Elég nagy a tanácstalanság a hazai kriptopiacon, mióta július 2-val Magyarország kriminalizálta a kriptokereskedelmet, és a Büntető Törvénykönyv új passzusai szerint nemcsak a szolgáltatói, hanem a felhasználói oldalon is börtönnel büntethető cselekmény lett a kriptók adásvétele. A legtöbb magyar a Revoluton keresztül kriptózott, de a litván banki licenccel rendelkező fintech átmenetileg leállította a szolgáltatását, ami akkora bizonytalanságot idézett elő, hogy az elmúlt napokban nagyon sok olvasó írt nekünk.
A piac közben azt érzi, hogy amikor sikerül a szereplőknek kommunikálniuk a területet eddig felügyelő Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) vagy a jövőben feladatot kapó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával (SZFTH), amely egy állásfoglalást is kiadott, akkor viszonylag megnyugtató üzeneteket kap. Úgy néz ki, ezekben a hivatalokban senki nem érzi úgy, hogy félmillió magyar ügyfelet és innovatív magyar cégeket kellene börtönnel fenyegetni, de az Igazságügyi Minisztérium nevében azt azért senki nem tudja pecsétes papíron kiadni, hogy a Btk. nem érvényes, vagy legalábbis erre a területre nem „használják” majd a bűnüldözők. Így senki nem tud hitelesen olyat nyilatkozni, hogy a jogalkotó nem arra gondolt, ami le van írva.
Az ügyre és a magyar viszonyokra jellemző, hogy fél tucat szakemberrel beszélgettünk, de írásunkban senki nem szeretett volna névvel nyilatkozni.
Három lehetséges válasz
Ilyen környezetben háromféle hozzáállással találkoztunk a szolgáltatók felől.
1. Minden maradt a régiben
Ebben a verzióban a nagy nemzetközi, engedéllyel is rendelkező szolgáltatók vagy észre sem vették a magyar jogi változást, vagy azt mondják, hogy nekik volt a meglevő jogszabályok alapján szolgáltatási engedélyük. És azért alapvetően a hatóságok is arról nyilatkoznak, hogy még nincsenek meghatározva azok a részletszabályok, amelyekhez alkalmazkodni kellene, vagyis a józan ész alapján minden változtatás nélkül folytatható a szolgáltatás. A nagyok közül ezt az utat választotta a Binance, a Coinbase és a Kraken.
2. Szolgáltatás, de korlátozásokkal
Másokról azt hallottuk, hogy a vonatkozó európai iránymutatások, vagyis az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (European Securities and Markets Authority, ESMA) ajánlásai alapján most amolyan átmeneti időszak van, amikor új ügyfeleket nem lehet szerezni, de a régieket ki kell szolgálni. Ez a hozzáállás segít elkerülni a káoszt, de a változó szabályozás miatt az aktív ügyfélszerzés, kampányolás valóban ellenjavallt. Az ismert magyar szolgáltató, a CoinCash ilyen tartalmú közleményt tett közzé a blogján. A közlemény utal arra, hogy változott a jogi környezet, de arra is, hogy a cég webes kriptováltási szolgáltatása továbbra is zavartalanul elérhető, ugyanakkor a regisztráció szünetel.
3. Teljes leállás
Végül a magyar jogi fenyegetés miatt jogos óvatosságból (azaz mert senki nem akar börtönbe menni) valóban vannak, akik teljesen leállították a szolgáltatásukat. Ilyen a Revolut is, ami azért elég kellemetlen, mert a magyar ügyfelek kriptós vagyona ezáltal teljesen blokkolva van. Reméljük, kevesen szerették volna ebből finanszírozni a nyaralásukat.
A Revolut kivár
Mivel a legtöbb magyar ügyfelet a Revolut hozzáállása érdekli a legjobban, próbáltunk erről is érdeklődni, hiszen abból azért ügyfélkár keletkezhet, ha valaki nem tudja saját belátása szerint kiválasztani a kriptoeladása időpontját.
Mint hallottuk, a cég egy ciprusi szolgáltatón, a Revolut Digital Assets Europe Ltd. (RDAEL) nevű cégen keresztül szolgáltat. Ez a cég, illetve vezetője valóban kockázatot látott a magyar törvényi változásban (nyilván nem is értette, hogy mi történik), és úgy döntött, hogy előbb részlegesen, majd teljesen felfüggeszti a szolgáltatását.
