeszerzési összegével meghússzorozta a tavalyi eredményét.

Utóbbiakat egyébként nagy részben egyetlen céghez, a buszos személyszállítással foglalkozó ArrivaBus Kft.-hez köthetjük. A vállalat főként a fővárosi tömegközlekedési tendereken ért el nagy sikereket, és egészen 2024-ig a német Deutsche Bahn államvasút tulajdonában állt, amikor is az amerikai I Squared Capital befektetéskezelő vásárolta meg.

A jelentés alapján míg az uniós forrást használó keretmegállapodáson kívüli közbeszerzéseknél csupán öt százalék volt az olyan nyertes pályázatok aránya, aminél a pályázó közel százszázalékos pontossággal (99-101 százalék) belőtte a tendert kiíró szervezet előzetes becslését a munka összegéről,

addig ez az arány az uniós forrást nem használó közbeszerzéseknél már 21 százalék volt 2024-ben. Ez pedig a hatóság szerint felveti a kérdést, hogy rendelkezhetett-e előzetes információval az ajánlattevő.

Míg egy építkezés esetében kivitelezhető, addig például egy város buszainak ötéves üzemeltetéséről szóló közbeszerzésben nehéz lenne előre forintra pontosan meghatározni a munka összegét. Ilyenkor jöhet szóba a keretmegállapodás, amiben a közbeszerzési szerződést nem egyszeri munkára, hanem egy meghatározott időtartamra, előzetesen megállapított feltételekkel és némileg változtatható végösszeggel kötik. 2024-ben az ilyen keretmegállapodásban született szerződések összege egy közel 248 milliárd forintos csökkenéssel 3218 milliárd forintra esett vissza az előző évhez képest. Külön érdekesség ugyanakkor, hogy a 2023-hoz képest csaknem megháromszorozódott a keretmegállapodások finanszírozásánál az uniós forrásból befolyó összeg, így elérve a 45 százalékot.

Egészen más volt a helyzet a nem keretmegállapodásban kötött tendereknél ahol az előző évhez képest egy 616 milliárd forintos emelkedéssel már 3740 milliárd forintra ugrott a szerződések összege. Itt ugyanakkor az EU-támogatások is elmaradoztak, így csak 24 százalékát tették ki a projektek finanszírozásának a 2023-as 35 százalékhoz képest.

Csoda Baranya megyében

A jelentős eltérést a keretmegállapodáson kívül és belül született közbeszerzések trendjei között kettő, unió forrást sem használó projektre vezethető vissza.

A fenti térképen láthatjuk, hogy Budapest után Baranyába jutott a legtöbb a közbeszerzésen elnyerhető összegből. Olyannyira sok, hogy még a három vele szomszédos megye eredményét összeadva is csak harmadát tennék ki a Baranyában kiosztott, 343 milliárd forintnyi közbeszerzési összegnek.

Ennek a legnagyobb részét ugyanakkor egyetlen hatalmas, közel 300 milliárd forintos közbeszerzés, és az ehhez tartozó infrastrukturális fejlesztések adták. Ez nem más, mint az ország egyik legdrágább jelenleg futó projektjének számító, kérdéses hasznosságú beruházás, a mohácsi Duna-Híd megépítése, amelyet a Szíjj Lászlóhoz köthető Duna Aszfalt, és alvállalkozóként a Lázár Jánossal vitában álló Strabag végez.

A másik, hasonló léptékű projekt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében eredményezett torzulást, ahol a 142 milliárd forintból épülő M49-es gyorsforgalmi út Ökörítófülpöst a román határral összekötő szakaszára szintén a Duna Aszfaltnak adták ki a megbízást.

Utolsóból elsők

A Duna Aszfalt közbeszerzéseken elért sikerei a jelentés több grafikonján is visszaköszönnek. Ha a cégeket az általuk nyert összes közbeszerzés pénzösszege alapján állítjuk sorba, megkapjuk, hogy míg 2023-ban a Duna Aszfalt bele sem fért az első tíz helyezettbe, addig 2024-ben már a dobogó első helyére ugrott a maga összesen 453 milliárd forintnyi összesített közbeszerzési összegével.

A második helyen az összesen 357 milliárd forint értékben közbeszerzéseket elnyerő, már korábban is említett Arrivabus Kft.-t találjuk, míg harmadik helyre a Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonában álló B + N Referencia Zrt. került összesen 93 milliárd forint értékű nyertes közbeszerzéssel. A Transparency International egy korábbi jelentése szerint a cég eddig összesen 781 milliárd forint értékben nyert közbeszerzéseket, miközben csak az állami kórházak takarítására és üzemeltetésére kötött 2021-es keretmegállapodás értéke 300 milliárd forint volt. A negyedik helyre 84 milliárd forinttal az állami tulajdonú MVM, az ötödikre pedig a szintén kormányközeli, távközlésben, és most már hadiiparban is utazó 4iG került.

