A magyar ipar egykori büszkesége eltűnt, mint szürke szamár a ködben

A Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó (Ganz EEG) Kft. egy ideje már a Roszatom-csoportba tartozik, a közvetlen tulajdonosa a szentpétervári Akcionyernoje Obcsesztvo Centralnoje Konsztruktorszkoje Bjuro Masinosztrojenyija (CKBM) nevű cég. Mint forrásaink jelezték, 2024-ben a cég nem jelentette meg a számait, saját tőkéje tartósan negatív, de a magyar hatóságok – vélhetően a fontos nukleáris partnernek kijáró óvatosság miatt – eddig nem mordultak rá erősebben a cégre, hogy rendezzék a helyzetet. Szerettük volna a cégnél vagy a Roszatom-csoportnál megtudni, hogy mi történik, de vagy nem kaptunk reakciót a kérdéseinkre, vagy nem válaszoltak érdemben.

Pedig csodás történetnek indult

Mi köti össze a jól csengő Ganz, Mechwart, Kandó és Tesla neveket? Hát, éppen ez a vállalat. A társaság valaha igazi sikertörténete volt a magyar iparnak. A cég jogelődjét 1844-ben Ganz Ábrahám, a neves, svájci származású öntőmester alapította. Az alapító találmánya a tartós versenyelőnyt biztosító kéregöntés volt, ami lehetővé tette a nagy kopásállóságú vasúti kocsikerekek gyártását.

Aki tudja, hogy hol volt Budán a gyár, hol van ma az Öntödei Múzeum, vagyis hol van Budán a Ganz utca, azt is tudja, hogy nem messze van tőle a Mechwart-liget. Azt viszont talán már kevesebben tudják, hogy a legendás bajor lakatos, Mechwart András a viszonylag fiatalon öngyilkosságot elkövető Ganz utódja volt a vállalat élén. Vezetésével a Ganz Európa egyik legnagyobb gépgyárává vált, Már akkor benne volt a portfólióban a malomipari és a vízgépek gyártása, amely később a Ganz EEG fő profilja lett.

Itt dolgozott az a Nikola Tesla is, akiért máig versenyez Horvátország és Szerbia, hiszen a mai horvát területeken született szerb zseniről van szó. Mivel a horvátok feltették őt a horvát euróérmékre, a szerbek előbb tiltakoztak, majd azóta azzal viccelnek, hogy akire a horvátok a legbüszkébbek, na, ő is szerb. 1885-ben a Ganz vállalat mérnökei találták fel a világ első zárt vasmagú transzformátorát, de a Niagara-vízesés erőművének koncepciója is a Ganz mérnökeinek nevéhez fűződik.

A Ganz EEG szivattyúkat, vízturbinákat, csőelzárókat, vízfékeket, egyéb vízgépészeti megoldásokat szállított szerte a világban. Főleg orosz, cseh, szlovák, bolgár, magyar projekteken dolgozott a cég, és mivel komplett atomerőművi üzemanyag-átrakó berendezést is gyártott, egy idő után a Roszatom lett a fő vevő. Aztán már a tulajdonos is. A cégről leginkább ugyanis akkor jelentek meg utoljára hírek, amikor az orosz állami atomcég, a Roszatom megszerezte a magyar Ganz Engineering 100 százalékát, amely a paksi atomerőmű (Paks II) bővítésének egyik helyi beszállítója.

A Roszatom említett CKBM vállalata akkor 49 százalékos részesedést vásárolt, a CKBM-nek korábban 51 százalékos részesedése volt a budapesti székhelyű cégben.

A szomorú jelen

Aztán azt lehetett hallani, hogy az utolsó magyar menedzsmenttagoknak nem volt jó a viszonya az orosz vezetőkkel, többen is tiltakoztak a sok előnytelen szerződés miatt. Az Optenből az látszik, hogy 2023-ban 3,8 milliárd forintos forgalom után már 3,6 milliárd forintos veszteséget ért el a társaság, 2024-ben pedig már nem is adott le mérleget és eredménykimutatást. A cég honlapja is rég frissült. Ami látszik, hogy az utolsó években, a társaság már minden évben több milliárdos veszteséget ért el, kötelezettségállománya meghaladta a 20 milliárd forintot.

Természetesen szerettük volna megtudni, hogy mi van a cég eltűnése mögött, de a társaság nem válaszolt a Telex kérdéseire, Kóti Lóránt, a Roszatom hazai kommunikációs vezetője sem tudott érdemben segíteni. Mint mondta, hivatalos kapcsolata nincs a céggel, de úgy tudja, hogy létezik és működik, van is megrendelésük a Roszatom, illetve az orosz atomerőművi projektek részéről.