Azt ugyanakkor a Revolut hozzáállására rálátó forrásaink sem tudták megmondani, hogy mikor tér vissza a cég erre a piacra, mert most párhuzamosan fut egy európai szabályozási helyzet (ez a Markets in Crypto-Assets, azaz MiCA) és a magyar Btk.-s kérdés.
A társaság előbb azt közölte az ügyfeleivel, hogy az EU-szabályozás változásai miatt egyes országokban (Hollandiában, Finnországban, Magyarországon, Lettországban és Szlovéniában) ideiglenesen szünetelteti az új kriptoügyfelek regisztrációját. Ezt a lépést a kriptoeszközök piacáról szóló új, uniós szabályozás, a MiCA előkészítéseként tette meg a cég.
Akkor még a tájékoztatás úgy folytatódott, hogy „a MiCA-licencünk iránti kérelmünk még folyamatban van, úgy döntöttünk, hogy szüneteltetjük az új regisztrációkat, hogy minimalizáljuk a szabályozási kockázatot, és megfelelhessünk a helyi követelményeknek az átállási időszak alatt. Ha már van nálunk kriptoszámlád, akkor ez a változás nem fogja azt befolyásolni. Ahogy eddig, úgy most is használhatod a számládat. A pénzed és a kriptoeszközeid továbbra is olyan biztonságban és védelemben vannak, mint eddig.”
Ám július 7-én már az jelent meg, hogy se ki, se be, vagyis Magyarországon a meglevő ügyfelek kiszolgálása is megállt.
A Revolut tehát jelenleg azt mondja, hogy amint megkapja a MiCA-engedélyt, azonnal folytatja az új kriptoügyfelek regisztrálását, de erre pontos dátumot mondani még nem tud.
Hogyan üldözhető?
Ebben a nagy információs katyvaszban nehéz eligazodni. Az például kiderül, hogy a Revolut kért MiCA-engedélyt, de azt nem publikálták, hogy hol. Az is átjön, hogy más európai országokban, ahol nem jött be a képbe a teljességgel érthetetlen Btk.-s vonal, a felügyeletek különbséget tesznek az új ügyfélszerzés és a régiek kiszolgálása, vagyis az ügyfélgondozás között. Van, ahol az ügyfélszerzés formája alapján is van különbség az aktív (reklámkampányokkal történő), illetve a passzív ügyfélszerzés között (utóbbi azt jelenti, hogy ha valaki megkeresi a szolgáltatót, azt ki lehet szolgálni, de nem szabad reklámozni a szolgáltatást). Csak aztán hatóság legyen a talpán, aki az aktív és a passzív között minden esetben éles különbséget tud tenni.
További izgalmas kérdés, hogy mi lesz a cégek és az ügyfelek középtávú reakciója. Erre sok morbid történetet hallottunk, de kezdjük egy pozitívval! Londonban, a Europe Fintech Awards nagy európai fintechversenyen taroltak az észak-európai és a brit fintechek, de óriási magyar sikerként pont a Web3 kategóriában a CryptoSoft nevű magyar cég nyert. Anélkül, hogy nagyon belemennénk, hogy ez a cég mivel foglalkozik (elsősorban a biztonságos kriptókörnyezet kialakításában élenjáró), gondoljunk bele: ilyen agyaink vannak ebben az ágazatban, de mi büntetnénk az egész piacot, vagyis elzavarjuk őket.
Többektől is hallottuk, hogy az EU nem szeretett volna szabályozói arbitrázst – vagyis nem azt akarta támogatni, hogy a nemzeti hatáskörbe adott MiCA-engedélyeztetés nyomán a szigorúbb felügyelettel rendelkező országok felől a cégek elköltözzenek a kevésbé szigorú felügyeletekhez –, de gyanítható, hogy most mégis pontosan ez fog történni. És Magyarország örök vesztese ennek a folyamatnak.