Némileg érdekesebb, ha a tendernyertes cégek helyett cégcsoportokat és azok tulajdonosait kezdjük vizsgálni. A lista eleje változatlan: a Duna Aszfalttal Szíjj László az első, az ArrivaBus pedig továbbra is a második. A dobogó harmadik helyén a kommunikációból meggazdagodott Balásy Gyula jelenik meg összesen 252 milliárd forintnyi nyertes tenderrel, ő a New Land Media Kft. és Lounge Event Kft. nevű vállalkozásával ért el kiemelkedő sikereket a közbeszerzések piacán. A két vállalat egyébként külön-külön is befért a tíz legnagyobb értékben közbeszerzést nyerő vállalat közé: előbbi a 6., míg utóbbi a 7. helyen állt. Balásy cégeiről a sajtóban is rengeteg szó esett az elmúlt években, általában ezek kivitelezik a kormány reklámkampányait (pl. a mindenki számára ismerős kék propagandaplakátokat), de többször rendeztek és dekoráltak eseményeket állami szerveknek is. Balásy Gyulát Mészáros Lőrinc követi a lista negyedik helyén 113 milliárd forintnyi nyertes közbeszerzéssel.

Nyertes párosítás

A jelentésben külön vizsgálták között annak gyakoriságát a 2020 és 2024 közötti időszakban, amikor egy közbeszerzést kiíró szervezetnél újra és újra ugyanaz az ajánlattevő nyert. Ha csak a szerződések számát nézzük, Balásy cégei az elmúlt négy évben letarolták a piacot: a New Land Media 873 és a Lounge Design 826 nyertes közbeszerzésével a lista első és második helyére került, jócskán lehagyva a 491 szerződéssel a harmadik helyen álló Strabagot.

Egészen más a helyzet ugyanakkor, ha a szerződések száma helyett a közbeszerzéseken elnyert összeget vizsgáljuk: így első helyre 564 milliárd forintnyi nyertes pályázatával a korábban már említett ArrivaBus került, míg második helyen a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett, a vasútépítéssel foglalkozó V-híd Zrt. állt 534 milliárd forint értékű nyertes közbeszerzéssel.

A V-híd rendszeresen vesz rész a MÁV vonalainak fejlesztésében, amiből Mészárosnak tavaly 330 Bentley árával egyenlő bevétele származott. A harmadik helyre a Duna Aszfalt került, amit ebben a sorrendben is Balásy két cége követett.

Taroltak a szúnyoggyérítők

Külön listát készített a hatóság azokról a vállalatokról is, akik a legkevesebb tendert vesztették a 2020 és 2024 közötti időszakban. Itt 61 győzelemmel és nulla veszteséggel a háta mögött a SZEMP Air Kft. került az első helyre, amit hatvan-nullás aránnyal az RSZ-COOP Kft. követett. Az elsőre meglepően magasnak tűnő számokat árnyalja, hogy mindkét vállalat viszonylag kis összegben (362 millió és 236 millió forint), és gyakran együttműködésben nyerte a tendereket. De mivel foglalkozik a két cég? A hatóságot is foglalkoztatta a kérdés, ezért utánajárt a szegedi és a békéscsabai vállalatok hátterének, és megtudta: szúnyoggyérítéssel.

Ennél valamivel több információ található a sajtóban a dobogó harmadik helyén 45 nyertes, és nulla vesztes tenderrel álló SDA Informatikai Zrt.-ről. A vállalat Palkovics László korábbi innovációs miniszter volt üzlettársához köthető, és tavaly óta több állami szervnél is az általuk készített iratkezelő szoftver került bevezetésre. Ez a vállalat jóval nagyobb összeget, összesen 15 milliárd 335 millió forintot nyert el a közbeszerzéseken négy év alatt.

A jelentést kiadó Integritás Hatóságot 2022-ben alapította a kormány, hogy eloszlassa az Európai Unió aggályait a magyarországi korrupciós helyzettel kapcsolatban. Később azonban több, a szervezet függetlenségét megkérdőjelező kritika is érte a hatóságot, és ők maguk is számoltak be akadályokról a feladataik hatékony ellátásában. A hatóság elnöke, Biró Ferenc ellen eljárás zajlik, miután – értesüléseink szerint – belső harcok ráirányították a figyelmet néhány megkérdőjelezhető húzására, ő maga azonban azt állítja, nem követett el bűncselekményt.