Bóka János semmi jót nem lát az Európai Bizottság költségvetési javaslatában

Iránytalan az Európai Bizottság új, hosszú távú uniós költségvetési keretről (MFF) szóló előterjesztés összességében, nem mutat utat arra, hogyan válhatna az EU globális szereplővé, vagy hogyan állíthatná helyre versenyképességét, miközben számos feloldatlan politikai konfliktust is magában hordoz – ezt mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter pénteken Brüsszelben.

Az EU-tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján a miniszter úgy látta, a bizottságnak vissza kellene vonnia a mostani előterjesztését, és egy új, megalapozottabb javaslattal állnia elő. Véleménye szerint, ha ez nem történik meg, a jelenlegi kezdeményezés valószínűleg „elhal”, és a tagállamok által meghatározott új alapokon kell folytatni a tárgyalásokat az MFF-ről. A bizottság költségvetési javaslatáról ebben, a kormány azzal kapcsolatos pár állításának valóságtartalmáról ebben a cikkben írtunk bővebben.

„A bizottság úgy indította el a kommunikációt a csomag kulcselemeiről, hogy azok jogszabályi kereteit a tagállamok még nem is ismerték. Az uniós forráselosztásra vonatkozó borítékszámokat pedig csak tegnap éjszaka kaptuk meg, ezek elemzése még zajlik. Különösen a kisebb tagállamok esetében ezek az adatok egyelőre nem nyújtanak világos képet arról, mire számíthatnak.”

Bóka elmondása szerint szeptemberben érkezik a jogszabálycsomag második része, de a már ismert elemek sem adnak teljes és megbízható képet arról, milyen szándékai vannak a bizottságnak a következő hétéves költségvetési időszakban. „Magyarországnak nagyon komoly fenntartásai vannak a javaslattal kapcsolatban, mind az előkészítés módját, mind a költségvetés szerkezetét, a kondicionalitási rendszert, illetve a forráselosztás konkrét számait illetően”.

Bóka János a bizottsági javaslat költségvetési struktúrájával kapcsolatban hangsúlyozta: a költségvetési fejezetek számának jelentős csökkentése és a programok összevonása olyan irányba mutat, amely nem a tagállamok, hanem az Európai Bizottság számára teremtene valódi rugalmasságot.

Véleménye szerint a javaslat csökkentené a tagállamok költségvetési ellenőrzési jogköreit, és gyengítené beleszólásukat a költségvetési prioritások meghatározásába.

Hozzátette: a bizottsági előterjesztés értelmében a költségvetési kondicionalitás megerősödne, és kiterjedne a költségvetés minden elemére, vagyis az EU minden uniós forrásnél számon kérné a jogállamisági elveket. „Ez a mechanizmus sokkal erőteljesebb, akár brutális politikai nyomásgyakorlási eszközként is működhetne a jövőben, mint ahogyan azt már most is tapasztaljuk. Az Európai Unió jelenleg is politikai célokra használja ezt az eszközt, és a javaslat alapján ez a gyakorlat folytatódna, ami Magyarország számára elfogadhatatlan” – hangsúlyozta.

A miniszter elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a bizottság egy közös nemzeti program alá kívánja vonni a közös agrárpolitikára, kohéziós politikára és más területekre szánt uniós alapokat. „Ez a megközelítés lehetővé tenné, hogy uniós hatáskörön kívül eső politikai elvárások teljesítéséhez kössék a források kifizetését”. Bóka szerint az sem világos, hogy a javaslat alapján milyen arányban lenne felhasználható a forrás a mezőgazdasági, illetve a kohéziós célokra, ami súlyos belső feszültségeket telepítene át az uniós szintről a tagállamokra.

Kifogásolta továbbá, hogy a közös agrárpolitikára fordítható előirányzatok jelentősen csökkennének. „Ezt mi tévútnak tartjuk. Az Európai Uniónak stratégiai autonómiát kellene élveznie az alapvető élelmiszer-ellátás terén, és különösen visszás, hogy miközben az EU piacot nyit Ukrajna mezőgazdasági termékei előtt, az európai gazdák támogatása arányában és összegszerűen is csökken” – mondta.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a meghatározó uniós politikákra a bizottság csökkenő forrásokat irányoz elő, az adminisztratív kiadások növekednek. Elmondása szerint az Európai Bizottság 2500 új álláshelyet kér az intézményi bürokrácia bővítésére, míg az uniós ügynökségekre szánt összeg meghaladná a 20 milliárd eurót. „Ebből csak a Frontex több mint 10,5 milliárd eurót kapna – az a Frontex, amely a mi megítélésünk szerint az Európai Unió külső határainak védelme és az illegális migráció megfékezése terén nem tudott érdemi eredményeket felmutatni” – hívta fel a figyelmet.