Eléggé máshogy látja a magyar kormány és a dán uniós elnökség, hogyan kezelik Trump vámfenyegetését

„Nagyon sajnáljuk”, hogy „az Európai Bizottság nem volt képes egy alkut kidolgozni az amerikaiakkal az elmúlt hét hónapban” – jelentette ki hétfőn az Európai Unió miniszteri Tanácsának rendkívüli kereskedelmi ülésére érkezve Magyar Levente. A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese szerint „úgy látjuk, hogy az amerikaiak hajlandóak és érdekeltek abban, hogy alkut kössenek.

Az a tény, hogy ez az egyezség nem született meg, az Európai Bizottság képességének hiányát, kudarcát tükrözi, hogy kezelje az agresszív amerikai tárgyalási taktikát.”

Az Egyesült Államok kormányzata szerinte nem olyan, amivel ne lehetne egy méltányos egyezséget kötni, mert úgy látta, hogy ők is képesek voltak erre több témában.

Az Egyesült Államok vezetése a számos országnak múlt hétre ígért – az EU-nak 20 százalékos – vámok bevezetését ugyan sokadszorra halasztotta, de Donald Trump elnök magasabb vámokkal fenyegetőzött levélben. Az EU-nak a hétvégén 30 százalékról írt augusztus 1-i határidővel. Mostanra egy 10 százalékos általános alapvám mellett többek között az autókra is magasabbat vezetett be (nem csak az EU ellen, szinte mindenkire). Utóbbit Magyar Levente már májusban elviselhetetlennek nevezte magyar szempontból.

Az USA vezetése eddig csak az Egyesült Királyság – és félig-meddig Vietnám – kormányával tudott megállapodni, Kínáéval a ritkaföldfémek kereskedelméről kötött alkut, valamint 90 napra felfüggesztették az egekbe szökő vámokat, így „csak” 30, illetve 10 százalékra vitték le ezeket a korábbi, száz százalék feletti szintekről. Az EU betárazott ellenlépéseket, amik épp hétfőn léptek volna életbe, de egy nappal korábban, Trump halasztása után úgy döntöttek, hogy ezeket augusztus elejére tolják.

A magyar külügyi tárcát vezető Szijjártó Péter eddig is folyamatosan brüsszelezett Trump vámjai miatt, amit a hétvégén és hétfőn is megismételt. Újra leírta azt is, hogy szerinte az USA-ból jövő autókra egyoldalúan el kellett volna törölni a vámokat. (Ez vagy a Világkereskedelmi Szervezet, a WTO szabályait sértené, vagy minden országnál hasonló lépéssel kellene követnie az EU-nak.)

Nem mondja, hogy az ellenlépéseket azonnal életbe kellett volna léptetni, válaszolta hétfőn Magyar Levente a kérdésre, hogy agresszívebb választ vár-e az Európai Bizottságtól. A visszavágás szerinte csak ellentétes hatást váltana ki, de „határozottabbnak”, „hatékonyabbnak” kellene a testületnek.

„Azt hiszem, a tweetjéből tudtuk meg” – mondta arra, egyes más országok kormányzataihoz hasonlóan kaptak-e előzetes információt Trump leveléről. Jobb alkut szeretnének, mint a briteké, de irreálisnak tartotta, ha ez szimmetrikus lenne, utalt az Európai Bizottság korábbi, kölcsönös nulla vámokat javasló ajánlatára.

„Ez az új realitás, amit az Egyesült Államok ránk kényszerít. A legjobbat kell kihozni a helyzetből.”

Úgy látta, az Európai Bizottság ehhez nem elég hatékony, találékony, nem nőtt fel a feladathoz, keményebbé kell válnia.

A kereskedelmi biztos úgy érezte, közel a megállapodás

„Az volt az érzésünk, hogy nagyon közel vagyunk” egy elvi megállapodáshoz, jelentette ki a hétfői ülésre érkezve az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa. Maroš Šefčovič úgy gondolta, „ezt már majdnem elértük”, bár elismerte, hogy még néhány ágazatban maradtak kérdések. Értékelte, hogy legalább értesítették Trump levele előtt, és nyitottak a további tárgyalásra, de „világosan jeleztem a csalódottságomat az intézkedés miatt, mert ez teljesen más dinamikát ad” a kapcsolatoknak.

A 30 százalékos vámok „gyakorlatilag megtiltanák”, „szinte lehetetlenné tennék” a transzatlanti kereskedelmet, és az USA ellátási láncát is megzavarnák,

figyelmeztetett. A biztos hétfőn ismét egyeztet az Egyesült Államok kormányzatával.

A kereskedelmi háború Európának és az Egyesült Államoknak is pusztító lenne, ezért egyezségre törekednek, de „némi izmot is kell villantanunk”, és nyitottnak kell lenniük minden eszközre, ami rendelkezésre áll, nyilatkozta a rendkívüli ülést összehívó Lars Løkke Rasmussen. A Tanács elnökségét júliusban átvevő dánok külügyminisztere szerint

Šefčovič „kivételesen jó munkát végzett rendkívül nehéz körülmények között”. A kereskedelmi biztosnak „minden támogatásra szüksége van, amit adhatunk neki”, a legfontosabb az egység fenntartása.

Szijjártó az EU elszigetelődését látta, Rasmussen az ellenkezőjét

Szijjártó hétfőn, marokkói kollégájával találkozva azt üzente Budapestről, hogy

az Európai Bizottság folyamatosan egyre inkább elszigeteli a kontinenst a világ többi részétől,

mert „Marokkóval szemben is vámok kivetéséről döntött, illetve készül dönteni”. (Az Európai Bizottság márciusban vetett ki büntetővámokat, amiket WTO-szabályokat sértő támogatásokkal, 16 ezer uniós munkahely védelmével indokolt.)

Rasmussen szerint viszont

mindenki érzi a nyitottságot a világ más részein, hogy kinyújtsák a kezeiket az EU felé.

Üdvözölte, hogy vasárnap politikai megállapodást kötöttek egy szabadkereskedelmi egyezményről Indonéziával (a világ legnépesebb muszlim országával). Fontosnak nevezte, hogy a többek között Brazíliából és Argentínából álló, dél-amerikai Mercosurral a dán elnökség befejezéséig, azaz év végéig „eljussunk a célvonalig”.

A Mercosurral tavaly kötött elvi megállapodást az Európai Bizottság, amivel szerinte a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét hoznák létre, ám Nagy István agrárminiszter néhány napja úgy látta, az egyezség tönkretenné a magyar gazdákat.