És ez még európai szemmel a jobbik verzió. A rosszabbik az, ha az unión kívülre, Hongkongba, Costa Ricára, Dubaiba, Szingapúrba mennek az ágazat cégei, ahol valóban befogadó közegre lelnek. Hivatalosan ezzel persze semmit nem oldottak meg, mert az uniós szabályok szerint ha egy cég az EU-n belül kriptózik, akkor kell EU-s céget alapítania. Valójában azonban teljességgel sansztalan az, hogy az EU-ban egy ország az általa nem felügyelt fintech fizetési szolgáltatók vagy kriptós cégek szolgáltatását lebuktassa, ügyfeleit korlátozza. Ez arra is igaz, hogy egy EU-ban betiltott vagy felfüggesztett kereskedő, pénznem elfogása is reménytelen: ha valaki személyesen nem is ért ehhez, biztosan talál olyan kriptóst, aki egy másik walletbe (pénztárcába) eltranszferálja, egy másik tőzsdén eladja a beragadt kriptókat.
És mit tehetnek a magyar kriptofelhasználók a Revolut felfüggesztése után? A Bitget, egy Gracy Chen nevű, szingapúri származású médiaszemélyiség által vezetett cég láthatóan nagy ambíciókkal vetette bele magát az európai piac meghódításába: a Revolutnál tapasztalható fennforgás után most próbál rárepülni az itteni ügyfelekre azzal a szöveggel, hogy fejlett, alternatív kriptós megoldást kínál. A 120 millió felhasználóval rendelkező, távol-keleti hátterű (de a Seychelles-szigeteken bejegyzett) tőzsde magyar nyelven jelentette be, hogy várja az ügyfeleket mesterségesintelligencia-alapú kereskedési asszisztensével, oktatási platformjával.
Megfelelőbb szabályozás kéne még a hivatal szerint is
Több hazai intézményt is megkerestünk a cikk készítése során. Az SZTFH hivatalos válaszként a vonatkozó közleményére utalt: rögzítette például, hogy nem felel és az aktuális jogszabályváltozások következtében sem fog felelni a kriptovaluták felügyeletéért, azt továbbra is az MNB látja el. Az SZTFH új feladatként a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók felügyeletét kapta meg.
A törvénymódosításra olvasatukban azért volt szükség, mert az európai uniós szabályozás nagy hangsúlyt helyez a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre, a virtuáliseszköz-átruházások nyomon követhetőségére. A törvényi szabályokat e végrehajtási rendelet kihirdetését követő 60. naptól kell alkalmazni, így szerintük a piaci szereplők elegendő idővel fognak rendelkezni a rendelet szabályainak megismerésére és alkalmazására.
Ezek önmagukban megnyugtató információk, bár a hatóságnál azért utaltak arra is, hogy a kriptoeszközök alkalmasak pénzmosásra, jövedelmek és gazdasági tranzakciók adózás előli elrejtésére, az új szabályozás megköveteli az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget. Mindez szintén világos és érthető, azt azonban továbbra sem tudja senki megmondani még háttérbeszélgetés keretében sem, hogy a Btk.-s szabályok hogyan és miért jöttek a képbe. „A magyar államnak egy megfelelőbb szabályozást kell létrehoznia” – ezt a mondatot is hallottuk háttérbeszélgetéseinken, és biztos így is van, de vajon ehhez az út egy teljesíthetetlen szabályon keresztül vezet?
A Revolut eközben szeretné erősíteni a megbecsültségét a magyar ökoszisztémában, kapcsolatokat építene a kormánnyal, a jegybankkal. Állítólag folyamatban van az, hogy belép a Magyar Bankszövetségbe, ami valóságos aranyeső lenne a szövetségnek, ahol mérlegfőösszeg-alapú a tagdíjfizetés, a Revolutnak pedig nincs külön magyar mérlegfőösszege, csak litván. Így aztán az biztos nem lenne rossz a szövetségnek, ha 50 millió ügyfélnek megfelelő mérlegfőösszeg alapján fizetne tagdíjat a fintech.
Azt minden beszélgetőpartnerünk elmondta, hogy a jogi szabályozás az unió szokásához híven összetett és hosszú, hiszen a MiCA bevezetésére a nemzetállamok 18 hónapot kaptak, erre jött rá Magyarországon a még kialakítandó Btk.-s értelmezés. Az biztos, hogy a kriptónak nagyon nehéz határokat szabni, ebből a szempontból nagyjából olyan, mint az internet. De az tényleg nem lenne rossz, ha az EU és azon belül Magyarország nem úgy szabályozna, hogy ebben az ágazatban még a maradék innovatív cégét és tehetséget is elüldözze.
